Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-238

338 A nemzetgyűlés 238. ülése 1924. évi február hó 12-én, kedden. szóval kérdem, van-e tudomása arról, hogy azok, akiket a mezőgazdasági kamarák küldenek ki tagokként a tanácsokba — legtöbbnyire kisgazdák, — nincsenek megfizetve. Napi 5000 koronát kapnak, amiért egy kávét sem vehetnek. Ezek a kisgazdák ezért már azzal a gondolattal foglalkoztak, hogy távol maradnak a tárgyalásoktól. Felhívom a minister ur figyelmét arra, hogy akár törvényhozási utón, akár pedig majd ia végrehajtási utasításban találja meg a módját annak, hogy ezeknek a mezőgazdasági kamarák részéről kiküldött tagoknak legalább a létminimumot, azaz az ellátás költségét, a napi kiadást térítsék meg, mert senkitől sem lehet azt kivánni, hogy saját vagyonát elköltse a közért. Ismétlem, ugy hallottam, hogy ezek a kisgazdák már azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy távol maradnak a tárgyalásoktól. Erre voltam bátor felhívni a minister ur figyelmét. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: A novella 20. §-a intézkedik erről!) Elnök: Szólásra feljegyezve senki sem lévén, kérdem, kiván-e még valaki a 13. § első bekezdéséhez szólani? (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Az első bekezdéshez nincs semmi megjegyzésem.) Módosító indítvány nyújtatott be az első bekezdéshez, ehhez nem méltóztatik szólni 1 Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Ami a bírák állandó foglalkoztatását, vagyis előbbi hivatásuktól való elvonását illeti, ebben a tekintetben nekem is az az álláspontom, amelyet a képviselő ur kifejtett. Ezt azonban igazságügyi szempontból lehetetlen volt megvalósítani, és nekem is engednem kellett az igazságügyi szempontoknak abban a tekintetben, hogy a bírák inkább nagyobb számmal neveztessenek ki ide, de régi állásukból teljesenne vétessenek ki és véglegesen ne helyeztessenek ide át. annál kevésbé, mert ez a birósáer mégsem lesz naeryon hosszuéletü, és a bírák újra visszahelyezése régi állásukba nehézségekbe ütköznék. A magam részéről ezt nem tudtam keresztülvinni, az igazságügyminister urnái, a Curiánál és köziaazgatási bíróságnál. így tehát nem is javasolhatom a nemzetgyűlésnek olyan szövee' elfogadását, amelyet nem lehetett megvalósitaini. A t. képviselő ur indítványának másik része benne van a 20. §-ban, ahol gondoskodás történik a bíróság vidéki tagjainak fizetésrendezéséről is. ugyanúgy, mint a többi birákról s e javaslat törvényerőre emelkedése # után a helyzet e tekintetben feltétlenül megjavul. Ismerem a helvzetet; ténvleg csak ráfizetéssel lehet vidékről feljárni, épen ezért gondoskodtam ennek a helvzetnek orvoslásáról. Kérem a módositió índitivány elutasítását. Elnök: A. tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 13. § első (bekezdésével szemben Cserti József képviselő ur adott be módosító inditványt. Az indítványt szembe fogom állítani az eredeti szövesr^eí. Amennyiben az eredeti szöveg nem fneradtatík el. Cserti József kéoviselő m- módosító indítványát fogom elfogadottnak kije^+pni. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a 13. § eső bekezdését, szemben Cserti József képviselő ur módositó indítványával t elfogadni, igen vagy nem! (Igen, nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg fogadtatván el, Cserti József képAŰselő ur indítványa elesik. Következik a második bekezdés. Az előadó ur kivan szólani. Neubauer Ferenc előadó: T. Nemzetgyűlés! A 13. § 2., 3., 4. és 5. bekezdésére vonatkozólag az együttes bizottság tárgyalása alkalmával a döntés e szakasznál felfüggesztetett és a szöveg a következő bizottsági ülésen terjesztett elő a bizottságban kialakult intencióknak és indítványoknak megfelelően. Az idő rövidsége miatt ebbe a szövegbe bizonyos nem egészen szabályos rendelkezések, kitételek csúsztak bele, ami azután a szöveg további mérlegelése alapján megállapítást nyert és így tisztelettel van szerencsém a következő stiláris módosításokat előterjeszteni. A második bekezdés ötödik sorában ezek a szavak »illetve a vételárra történendő időközi törlesztésnek« hagyassanak ki. Ez a szöveg ugyanis a bekezdés későbbi részébe kerül bele. Ugyanezen bekezdés második mondatában, a tizenharmadik sorban a »határoz« szó után pont tétessék, az »s« kötőszócska kihag*yásával a következő mondat pedig ezekkel a szavakkal kezdődjék: »Az Országos Földbirtokrendező Bíróság állapítja meg«. A következő tizennegyedik sorban a »módozatait« szó után vessző tétessék, s azután következzék az, amit az előbb kihagyni javasoltam: »valamint a megváltási vételárra történendő időközi törlesztéseket is.« Ugyancsak a tizennegyedik sorból a következő szavak »is meg'állapitja e részben« hagyassanak ki, az uj mondat pedig a »Különös« szóval kezdődjék. r Ugyanezen bekezdés 15. és 16-ik sorában a »váltságárat« szó helyébe a »megváltási árat« szavak tétessenek, amelyek megfelelnek az alaptörvény által használt kifejezéseknek. Kérem módosításaim elofgadását. Elnök: Szólásra következik: Perlaki György jegyző : Farkas Tibor! Farkas Tibor: T. Nemzetgyűlés! A második bekezdésnél némiképen részletesebben akarok a tárggyal foglalkozni, és talán semmiféle kritikával nem találkozom abból a szempontból, hogy felszólalásom ehhez a bekezdéshez tartozik-e vagy nem. Az előttem felszólalt Gaal Gaston képviselőtársam figyelmeztette a nemzetgyűlést arra, hogy itt tulajdonképen egészen uj rendszer van, amelyet ő a kommunizmussal hasonlított össze. Azt hiszem, nem vádolhatjuk meg ;ezt a szakaszt kommunizmussal, mert a kommunizmus a szó nemesebb formájában — ugy gondolom — erkölcsösebb alapon áll, mint az a felfogás, hogy míg az egyiktől elveszünk magántulajdont, vagy sértünk magánjogi érdeket, addig a másiknak magántulajdont adjunk. Szerintem ez a felfogás inkább annak a szerecsen törzsfőnöknek felfogásához hasonlit, aki midőn megkérdezték, hogy mi az igazság, azt mondta: az igazság az, ha én veszem el a szomszédom marháját, amikor pedig megkérdezték, hogy mi az igaizságtalanság, azt mondta: az, ha a szomszédom veszi el az enyémet. (Zaj.) A kommunizmus azon az alapon áll, hogy a magántulajdon mint ilyen, mint szerinte rossz, megszűnjön. Ez elvileg mindenesetre lehet tisztességes felfogás. Szerintem sokkal inkább megkérdezendő felfogás az, amely itt közvetíteni és taktikázni akar s amely azt mondja, hogy a magánjoggal össze-