Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-235

2ÔH A nemzetgyűlés 235. ülése 192 Elnök: Csendet kérek minden oldalról. Kabók Lajos: Azt hiszem, mindaz, amit itt eddig elmondottam, meggyőzhet mindenkit arról, hogy ez olyan probléma, amelyen segí­teni kell, amelyet tovább mai állapotában meghagyni nem szabad. Abban a reményben, hogy ez tényleg meg fôg förténni, a következő interpellációt vagyok bátor a földmivelésügyi minister ur elé terjeszteni (olvassa): »Az élő­állatkivitel teljes felszabadítása a legnagyobb veszedelmeket rej;i a húsipar, a husipari mun­kások, valamint a fogyasztóközönség számára. Az évről-évre mind nagyobb mértéket öltő élő­állatkivitel [következményének tudható be a hatalmas arányú husdrágaság, amely immár a legjobb ember részére a húsfogyasztást lehe­tetlenné tette. Ugyancsak az élőállatkivitel fokozódása következményének tudható be, hogy ÍIZ utóbbi esztendőkben 880 mészáros és hent'es­mester volt kénytelen üzemét beszüntetni és ezzel kapcsolatosan mintegy 2000 husipari munkás maradt munkanélkül. Minthogy azélő­álla.kivitel nemzetgazdasági szempontból is káros következményekkel jár, mert nemcsak a husipart és ebben a szakmában foglalkozta­tott munkásokat sújtja, hanem a fogyasztó­közönség számára teszi lehetetlenné a Iras vá­sárlást, azonkívül az itthon feldolgozható nyersáruk, mint például a csont, bőr, szaruáru stb. feldolgozásának elmaradása ujabb mun­kanélküliséget és egyben az emlitetJ nyers­árukból feldolgozható cikkek drágulását vonja maga után: mindezekre való tekintettel haj­landó-e a földmivelésügyi minister ur a^ telje­sen szabaddá vett élőállatkivitelt haladéktala­nul beszüntetni, hogy a beszüntetés által elejét lehessen venni azoknak a közgazdasági ká­ros következményeknek, amelyek a teljesen szabaddá tett kivitelből származnak.« Elnöki: Az inverpelláció kiadatik a föld­mivelésügyi minister urnák. Szólásra következik 1 ? Petrovits György jegyző: Hegymegi-Kiss Pál! Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! Tisz­telettel kérem, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy interpellációmat a legközelebbi interpei­lációs napon mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, kimondhatom határo­zatképen, hogy a nemzetgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a képviselő ur interpellációját a legközelebbi interpellációs napon mondhassa el. (Helyeslés.) Szólásra következik! Petrovits György jegyző : Móser Ernő S Moser Ernő: T. Nenzetgyülés! Bátorkodom a kereskedelemügyi minister úrhoz a követ­kező interpellációt intézni (olvassa); »Hajlandó-e a kereskedelemügyi minister ur a közalkalmazottak és nyugdíjasok vasúti menetdíjkedvezményeit a községi jegyzők és nyugdíjas jegyzők hozzátartozóira is kiterjesz­teni!« Tisztelt Nemzetgyűlés! A múlt évben, — pontosan holnap lesz egy esztendeje, — F. Szabó Géza igen t. képviselőtársunk interpel­lálta meg a kereskedelemügyi minister urat a közalkalmazottak vasúti kedvezményei dolgá­ban. Örömmel konstatálom, hogy a kereskede­lemügyi kormány múlt év december végén ki­adott egy rendeletet, amelyben úgyszólván az összes tisztviselői kategóriákra kiterjesztette azokat a vasúti kedvezményeket, amelyeket a tisztviselők a 'békében is élveztek. A vasúti díj­kedvezményeknek e kiterjesztése által F. Szabó Géza képviselőtársunknak interpellációja majd­. évi február Író 