Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-238

348 À nemzetgyűlés 238. ülése 1924 Ezzel kapcsolatban a novellának a tárgyalások alatt levő szakasza direkt kimondja, hogy^ az árat a méltányossághoz képest és a törvény 44. §-a rendelkezéseinek szem előtt tartásával kell meghatározni. (Zaj.) Azt hiszem, hogy ez a méltányosság szó semmi másra nem vonatkozhatik, mint egyedül arra, hogy a rendes, normális áron felül nem szabad a megváltási árat megállapitani, amint az a múltban több esetben megtörtént. (Szabó István (nagyatádi) földművelésügyi minister: Ez az!) Épen ebből az elvből kifolyólag, a szakasz eredeti szövegét a magam részéről készséggel elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem, kiván-e még valaki szólni? /Nem!) Minthogy senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem és az ülést öt perere felfüggesztem. (Szünet után.) \ Elnök: A ülést újból megnyitom. A földmivelésügyi minister ur kivan szólani. (Halljuk ! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Ennél a 18. §-nál Gaal Gaston képviselőtársunk igen erős kifogásokat hangoztatott a törvény szövegével szemben. Az utána felszólalt képviselőtársaim, Rubinek "István is és az ellenzéki oldalon lévő képviselőtársaim is, meglehetősen felmentettek attól, hogy én ennek a szakasznak mindenféle vonatkozásban való alkalmazásáról bővebb magyarázatot adjak. De Gaal Gaston t. képviselőtársam olyan húrokat pengetett s annyira hivatkozott csekélységemnek régebbi szereplésére, hogy kénytelen vagyok erre nézve néhány megjegyzést tenni. T. Nemzetgyűlés ! A t. képviselő ur a képviselőházban tartott régebbi beszédeimből felolvasott egyes részleteket. Én azokat a kijelentéseket, amelyekre ő hivatkozott, a legteljesebb mértékben ma is állom ; azoktól az irányoktól, azoktól az alapelvektől ebben a paragrafusban egy hajszálnyira sem tértem el. Ami pedig azt illeti, hogy ő a kaposvári gyűlést és azzal kapcsolatosan egy privát beszélgetésünket idehozta a nemzetgyűlés elé, erre a gyűlésre nézve, amelyről annyi szó esett már emitt-amott, kötelességemnek tartom a következőket megjegyezni: Arról a gyűlésről, amelyet mi a szocialistákkal egy helyen tartottunk meg igen téves felfogások vannak forgalomban, mint ahogy téves volt magának az akkori helyzetnek beállítása is. A gyűlést azért tartottuk, mert minden évben szoktunk a kisgazdapártnak, illetőleg a Kisgazdák Egyesületének kebelében Kaposvárott egy-egy megyei gyűlést tartani. Ennek az évi megyei gyűlésnek meghívása folytán hivtuk össze ezt a gyűlést is. Én jobban tudom, mint t. képviselőtársam, mert én intéztem. Épen az előadó ur, mint annak a kisgazdaegyesületnek titkára és egyik vezelő tagja értesített engem Budapesten, hogy a szokásos évi gyűlést, két heti időközre kitűzve, összehívták anélkül, hogy erről velem külön értekeztek volna. Miután az az idő elérkezett, amikor a gyűlést tartani szokták, ők Kaposvárott intézkedtek, hogy az évi rendes gyűlés megtartassák. Ez volt a gyűlés megtartásának kiindulópontja és eredeti oka. Az alatt a két hét alatt, amely a meghívók kibocsátása és a gyűlés megtartása között lefolyt, kezdtek a kommunista törekvések Magyarországon erőre kapni. Somogy vármegyében épen Kaposvár volt az első hely,ahol ezeket az irányokat már érvényesítették; ott kezdték meg a nagybirtokok lefoglalását, több nagybirtokot már le is évi február hó 12-én, kedden. foglaltak, és a gyűlés megtartása előtt, talán három nappal, elfoglalták a