Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-238

A nemzetgyűlés 238. ülése 1Ù 24. évi február hó 12-én, kedden. 341 — ennél a címnél, amikor a méltányosság' kereteiről van szó, nem képes egy felfogásra helyezkedni. Itt a méltányosságról van szó és a méltányosságra való jogcímeknek az életben való alkalmazása olyan latitüd, amely lehetetlen helyzeteket fog teremteni. Ez szolgált bizonyításom alap.ja.nl és itt csúszott bele fejtegetéseimbe a jogcím is, mert a méltánvosság kérdésének tárgyalásánál a birónak, azt hiszem, feltétlenül meg kell vizsgálnia a jogcímet is. Hiszen a bíró épen a méltányosságra való hivatkozással azt mondhatja: te kis sebet kaptál, neked más árt állapitok meg, te pedig nem kaptál sebet, hanem fel voltál mentve egv gyárban, de mégis földmives vagy, neked megint más alapon állapítom meg az árat. Tisztán csak logika alapjára helyezkedve fejtegettem a kérdést és mégis ilyen nézeteltérések vannak közöttünk. Nem akarom tovább fejtegetni, mert az általános elvet elfogadom és különben is a szabályzatban le van fektetve, hogy az elnöknek van igaza és az elnökkel vitatkozni nem lehet, ezért csak tisztelettel ajánlom a t. Nemzetgyűlésnek, gondolja meg jól a dolgot, ha jónak látja, kövesse vakon a földmivelésügyi minister urt oda, ahonnan elindult, . . . (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Erről szó sincs! Ezzel nem lehet hatást elérni! Mindenki tudja, hogy nem várom, hogy A-akoii kövessenek!) Ne vitatkozzunk, minister ur! Megmondtam volna anélkül is, hogy azért bátorkodtam ezt a szót használni, hogy »vakon«, mert nekünk a kezünkbe adtak indítványokat, amelyek ugy kerültek ide, mint amelyeket az egységespárt párthatározattá tett és egyhangúlag elfogadott, amikor pedig az indítvány idekerült, azt a földmivelésügyi minister ur dezavuálta, a párt pedig leszavazta. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ebben sincs igaza! Nem volt pártkérdés!) Amennyiben ez a szavam, hogy »vakon« talán valakit sértene, odamódositom, hogy nagyfokú rövidlátással. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Eáez János! Rácz János: Tisztelt Nemzetgyűlés! Ugy Gaal Gaston, mint Farkas Tibor t. képviselőtársam nagyon sötét pápaszemet tesznek fel, amikor a novella 1.3. §-át vizsgálják. Ez az oka annak, hogy ugy látják, mintha a 13. § révén a fölreform most már a Kun Béla, illetve Búza Barna vizeire evezne át; (Gaal Gaston: Legalább is megindult !) sőt Gaal Gaston tisztelt képviselőtársam nem átallotta a kommunizmus vádjával illetni az egységespártot, amely ezt a 13. %-t támogatja, . . . (Gaal Gaston: Soha sem mondtam!) Ezt a vádat a leghatározottabban visszautasitom nemcsak a magam, hanem az egész egységespárt nevében és visszautasítom Farkas Tibor képviselőtársamnak azt a beállítását és megvádolását is. mintha az egységespárt mindenben vakon követné a földmivelésügyi minister urnák bármilyen szélsőséges inditványát. Bocsánatot kérek, nem tételezem fel, hogy a földmivelésügyi minister ur hozna szélsőséges inditványokat és ha hozna, nieni is követnők azokat vakon. Kijelentem, hogy az egységespárt épugy, vagy legalább is annyira szem előtt tartja a tulajdonjog szentségét és a teljes kártalanítás elvét, mint az előttem szólott igen tisztelt képviselőtársaim. (Varsányi Gábor: Bizonyos, hogy legalább is annyira !) Megmutatta ezt a párt, amikor indítványomat — amelyet a pártban előterjesztettem és amelyet itt is elő fogok terjeszteni — és amely indítvány épen az alaptörvénynek a kártalanítás elvén ejtett csorbáit akarja kiküszöbölni, egyhangailag elfogadta. Hogy beiktatjuk a novellába a 13. §-t, épen ez bizonyitja, hogy a teljes kártalanítás elvén állunk. Ugyanis a törvény 44. §-a, amely az alaptörvényben lefekteti a kártalanitás elvét, az életben egyszerűen írott malaszt maradt. Épen azért, hogy ennek a §-nak gyakorlati érvényt szerezzünk, van szükség a 13. §-ra. A 13. § semmi egyebet nem csinál, mint a kártalanítási elvek tekintetében a gyakorlatban felmerült hiányokat pótolja és meggyorsítja a megváltási ár-megállapítás folyamatát. Nem tudom megérteni, hogy miért nehezményezi az igen tisztelt túloldal, (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Dehogy a túloldal!), illetőleg Gaal Gaston igen t. képviselőtársam a megváltási ár feletti döntésnek az OFB-ra történt átruházását. (Gaal Gaston : Nem azt nehezményezem ! A szakértőket nehezményezem, hogy kinevezett szakértőkkel dolgozik! —- Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Az alaptörvényben is kinevezett szakértő van! — Gaal Gaston: Ott van a fél szakértője is! — Neubauer Ferenc előadó: Eddig is igy volt! Az alaptörvény 43. §-át tessék megnézni! -— Gaal Gaston: Ismerem legalább is ugy, mint az előadó ur! Engem nem lehet kitanítani ebből a törvényből ! — Neubauer Ferenc előadó: Hát ebben tévedni méltóztatik! — Varsányi Gábor: Err are humanuni est!) Elnök: Csendet kérek! Rácz János: Ha az OFB elég garanciát szolgáltat abban a tekintetben, hogy rábízzuk a megváltás kérdésének eldöntését, akkor elég garanciát kell látnunk benne arra is, hogy az általa megváltott föld megváltási árat megállapítsa, és ha egy kézben összpontosítjuk a megváltás kimondását és a megváltási ár megállapítását, lényeges gyorsítást érünk el. (Strausz István : Az kétségtelen !) k 13. §.eredeti szövege azonban nem téliesen pótolja azokat a hiányokat, amelyek a gyakorlati életben a kártalanitási elv kérdésebén felmerültek s amelyeknek kiküszöbölése szükséges. Épen azért a magam részéről a következő indítványt vagyok bátor előterjeszteni (olvassa) : »A 13. § második bekezdésének utolsóelőtti modata után a következő uj mondat beiktatását indítványozom: »Ebből a célból, — azokban az esetekben is. amikor az Országos Földbirtokrendező Bíróság ennek a torvénynek életbelépte előtt a megváltási ar megállapítását elhalasztotta — (a törvény 42 §-ának második bekezdése) — bármelyik fel kérelmére a megváltási ár megállamtasa iránt az eljárás ennek a szakasznak alapiam szükség szerint a 6. <§> utolsó bekezdése értelmeben külön bíró kiküldésével folyamatba teendő.« Tisztelettel kérem ezen indítványom elfogadását, amely gvakorlatí érvényt szerez az alaptörvény 44. §-ának. Elnök: Szólásra következik? _ , , , Perlaki György iegyző: Denes István! Dénes István: Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! Ez az a paragrafus, amely eldönti azt, hogy földreformot csinálunk-e vagy pedig adásvételi szerződéseket. Én a maecam részéről szinten a melle az álláspont mellé szegezem le magamat, hosrv kártalanítani kell a földtulajdonosokat. Amidon azonban e mellé az álláspont melle leszegezem magamat, nem osztozom abban a nézetben,