6-án, szerdán. nem teljes egészében kielégítést nyert, kivéve azt a részt, amely a jegyzőkre, illetőleg a nyug­díjas jegyzők hozzátartozóira vonatkozik. T. Nemzetgyűlés! A múlt hét folyamán támadás érte itt a községi jegyzők igen tisztes karát, amit Farkas Tibor t. képviselőtársunk igen határozott és erélyes hangon visszautasi­tott. Amikor Farkas Tibor képviselőtársunk visszautasításához teljes egészében csatlako­zom, nem kívánok újból rámutatni a támadás igazságtalan voltára, amely jegyzői karun­kat érte, csupán annyit bátorkodom megje­gyezni, hogy igenis a jegyzői karunk, amely odakünn, a perifériákon, a községekben a ma­gyar kultúrát s a magyar közigazgatást na­gyon, de nagyon jól képviseli, nem érdemel más elbirálást, mint a többi közalkalmazott. (Ugy van! jobbfelől.) Nem akarok hosszasabban kiterjeszkedni interpellációmban arra, hogy hosszú 1ère eresztve megindokoljam kérésem jogosultsá­gát és indokolt voltát, csupán arra kérem az igen t. kereskedelemügyi kormányt, hogy bí­rálja el egyöntetűen az összes tisztviselőket. (Helyeslés jobbfelől.) Ne tegyen kivételeket, ne zárja ki a jegyzőket, illetőleg azok hozzá­tartozóit azokból a kedvezményekből, amelye­ket ők mint köztisztviselők épenugy megérde­melnek, mint a köztisztviselők más kategóriái. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Ezeket voltam bátor elmondani abban a reményben, hogy a kereskedelemügyi minister ur interpellációmat rövidesen magáévá fogja tenni és a jegyzőket ért súlyos sérelmet orvo­solni fogja. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a kereske­delemügyi minister urnák. Szólásra következik! Héjj Imre jegyző: Kiss Menyhért! Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés ! (Fel­kiáltások jobbfelől: Megadjuk!) Kénytelen va­gyok önöket egy pillanatra az ó-héber iroda­lomba visszavezetni. Egy híres héber költő, akit Ibii Charidastának neveznek, (Felkiáltások jobbfelől: Itt is kitör belőle a költő!) egy hires költeményt irt, amelynek az a címe: »Az öv«. (Zaj a jobboldalon. — Kurta P. András közbe­szól.) Ez a költemény Európának majdnem minden nyelvére le van forditva és akik a vi­lágirodalmat forgatják, azok Kuna P. András képviselőtársammal együtt (Derültség.) isme­rik ezt a költeményt. Ebben eg-y öv körül fo­lyik a vita, és a vers hőse nem tudja eldönteni, hogy mi legyen az övvel, s hogy mihez van neki joga: az öv feletti vagy az öv alatti rész­hez. Végül pompás meglátással egy kitűnő be­fejezést irt a szerző, amennyiben megállapí­totta, hogy az illető hősnek tulajdonképen nem szabad különbséget tennie az öv feletti és az öv alatti rész között, hanem az Öröm és az élet igazságáért mind a kettőt el kell fogadnia, mind a kettőt meg kell kapnia: ugy az öv fe­letti, mint az öv alatti részt. Ez jutott most eszembe. (Derültség. Mozgás. — Györki Imre: Illik Kiss Menyhértnek egy zsidótól citálni! — Derültség.) Az öv mintájára a magyar közéletben is van egy derékszíj. (Héjj Imre: Pikáns dolog! — Györki Imre: Egy zsidó irta!) Épen itt eb­ben a nemzetgyűlésben is ez a derékszíj vonult végig, kétizben rezegtette meg azt a levegőt, amely itt képződik. (Derültség.) Ugy látszik, a képviselő urakból nem veszett ki a humor iránti érzék, és jól tettem, hogy ezzel az ó-héber hasonlattal irányítottam rá a figyelmüket erre a derékszíjra. Mert mindnyájunk nagy érdeke s

Next

/
Oldalképek
Tartalom