megyeházat is, kezükbe vették a közigazgatást, az alispánt kitették hivatalából, stb. és valóságos kommunisztikus alapon rendezkedtek be. A szocialisták sem tudták vagy legalább nem akarták tudni, de, azt hiszem, nem tudták, hogy ez a kaposvári kisgazdagyülés tulajdonképen rendes évi közgyűlés és semmi más célja nincs, Miután ők a birtokok lefoglalását és kommunizálását végrehajtották a gyűlés napja előtt, a szocialisták között egyes agitátorok azt a hírt terjesztették el, hogy én azért hívtam össze a kisgazdagyülést. hogy fegyverrel verjük ki őket Kaposvárról, fegyveresen menjünk ellenük, stb. Ez volt a szocialisták tévedése. (Mayer János : Kommunisták voltak azoklj A gyűlés ki volt tűzve. Tudtam, hogy ha a gyűlésre nem is mennék le, — mert hiszen már figyelmeztettek itt Budapesten, hogy mi várhat rám Kaposvárott — az egész vármegyében értesített közönséget az alatt az egypár nap alatt újra nem lehet értesíteni arról, hogy a gyűlést nem tartják meg, azok tehát feltétlenül bejönnek. Tudtam jól, hogy ha az a néptömeg, amely be szokott jönni és be is jött arra a gyűlésre, bejön Kaposvárra és ott szembetalálja magát a szocialisták felfegyverzett tömegeivel, olyan véres összeütközések támadhatnak, és egész biztosan támadnak is, amelyeket mindenkinek, aki azokat megakadályozhatja, igazán mindenképen azon keli lenni, hogy megakadályozza. Tehát, bár láttam ezt a kavarodást, lementem arra a gyűlésre előtte való nap, mint a gyűlést meg kellett tartani. A szocialisták tényleg a legnagyobb dühöngéssel vártak ott ; hiszen saját maguktól is tudom azóta, hogy mi volt a céljuk. Az volt a céljuk, hogy engem agyonverjenek. De Budapesten is megtudta a Károlyi-kormány vezetősége, hogy mi készül ellenem Kaposvárott, és mivel ők sem szerették volna, ha a kormány egyik tagja Kaposváron ilyen heiyzetbe jutna, ezért ők is leküldték Budapestről szocialistákat, hogy azok az ottJevő szocialistákat szereljék le, mert ennek nem szabad megtörténnie. Nem akarom az apró részletekkel untatni a t. Nemzetgyűlést, mert ennek sok részlete van, a helyzet végre ugy alakult ki, hogy mire a kisgazdatömegek bejöttek, a város minden bevezető útját elálltak csendőrökkel, — mert akkor már a csendőrök is teljesen a szocialisták kezében voltak — és a kisgazdákat egytől-egyig megmotozták, még a botokat is elszedték tőlük; a vasúti állomáson mindenkinél revolvert kerestek »és mindenkitől mindent, még a botokat is, elszedtek. Budapestről leküldött egy századot, azok közül, amelyekből később a terrorszázadok fejlődtek ki, 6—7 gépfegyverrel, a kormány tudta nélkül, gondolom, Pogány József, vagy nem tudom ki volt akkor a vezetőjük, azzal az utasítással, hogyha a kisgazdák a szocialistákat megtámadják, vagy összeütközések lesznek, a hat gépfegyverrel lőjenek bele a kisgazdatömegekbe. Azt a helyet, amelyre a gyűlés ki volt tűzve, ők már a hajnali órákban elfoglalták, a szomszédos házakban felállították a gépfegyvereket, sőt Pöhönyéről és más községekből, ahol a szocialisták tömegesebben voltak, kocsin hozták be a puskákat, hogy ott szétosszák, mert nyilvánosan mégsem akartak fegyveresen bejönni és a szocialista tömegeket felvonultatni erre a gyűlésre. Mi lehetett az én választásom. Én, aki az összeütközést el akartam kerülni és aki a fölösleges vérontásnak nem akartam kitenni azt a fegyvertelen tömeget, én, aki tudtam, hogy milyen fegyverek vannak a szocialista tömeg kezében. I nem léphettem fel velük szemben a gyűlés helyén,