Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-237

A nemzetgyűlés 237. ülése 1924. évi február hó 8-án, pénteken. 315 nem holmi forradalmi kényszer folytán, hanem a vagyonkezelőségek szabad elhatározásából és hozzájárulásával. így Dél-Soniogyban, a Dráva mentén elhú­zódó közalapitványi birtokokon a kisemberek kezén 20 katasztrális holdig terjedő kishaszon­bérletek voltak. Ezeken a kishaszonbéiieteken a kisemberek a viszonyok kihasználásával na­gyon szépen megerősödtek, a megfelelő gazdál­kodáshoz szükséges felszereléssel magukat el­látták és éhez alkalmazkodva, berendezkedtek. Mikor a birtokreform törvényjavaslata tör­vénnyé vált, természetesen ezeknek a közsé­geknek földniives lakói a megváltási eljárást kérelmezték és a tárgyalások során az oda le­küldött biró azon községek területén a családi birtok típusául hat katasztrális holdat állapí­tott meg és egyúttal azt javasolta az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak, hogy a megvál­tási eljárást, tekintettel épen ezeknek a va­gyonuknak kulturális céljára, húsz évre ha­lassza el s addig a kishaszonbérletek tartas­sanak fenn. Minthogy azonban a családi birtok nagyságául csupán hat katasztrális holdat ál­lapított meg; azt javasolta, hogy ezek a kis­haszonbérletek a jövőben hat katasztrális holdig engedélyeztessenek. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság ebez a javaslathoz hozzájárult és most ezekben a községekben az a lehetetlen állapot állott elő, hogy az eddigi huszholdas ki shazonbér letek helyett hat katasztrális holdra esett vissza a kishaszonbérletek nagysága. Ez inditott engem arra, hogy javasoljam ennek az uj bekezdés­nek beiktatását a törvénybe. Ismét hangsúlyo­zom, hogy azért vettem fel a szövegbe azt, hogy a vagyonkezelőségeknek szabad elhatározásá­ból vagy hozzájárulásável létesített kishaszon­bérletekről van szó, mert egyáltalán nem aka­rok semmiféle uj rendet beállítani e nagy kul­turális célt szolgáló vagyonoknak kishaszon­bérleti rendjére vonatkozólag, hanem tnlajdon­képen a már eddig évtizedek alatt kialakult kishaszonbérleti rend fentartását óhajtom, mi­vel az az érzésem, hogy épen a szociális béke, a szociáis nyugalom érdekében feltétlenül szük­séges, hogy ez a régi rend biztosittassék. Mint­hogy javaslatom a meglevő, kialakult régi rend biztosítását célozza, tisztelettel kérem a Nem­zetgyűlést, méltóztassék ezt elfogadni. Elnök : Kivan még valaki szólani 1 (Nem !) Ha senki sem kivan szólani, a vitát berekesz­teni. A földmivelésügyi minister ur kivan szó­lani. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! A képviselő ur fel­szólalása teljesen indokolt. így nem egészen értem a dolgot. Furcsa állapot az, hogy azokra a közalapitványi birtokokra nézve, amelyek már bérbe voltak kiadva kisgazdáknak és amelyekre kimondták, hogy kisajátítást nem alkalmaznak legalább húsz éven belül, most mégis kimondták azt, hogy a hat holdon felüli kisbérleteket megszüntetik. Ez az eljárás szinte érthetetlennek látszik. E pillanatban nem va­gyok egészen tisztában, hogy nem azzal a helyzettel állunk-e ismét szemben, hogy egy birói ítéletre vonatkozólag statuálunk vissza­ható erővel törvényes rendelkezést. Egyet azonban le akarok szögezni. Ha tény­leg ugy történt, ahogy a képviselő ur előadta, — s a képviselő ur állítása szerint az ő kerü­letében öt községgel történt meg ez a dolog, — ez meg nem állhat. A kisbérleteket az eddigi bérlőktől csak olyan