Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-238
A nemzetgyűlés 238. ülése 1924. akarom elmondani, hogy mivel vádolták meg az egyes megbizottakat, hogy mit kaptak Xtől, vagy Y-tól azért, hogy a megegyezésbe belemenjenek. D-e feltétlenül kívánatosnak tartom, hogy a megegyezések is a Birtokrendező Biróság elé kerüljenek, mert ha a megegyezés az összes igénylők s a birtokos beleegyezésével jött létre, ennek felülvizsgálása nem jár hosszú ceremóniával: az Országos Földbirtokrendező Biróság jóváhagyja, de az esetleges visszaéléseknek, amelyek az eddigi idő alatt gyakran előfordultak, épen ez a felülvizsgálat fogja elejét venni. Kérem az eredeti szöveg elfogadását. Farkas Tibor: Félreértett szavaim helyreigazítása cimén kívánok pár szót szólani. Azt hiszem, annyira pregnáns volt a félreértés, hogy ezt mindenki megállapíthatja, aki felszólalásomat csak kis figyelemmel is kisérte. Ki beszélt itt megegyezésről, egyezségről ? (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : A képviselő ur !) Én Ítéletről beszéltem, amely — ha a minister ur által előterjesztett szöveg fogadtatik el — meg fog hozatni. Én elsőfokú ítéletről beszéltem, — igy van a szövegben. Bocsánatot kérek, tisztázzuk " a fogalmakat. ítélet és egyezség közt óriási különbség van. Az eredeti törvény alapján az egyezség kötésének is megvan a lehetősége, s az egyezséget a régi törvény alapján fel kell terjeszteni. Ez természetes, ezt mindenki tudja; de itt a földmivelésügyi minister ur ujat akar. Azt akarja, hogy a vegyes biróság pótlásául ezentúl biró ítéljen és ne egyezséget hozzon létre, hanem Ítéletet hozzon két szakértővel. Ha már most bírói ítélet van, amelyet annak idején megfelelő szervek által kiválasztott biró hoz, két szintén páratlan szakértővel, — mert fel kell tételeznem, hogy ezek a szakértők annyira megrostáltatnak, hogy egész nyugodtan lehet a közreműködésükben megbízni, — ha a biró két hozzáértő szakértővel hoz olyan ítéletet, amelyben az érdekeltek megnyugodnak, mert hiszen biróság hozta az ítéletet, s csak akkor hoz ítéletet, ha differencia van, mert különben a felek egyezséget kötnek — bár megengedem, hogy az egyezségnél egyik vagy másik megrövidül, — de amikor tárgyalás után ítélet van, az illető megkapja az ítélet teljes szövegét, amikor mindenkinek megvan a módja a fellebbezésre, s amikor teljesen tiszta helyzet van, akkor — azt hiszem — csak bizonyos szinvaksággal lehet azt mondani, hogy ebből bajok származhatnak. Nem tudom megérteni, miért kell még felesleges herce-hureába belevinni az Országos Földbirtokrendező Bíróságot egy megfelelő birói eljárás után hozott ítélettel kapcsolatban, amelyet az érdekeltek közül senki meg nem támad. Elismerem, hogy egyezség esetén bajok lehetnek, s hogT becsaphatják az igénylőket, — de hiszen ezeket az egyezségeket ezentúl is a régi mód szerint kezelik, ennek semmi akadálya nincs. Én csak azt akarom, hogy azokat a meg nem támadható Ítéleteket, amelyek magánjogi kérdéseket szabályoznak, ne vizsgálják felül hivatalból, ha a felülvizsgálatot senki sem kéri. Elnök : A földmivelésügyi minister ur kivan szólani. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Ezzel az intézkedéssel azt céloztam, hogy azt a döntést, amelyet alsó fokon egyetlen biró hoz az értékmeghatározás tekintetében, a Birtokrendező Biróság, ahol hét biró vizsgálja meg az ügyet, fölülvizsgálat alá vegye. Ha nem vettem volna bele a NAPLÓ xx. évi február hó 12-én, kedden. 