Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-236
274 A nemzetgyűlés 236. ülése 1924. évi február hő ?'-én, csütörtökön. van tárgyalás kitűzve. Ez a rend jótékony célra 1922-ben'és 1923-ban 43,400.000 koronát adott ki, a kegyúri terhek és az iskolai terhek évi Összege pedig 34 millió korona. Ha ezeket a számadatokat felsorolva, rámutatok arra, hogy micsoda óriási terhek haramiának majd az államra, akkor, amikor az államnak egy talpalatnyi föld sem fog majd osztályrészül jutni, óva figyelmeztetek mindenkit, —• még pedig most már társadalmi és vallásfelekezeti különbség nélkül, — hogy az is kénytelen lesz viselni ezeket a terheket, aki pedig a tanitó rendeket, mondjuk, hogy épen gyűlöli. De legyen szabad itt a tanitó rendeknél hivatkoznom arra, hogy valamikor, 1874-ben, volt egy törekvés, nem mondom, hogy szekularizációs, de a szekularizáció érdekében, s akkor a nagy liberális Tisza Kálmán óva figyelmeztette a liberális táborba tartozó képviselőket, mondván, hogy ő a lelkészeket az államtól teljesen függetleníteni akarja, ez az ő törekvése. De micsoda függetlenséget jelent az, ha a tanitó rendeket függőségi viszonyba hozzuk az államai ; micsoda liberális gondolkozás volna az, hogy épen az állam nyakába varrják ezeknek alimentálását, ezeknek eltartását, amitől Tisza Kálmán annyira szabadkozott. De ha én azt a nagy kulturmissziót, azt a nagy kulturfeladatot, amelyet a szerzetesrendek épen az ő függetlenségük révén olyan széles mederben ki tudtak mélyiteni, akarnám előhozni és példaképen odaállitani, akkor hivatkoznom kellene a független, tehát az államtól anyagilag független Maywaldokra, Platz Bonifácokra, a Fehér Ipoly okra, a Jedlik Ányosokra és mindazokra a szerzetesekre, akik speciális stúdiumokra tudtak szánni egy életet épen azért, mert anyagi függetlenségük ezt megengedte. Ezen szerzetesrendek tagjainak váltói nem járnak le, ezeknek vörhenyben meg nem betegszik a gyermeke, otthon — hogy tréfás momentumot is vegyítsek bele. — össze nem koccannak a feleségükkel, ennélfogva függetlenségük ugy anyagi, mint erkölcsi tekintetben képesiti őket arra, hogy egy stúdiumnak egy egész életet szenteljenek. Nem akarok arról szólni, hogy csak a kalocsai obszervatórium két csillagvizsgálója micsoda óriási kulturszolgálatot végez ; hiszen annak igazgatóját, aki ezidőszerint már nem fungál, a greenwichi egyetem érdemesnek találta tagjául megválasztani ; annak idején pedig, amikor a nap protuberanciájának, kitörésének megfigyelése aktuális volt, épen ezt a jezsuita pátert küldték ki ennek megfigyelésére Madridba, mint aki a világ csillagászai előtt legmegbizhatóbb volt, előképzettségét és tudását illetőleg. Tisztára reális, tisztára pénzügyi alapon kivánom felhívni a t. Nemzetgyűlés figyelmét arra az óriás veszedelemre, amely egyrészt a kul turf orrások betömésével és a kulturfonalak elvágásával járna, ha a szerzetesrendek vagyonát megváltanók ; felhívom a figyelmet az elmaradandó erkölcsi haszonra és arra a tényre hívom fel a figyelmet, hogy az államra ezzel micsoda óriási terhek háramlanának. Magamévá teszem Zsitvay igen t. képviselőtársam indítványát, mégis épen arra a nagy kulturír isszióra, erre a nagy kulturfeladatra való tekintettel, bizonyos módosítással. Nevezetesen én a közalapok és közalapítványok lehető igénybevételét neu perhorreszkálom, különösen azért nem — és ezt hangsúlyozom — mert bizonybizony a múltban inkább talán, mint ma, megfeledkeztek ezek birlalói arról, hogy azt a keresztény népet, azt a magyar népet támasszák alá, mely az ő bástyáikat, pilléreiket, alátámasztóikat képezik. Megfeledkeztek erről és nem keresztény embereknek adták ki 20 koronájával a földeket, akik azután azon meghíztak. Hát az ilyen birtokokat kis haszonbérletekbe csak adják ki, tegyen az a birtok eleget a nép szociális igényeinek. Nem perhorreszkálom azt, hogy ha ezek a birtokok a lehetőségig igénybe vétetnek, még pedig hosszú bérletek alakjában a mi fajtánknak a javára. Ám módosítani kivánom a javaslatot olyan értelemben, hogy a szerzetesrendek vagycnai a megváltás alól teljesen kivétessenek. Ennélfogva Zsitvay ig n t. képviselő barátom indítványának végéhez hozzáfűzni kivánom azt, hogy a szerzetesrendi vagyonok pedig, valamint a karitativ missziót végző szerzetesrendek vagyonai teljesen mentésit fessenek a megváltás alól. Elnök : Szólásra következik? Bartos János jegyző : Kiss Menyhért ! Kiss Menyhért : T. Nemzetgyűlés ! Én mindenben csatlakozom ahoz az okfejtéshez, amelyet Wolff Károly igen t. képviselőtársam elmondott beszédében, melyben magáévá tette Zsitvay képviselő ur javaslatát és hajlandó vagyok szavazatommal támogatni ezt a javaslatot. L c gyen szabad a ceglédi esetre vonatkozóan megemlítenem azt, amit én teljesen megbízható forrásból tudok. Várnai Dániel igen t. szociáldemokrata képviselőtársam arra hivatkozott, hogy a katholikus tömegek százezrei azon a véleményen vannak, hrgy a vallásalapitványi birtokok megtartására nincs feltétlenül szükség, mert ők maguk is kivánják ezeknek a birtokoknak földbirtokpolitikai célokra való lefoglalását. Cegléden tényleg megtörtént, hogy ilyen kérelmet előterjesztettek, nem lett volna azonban szükség a kérelem előterjesztésére, ha nem történt volna meg az, amit Czettler t. képviselőtársam megemlített, hogy egy 2000 holdnál nagyobb Károlyiféle uradalnat vett meg a város lakossága és a háború alatt ezt a földbirtokot eladták. Éber Antal bankigazgató urnák. Amikor a tárgyalás folyt Cegléd városával, megtörtént az, hogy bár a törvényben benfegialtatik, hogy elsősorban a háborús szerzeményű birtokokat kell földbirtokpolitikai célokra kisajátítani és lefoglalni, és bár ott kétféle birtok volt : egy hábtrus szerzemény és azonkívül egy közalapítványi birtok, a kultuszministerium mégis olyan utasítást adott az eljáró tisztviselőnek, hogy azért mert Éber Antal kijelentette .. . Elnök: Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy az Eber-féle birtok dolga a tárgyalás alatt levő szakasz tártaiTával aligha függ össze. Méltóztassék a tárgyhoz szólni. (Griger Miklós : Válaszol Várnainak ! Várnai foglalkozott ezzel a kérdéssel !) Tessék, kérem. Kiss Menyhért : Egy mondatban elmondhatom válaszomat Várnai képviselőtársán nak, hogy t. i. a 200 hold ellenében, amelyet a közgazdasági egyetem céljaira ajánlott fel Éber Antal, mentesittette a maga 1600 holdját és igy termé-