esetekben vehetik el, ha a kisebb igénylők között is kell kiosztást eszkö­zölni ugyanabból a területből, amelyet eddig is béreltek. A képviselő ur előadása szerint a helyzet az, hogy az elvett eddigi kisbérletek­nek tulajdonképen nincs gazdája, azokat újra kellene valakinek kiadni. Nézetem szerint, lehe­tetlen az, hogy amikor a kisbérletek már meg­voltak és a bíróság csupán azért szállította le a. bérletek mennyiségét, mert hat holdban álla­pította meg a családi kisbirtokot, az azon fe­lüli bérleteket elvegye. Gondolkodtam ezen és első pillanatra én is azt mondottam képviselőtársamnak, hogy ilyen módosítást el lehet fogadni. Kérem azonban, hogy méltóztassanak talán eltekinteni ettől _ a módosítástól. ígéretet teszek itt a nyilvánosság előtt, hogy az Országos Földbh-tokrendező Bí­rósággal érintkezésbe lépek atekintetben, hogy ha a. dolog így hajtatott végre, az reparáltas­sék. Azt hiszem, hogy ha így történt, ezt lehet és kell is reparálni, (Helyeslés.) mert épen most hoztunk törvényt arról, hogy az alapítványi birtokok kisbérleteken hasznosittassanak s en­nek következtében lehetetlen, hogy a kisbér­löktől elvegyék a földet azért, hogy más bér­lőknek adják. Ez a kultuszmimstériumnaksem lehet álláspontja és nem is hiszem, hogy ez volna az álláspontja. Ha ilyen eljárás történt, én magamra vállalom, hogy el fogok járni a biróságnál és ezt a sérelmet reparálni fogjuk. (Helyeslés.) A képviselőtársamat kérem, mél­tóztassék eltekinteni attól, hogy az általa ja­vasolt rendelkezést törvénybe iktassuk, mert ennek is az volna a színezete, hogy egy meg­hozott itélet ellen hozunk törvényt. (Helyeslés jobbfelül.) Elnök : Barla-Szabó József képviselő ur kíván szólani. Barla-Szabó József : A földmivelésügyi minister ur megnyugtató szavai után indítvá­nyomat visszavonom. (Helyeslés.) Elnök : Az indítvány tárgytalan lévén, kö­vetkezik a 11. § tárgyalása. Elrendelem ennek a szakasznak is bekez­désenként való tárgyalását. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az első bekezdést olvasni. Hebelt Ede jegyző (olvassa az első bekez­dést, amely észrevétel nélkül elfogadtaUk. Ol­vassa a második bekezdést): Patay Tibor! Patay Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Helyesen jelentette ki tegnap a földmivelésügyi minis­ter ur, hogy ugy az alaptörvény, mint ez a no­vella is bizonyos tekintetben kerettörvénynek minősíttetik. Véleményem azonban mégis az, hogy ahol lehet, inkább precíz, szabatosabb szöveget válasszunk. Szerintern a 11. § második bekezdése nem egészen szabatos szövegezésű, vagyis nem azt fogja elérni, amit ez a bekez­dés tulaj donképen céloz. Az egész alaptörvény épugy, mint a novella is, a középbirtoknak bizonyos védelmét akarja elérni. Ha pedig ez a szöveg igy marad, a tör­vény esetleg a nagybirtok előnyére, a közép­birtok rovására fog végrehajtatni. Épen azért, hogy az a bizonyos határvonal, amely igen fon­tos,'a közép- és nagybirtok között szabatosab­ban legyen megállapítva, bátor vagyok ujabb szövegezést ajánlani. A 11. § második bekezdése ugyanis a középbirtokot, illetőleg nagybirtokot negativ formában minősiti, amikor azt mondja (olvassa): »Az olyan birtok, amelynek területe az erdőt és földadó alá nem eső részt kivéve, az ezer katasztrális holdat eléri és amelynek legalább 8000 korona kataszteri tiszta jövedelme van, középbirtoknak nem minősíthető.* E szöveg helyett tisztelettel bátor vagyok

Next

/
Oldalképek
Tartalom