355 törvényjavaslat szövegébe, hogy az egyes birói ítéletek felülvizsgáltatnak, akkor épen azt támadták volna meg t. képviselőtársaim, hogy az egyes biró Ítéletén nem lehet változtatni, s hogy nincs lehetőség a fellebbezésre. Azt mondhatják a képviselő urak, hegy aki akarja, megfellebbezheti, de itt épen az az eset állhat elő, amit az előbb mondottam; mert esetleg az egyik oldalon m^van a teljes szakszerű képviselet, vagy megvan az értelmiségnek az a foka, amely az Ítélet kimondásakor mindjárt tisztában van azzal, hogy az az Ítélet mit jelent, a másik oldalon esetleg nincs meg. De abban az esetben is, ha megegyeznek ebben a tekintetben, nagyon helyesnek tartom, ha a birói ítéleteket kénytelenek voltunk ott egy bíróra bízni; mert itt is fennállhat ugyanaz az előbb emiitett eset, hogy azoknak az igénylőknek a képviseletében csak egy vagy két megbízott ember vehet részt azon a tárgyaláson és megegyeznek, hogy ők megnyugodnak abban az ítéletben, vagy azután jönnek, hogy meg akarják fellebbezni ezt az ítéletet. Aki isfmeri a népleiket és a nép gondolkozását, nagyon tisztában lehet azzal, hogy igy igen sok visszahuzásnak, igen sok perlekedésnek, vagy igen sok gyanúsításnak vesszük elejét azzal, hogy ha az elsőfokú ítélet meg is van, az mindenesetre feljön az OFB-hoz felülvizsgálat végett. (Ugy van! jobbfelől.) Épen a tisztelt képviselő urak hangoztatták azt, hogy itt milyen körültekintéssel kell eljárni és mennyire nem szabad a dolgokat elhamarkodni, különösen az értékmeghatározást nem szabad hirtelen Ítéletekkel megállapítani. Ezt épen az bizonyítja, hogy amikor az az egy biró lefolytatja a helybeli tárgyalást, esetleg a földbirtok szempontjából is kifogásokat emelhetnek ellene, az értékmeghatározásnál azok a kifogások esetleg még nagyobbak lehetnek és ha azoknak az igénylőknek a megbízottja bele is ment abba, hogy megegyezett, amikor azonban kimegy a nép közé, megtámadják az érdekeltek, hogy miért ment bele. jön a fellebbezés az OFB.-hoz, hogy nem hatalmazta fel, hogy belemenjen, ez az egyessésr ő reájuk nem érvényes. Akkor ez így az OFB.-val nagyon könynyen elintézhető, mert az OFB., mint legfelsőbb biróság, felülvizsgálja az ügyet. Azt hiszem tehát, hogy nem megy az ügy rovására, ha ez a legfelsőbb biróság az Ítéleteket felülvizsgálja, jóváhagyja vagy megváltoztatja. Ennélfogva mégis kérem az eredeti szövegnek elfoaradását az előadó ur módosításával ea-vütt. (Helyeslés jobbfelől. — Horváth Zoltán szólásra jelentkezik.) Elnök : A minister ur első beszéde előtt a vita be lett zárva, Farkas Tibor képviselő ur pedig félreértett szavainak a megmagyarázása címén szólt. Igy a képviselő ur már nem szólhat. Következik a határozathozatal Gaal Gaston képviselő ur azon indítványa felett, hogy a negyedik bekezdés teljesen töröltessék. Gaal Gaston : A házszabályok 215-ik §-ának d) pontia alapján kérek szót ! Elnök : A szó a képviselő urat megilleti ! Gaal Gaston : Tisztelt Nemzetgyűlés S Az éní indítványomnak akkor lett volna értelme, ha a másik két szakaszt is elvetette volna a Ház, amelyekre vonatkozólag ez _ az indítványom tulajdonképen csak egy eljárási téte't képez. Miután azoniban az első két szakaszt a Ház elfogadta, abszolúte semmi értelme nincs, hogy ezen inditványomat fenntartsam, Ezzel 49
