Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-235

Á nemzetgyűlés 235. ülése 19$4. évi február hó 6-án, szerdán, 249 érdek, közjó, és annyira a haza érdeke, hogy a bencések, a piaristák, a premontreiek és a többi tanitórendek oly vagyonnal rendelkezze­nek, amely őket eddigi kulturális kötelezett­ségeik teljesítésére képessé teszi. Sajnos, a gya­korlatban ezeknek az alapoknak, illetőleg ja­vaknak máris oly nagymérvű és indokolatlan megcsonkításával állunk szemben, hogy azt nemcsak aggasztó, hanem egyenesen megdöb­bentő jelenségnek vagyok kénytelen minősí­teni (Igazi Ugy van! a középen.) Olyan jelen­ségek, mely a magyar katlioükusok lelkében jogos elkeseredést szül. még pedig annál jogo­sabb és annál nagyobb elkeseredést, mennél szembeötlőbb az az igazságtalanság, hogy amig a ^ háborús vagyonok szemmelláthatóan megkiméltetnek, addig a katholikus alapitvá­nyok Csáky szalmájaként kezeltetnek. Végre itt az ideje annak, hogy az említett közérdekű kulturális vasrvonok kifejezetten és félreértést nem tűrő módon törvényes védelemben része­sí ttessenek. Én a magam részéről Zsitvav Ti­bor t. képviselőtársam módosító indítványát elfogadom, de nemcsak a masram, hanem a ke­resztény gazdasási párt részéről is, annál in­kább, mert ez módot nyu.it arra. hogy az ilyen birtokok közelében fekvő községek is a föld­birtokreform áldásaiban részesüljenek oly mó­don, hogy ezek az alapítványok és javak csere­ingatlant kanjának. (Helyeslés.) Ha a gödöllői koronauradalom részesülhetett ilyen kivételes elbánásban, amikor az, Országos Földbir'bk­rendező Bíróság az ellene hozott határozatban kimondotta, hogy közérdekű voltára való tekin­tettel csereingatlanba részesüljön, annál mél­tóbb és igazságosabb volna az, hogy az alapít­ványok és javak is ilyen elbánásban részesül­jenek. Én tehát Zsitvav Tibor t. képviselőtár­sam indítványát, minthogy az bennünket ki­elé<?it és azonkívül a felekezetközi békét is szol­gálja, a magam és pártom részéről elfogadom. Elnök : Szólásra következik? Bartos János jegyző: Drozdy Győző! Drozdv Győző: T. Nemzetgyűlés! Hozzá­járulok GTriger t. képviselőtársam indokolásá­hoz, mert magam is természetesnek, nemzeti és kulturális szempontból elsőrendű fontosságú­nak tartom, hogy a tanitórendek vagyona megóvassék, hiszen azoknak olyan nemes, magasztos hivatásuk van. amelynél ma­gasztosabbat semmi más módon azok a bir­tokok betölteni nem tudnának. Ez azonban mégsem ielenti azt, hogyha akadnak bizo­nyos kötött alapok, vagvonok, egyházi vagyo­nok, azokhoz végszükségben hozzá ne nyúl­hatnánk olvformán, hogy ezeket a vagyonokat méffse kelljen véa'leg megszüntetni, hanem azoknak üzeme tovább is fentartassék és ha­szonnal járjon. Miként a nyelvtan mindig az élő nyelvből veszi a maga szabályait, ugy sze­rintem a törvényalkotásnak is a gyakorlati élet­ből kellene merítenie a maga paragrafusait. Hogy gyakorlati példából induljak ki előter­iesztendő indítványomhoz, kénytelen vagyok hivatkozni kerületem egyik községének esetére. Az én kerületemben van az esztergomi főkáp­talan gondnoksága, illetőleg felügyelete alatt a budapesti papnöveldének ÍGnVer Miklós: Nem káptalani vagyon!) körülbelül 10.000 hol­das birtoka. A 10.000 holdas birtok tövében 4—5 község fekszik, körülbelül 10.000 lakossal I ezek­nek viszont nincs összesen 4000 hold szántóföld­jük sem. Tehát az a 10.000 holdas birtok fen­art eev 100 személyes papnevelőintézetet, mi g a 4000 holdas közsésri birtok 10.000 