Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-239

398 'A nemzetgyűlés 239. ülése 1924. működésben levő alelnök ur több képviselőtársam jelenlétében a távozási engedélyt tőlem élőszóval megtagadta. Hogy ezt az engedélyt utólag mégis megadta, ezzeî az ügy el is intéződött. Nem azért tettem meg indítványomat, mintha magamat akarnám ezzel védelmezni, hanem épen azérv voltam bátor megtenni, hogy nagyobb latitüdöt adjunk az igazolásra, mert én magam itt szoktam lenni az üléseken. Az elnök ur felvilágosítása után — hogy ez az igazolás ily módon két időszakra lesz beosztva — indítványomat visszavonom. (Élénk helyeslés. — Lovász János: A házszabályokhoz kérek szót!) Elnök: A képviselő urat a szó megilleti! Lovász János: Tisztelt Nemzetgyűlés! Nem az elnöki intézkedés ellen szólalok fel és nem azt sérelmezem, de méltóztassék megengedni, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy amikor névsorolvasásra kerül a sor, ez azért, történik, mert — amint méltóztatnak látni s különösen a mélyen tisztelt elnök urak tapasztalhatták a gyakorlatban — a nemzetgyűlés 245 tagja közül 45—50-en, akik ismerjük egymást, állandóan itt vagyunk, (Ugy van! Ugy van!) de ha történetesen közülünk elmarad egynéhány, akkor bekövetkezik a névsorolvasás. Ekkor azután az a kétszáz és egynéhány képviselő, — aki ide legfeljebb egy negyedévben egyszer jön be — lejelenkezik. (Ugy van! Ugy van! — Szilágyi Lajos: Ahelyett hogy lemondanának a mandátumról! — Ugy van! Ugy van! Zaj. — Pikler Emil: Gróf Apponyi Antal és mások! — Szeder Ferenc: Van olyan is, akit még nem is láttunk itt!) Ezt én nagyon sérelmesnek tartom. Nem teszek propozieiót arra nézve, hogy ezt milyen formában, milyen intézkedéssel lehetne orvosolni, illetve meggátolni, de ismétlem, reánk nézve, akik szorgalmasan mindig itt vagyunk, ezt az állapotot véghetetlenül sérelmesnek találom, amellett pedig ez az eljárás bennünk a jóakaratot és a szorgalmat megbénítja. (Ugy van! Ugy van!) Nem akarok senkit bántani; nem akarom indítvány formájában javasolni, hogy miként bánjon el a nemzetgyűlés azokkal, kik nem járnak el az ülésekre, mert vannak itt nálam élesebb látású emberek, de ezt nagyon sérelmes, igazságtalan állapotnak tartom. (Ugy van!) Mi, akik itt vagyunk mindig, e mellett a rendszer mellett nagyon rosszul járunk. Tegnap is egy negyedóráig gázoltam künn a hóban s mire izzadtan ide felérek a folyosóra, megtudom, hogy névsorolvasás volt és belekerülök azok közé, akik nem voltak itt, holott mindig itt vagyok. (Zaj.) Ezt rettenetes igazságtalanságnak tartom. (Nagy zaj. Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Otthon számonkérik! Derültség.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Lovász János: A tisztelt Nemzetgyűlés bölcs belátására bízom az intézkedést, aki tud valami olyasmit, ami alkalmas a megoldásra, tegyen javaslatot, de méltóztassék valahogy rendezni ezt a dolgot. (Zaj. — Éhn Kálmán: Tiz órakor kell kezdeni az ülést!) Elnök: Méltóztatnak az elnöki indítványt elfogadni? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Azokra a képviselő urakra nézve pedig, akik távollétüket e kitűzött időn belül nem igazolják, e határidő leteltével a házszabályok 264. §-a alapján előterjesztést fogok tenni. Bemutatom az összeférhetlenségi állandó bizottság elnökének átiratát, amelyben értesít, évi február hó 13-án, szerdán. hogy az összeférhetlenségi állandó bizottság folyó évi január hó 30-án tartott ülésében Reischl Richárd nemzetgyűlési képviselő öszszeférhetlenségi ügyében az előkészítő eljárást befejezte, amelynek során a Reischl Richárd képviselő úrtól vásárolt ingatlan eladására vonatkozó és a honvédelmi minister urnák folyó évi január hó 29-én a nemzetgyűlés elé terjesztett s a nemzetgyűlés által az összeférhetlenségi állandó bizottságnak kiadott jelentését is letárgyalta. Egyben megküldi az előkészítő eljárás folyamán felvett iratokat. Mivel a házszabályok 170. §-a értelmében a Ház elnökének feladata, hogy az itélőbizottság kisorsolását nyolc nap eltelte után egy naptárilag megjelölendő ülés napirendjére tűzze ki, ennélfogva a Reischl Richárd képviselő ur összeférhetlenségi ügyében az itélőbizottság kisorsolását a február hó 26-án, kedden tartandó ülés napirendjére kitűzöm. A kisorsolás, amennyiben a Ház 3 óráig ülésezik, fél 3 órakor, ha pedig este 8 óráig ülésezik, este fél 8-kor fog megtörténni, amikor is a kisorsolandó itélőbizottság a sorsolás megejtése után az ügyet azonnal tárgyalás alá veszi. A kisorsolás és tárgyalás napjáról Reischl Richárd képviselő ur a házszabályoknak megfelelő módon értesittetik. A házszabályok 154. §-a alapján jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Fáy Gyula képviselő ur összeférhetlenségi önbejelentése folyó évi február hó 28. napjára tárgyalásra kitüzetett. Tudomásul vétetik. Következik az indítvány- és interpellációskönyv felolvasása. Kérem a jegyző urat, hogy először az inditványkönyvet felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző: Az indítványkönyvben ujabb bejegyzés nincs. Elnök: Kérem az interpellációs-könyv felolvasását. Perlaki György jegyző (olvassa): 1. Csík József: az elemi és polgári iskolai tanerők anyagi helyzetének orvoslása tárgyában — a vallás- és közoktatásügyi ministerhez; 2. Hegymegi-Kiss Pál: a debreceni lakáshivatal tárgyában — a népjóléti ministerhez; 3. Hebelt Ede: a politikai foglyok névsorának és a reájuk vonatkozó egyéb adatok közlésének megtagadása tárgyában — az igazságügy ministerhez; 4. Saly Endre: a Mátyásföld-cinkotai rendőrkapitányság brutalitása tárgyában — a belli gyministerhez; 5. Baticz Gyula: az építőmunkások vidéki otthonainak elkommunizálása tárgyában — a népjóléti és munkaügyi ministerhez; 6. Szakáts József: 3500 hold közalapítványi föld haszonbérbe adása tárgyában — a földmivel ésügyi ministerhez. Elnök: Az interpellációk meghallgatására legközelebbi ülésünk napirendjének megállapítása után térünk át. A házszabályok 215. §-ának a) pontja alapján Kiss Menyhért képviselő ur személyes kérdésben kért szót. A képviselő urnák a szót megadtam, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! (Egy hang jobbfelöl : Mi a baj, minister ur? — Derültség jobb felől) A földreformnovella általános tárgyalásánál megemlítettéin a turkevei közalapítványi birtokok kisajátítását, megváltását és megemlitettem, hogy az eljárások során talán az odavaló képviselő eljárt az Orsz«-