lelket kény­telen eltartani. Én igazán a legmesszebbmenő­lég óhajtanám, hogy az egyházi vagyon, pláne az. amely ilyen kulturális papnevelő célt szol­gál, megóvassék, azonban sehogy sem tudom belátni, hogy amikor a lakosság maga és én is mint a lakosság, illetőleg a földigéuylők szak­értője arra az álláspontra helyezkedtem, hogy a papnövelde birtoka megóvassék és kártalanít­sák őt a legközelebbi birtokból, amely Balaton­Magyaródon van és egy takarékpénztárnak háború alatt spekulációval szerzett birtoka, (Helyeslés.) ezt a kérdést a OFB-nál nem tud­juk sehogy sem dűlőre juttatni. Mi magunk a községek lakosságával együtt kérvényt nvuj­Jottunk be, a tárgyaló bíró ezt pártolja, a kör­nyékbeli birtokosok épugy uártoliák az eszmét. hogy a papnöveldét kártalanítsák a legköze­lebbi nagybirtokból, amely vele épen határos is és földje is olyan jó, dacára annak, hogy ez — ismétlem — egy takarékpénztár háborúban spekulációval szerzett birtokának töredéke, nem tudunk célt érni. Miután azt látom, hogy még ezeket a részvénytársasági birtokokat is jobban védik, — amint Griger t. képviselőtár­sam mondta — mint az egyházi birtokokat, azért én a minister urnák és egyáltalán az egész törvényhozásnak figvelmébe ajánlom azt, hogy ne büntessük a szegény népet azzal, hogy a szakasz végére odatesszük azt, hogy: csak a végső esetben, lehetőleg ne megváltás utján, hanem hosszú lejáratú kis- és középhaszonbér­letek utián történjék ott a földbirtokpolitikai célra való igénybevétel. Szóval ne azt a szegény népet büntessük, ne az ő rovására menjen ez a beneficium, ez az előny, amelyet én az egyházi birtokoknak adok, hanem menjen azoknak a bir­tokoknak rovására, amelveket semmiféle nem­zeti érdek, semmiféle kulturális érdek nem kí­vánhat megóvni. Nemcsak épen a háborús bir­tokot, hanem minden uagvbirtokot igénybe­vennék előbb, mintsem ezeket az alapítványi birtokokat;^ ha valahol nincsen háborús birtok, akkor én bátran elveszek inkább az Eszterházy­birtokból is, csak azért, hogy megvédjek egy bencés, egy piarista, vagy más ilyen birtokot. (Helyeslés half elől.) Szóval nem a háborús bir­tokok ellen nyilatkozom ezúttal, hanem igenis, a nép érdekét óhajtom megvédeni ezzel az in­dítványommal, (Helyeslés.) hogy vegyük ki az előadói javaslatból azt a három sort, amely erről intézkednék és tegyük be helyette a kö­vetkezőket. Kénytelen vagyok felolvasni az egész szakaszt, hogy miként képzelem én el az uj szöveget (olvassa): »Amennyiben az Orszá­gos Földbirtokreudező Bíróság a közalapok és közalapitványok, valamint tanulmányig célokat szolgáló vagyonok ingatlanait kénytelen igénybevenni, azokat az Országos Földbirtok­rendező Biróság a szomszédos nagybirtokból kártalaníthatja.« (Ellenmondások jobb felől.) Azt a három sort pedig, hogy: »ez a házhelyek­hez szükséges területek kivételével lehetőleg ne megváltás utján, hanem hosszú lejáratú kis­és középhaszonbélietek utján történjék«, tö­rölni kívánom. Elnök: Az idő előrehaladván, a vitát meg­szakítom. Bemutatom a budapesti érseki helytartó­nak a hercegprímás ur megbízásából küldött meghívóját, amellyel a folyó évi február hó 10-én délelőtt 10 órakor a budavári koronázó templomban XI. Pius pápa megkoronáztatásá­nak évfordulóján tartandó ünnepi hálaadó is­tentiszteletre a nemzetgyűlés tagjait meghívja. Tudomásul vétetik. Előterjeszteni Csöngedy Gyula képviselő ur kérelmét 30 napi szabadság engedélyezése iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom