Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-235

Á nemzetgyűlés 235. Mese 1924. évi február hó 6-án, szerdán. 245 ki, mint amilyen középbirtokokat a mélyen tisztelt minister ur Szabolcs vármegyében bi­zonyos fajvédelmi szempontokból, ugy látszik, igénybevett, (Csontos Imre: Nincsenek most itü a fajvédők !) Jün a magam álláspontját elég sokszor ki­iejtet iem, részletesen megmondó nam az indo­kaimat, nem is akarom a melyen t. ..Nemzet­gyűlést ismétlesekkel iárasztani. Csak köteles­ségemet teljesítem, amikor minden egyes sza­icasznái, ameiyet nelytelennek tartok s ame­lyet a meggyőződésemmel összeegyeztetni nem tudok, a magam egészen szerény, de minden­esetre határozott leiiogasávai szót emelet es ovast emelek ennek a torvényjavaslatnak min­den olyan intézkedése ellen, amely magának az alaptorvénynek intézkedéseit elhomályosítja vagy magát az alaptörvényt gyűlöletessé teszi es ezzel aláássa. Tisztelettel indítványozom, hogy e bekez­dés negyedik soráüan levő »íöídmives vagy ilyennen. leszármazója« szavak után szúrassa­nak be a következő szavak : »okleveles és hiva­lasos gyakorló gazda«. Tisztelettel kérem in­dítványom elfogadását. Elnök : Szólásra következik I Barcos János jegyző : Jtf arkas Tibor i Farkas Tibor: T. .Nemzetgyűlés! Ezt a má­sodik bekezdést ugyanolyan rossznak tartom, mint az elsőt, s így itt is azt az indítványt terjesztem be, hogy a második bekezdés tör­lendő. Jüzzel szemoen az alaptörvény világosan precizirozta azt, amit tiaai liaston képviselő­társam eltogadasra ajánlott, vagyis hogy az okeveies és mvatasos gazdákat ilymódon ne zárjuk ki, hanem mentesítsük. Végre mégis csaK abszurdum, agrárpolitikát hirdetni, mel­let verni es azt állítani, hogy itt Magyarorszá­gon uj korszakot akarunk alkotni, ugyanakkor pedig sújtani az intelligenciát, epén azt az osz­tályt, amely szaktudásánál fogva mégis csak arra hivatott, hogy a némileg kifogasolható gazdasági üzemeket javítsa, amely osztálytól a termelés szempontjából mindenesetre vár­ható valami s amely osztály — azt hiszem — a termelés szempontjából igenis kívánatos és nemzeti szempontból sem lehet káros a maga egészében. Én sem tartom helyesnek, hogy épen itt olyan érzelmi momentumokat vigyünk be, ame­lyeket az előttem szóló képviselőtársam is ki­fogásolt, hogy t. i. itt úgynevezett szabolcsi szakaszokkai dolgozzunk. Magyarország egy részén megtörtént az a szomorú dolog, hogy a középosztály nem tudta hivatását teljesíteni, mert az esetek legtöbbjében élhetetlenebb volt, mint amennyire a viszonyok indokolták. Nem lehetséges azonban, hogy az általános elveket megtámadva, sérelmeket ejtsünk. Nem vagyunk hivatva arra, hogy ezen segítsünk és ez nem is lehetséges, mert' ez olyan betegség, amely­nek gyökerei mélyen vannak ; ezt a betegsé­get törvénnyel megváltoztatni nem tudjuk. Hozhatunk bármilyen törvényt, — középosz­itlymentő törvényt, stb, — addig, míg a kö­zéposztály nem lesz gyakorlati, nem tanul meg jobban dolgozni és nem tanulja meg különösen azt, hogy kevesebbet kell kiadni, mint ameny­nyi a jövedelem, ami a kapitalizmus idejében minden fejlődésnek az alapköve, addig ilyen mesterséges módszerekkel Magyarországon se­gíteni nem fogunk. Ezért ezt a teljesen téves, az alaptörvény szellemével ellenkező intézke­dést nem fogadhatom el és javaslom ennek törlését. Elnök : Szólásra következik ! ÍÍAPLÓ xx. Bartos János jegyző : Östör Júzsel ! (Ninea itt !) Elnök; A képviselő ur nem lévén jelen, töröltetik. Szólásra következik í Bartos János jegyző : Dénes István ! Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! Az igen i. földmiveiésugyi minister ur az eiubo negyed­órán keresztül magyarázta nekünk, hogy erre a szakaszra miért van szükség. Megértettük most már a dolgot a novella indokolásával szemben, amely azt mondja, hogy azért volt erre szükség, mert a törvény szövege nem volt elég gyakorlatiasan végrehajtható. Most meg azt mondja a minister ur, hogy azért van erre a szakaszra szükség, hogy a szegény nincste­leneknek a községek mellett adjanak földet. Még ez esetben sem vagyok hajlandó a kisbir­tokra szabad kezet engedni a törvényhozásnak vagy bárkinek. Én a kisbirtokos nyoic-tiz-husz­hoidas embert épen olyan szegény embernek tartom, mint a másikat. Elesik tehát a minister ur egyetlen indo­kolása is ezen a téren. De elesik a középbirto­kokra tett megjegyzése is, mert ha az igen t. minister ur középbirtokokat akar kisajátitani, erre meg volt a joga és lehetősége az alaptör­vény értelmében is. Ha az igen t. minister ur középbirtokot akar kisajátitani, ezt megteheti az alaptörvény értelmében is. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Én nem sajátithatok ki egyet sem.) De megválthatja. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Nem is válthatom meg !) Jól tudjuk, hogy a törvény a megváltásról is rendelkezik. (Zaj.) De a minister ur érvelése azért sem áll­hat meg, mert a minister ur ennek a novellá­nak alapján nem vehet igénybe mindenféle kö­zépbirtokot. A 9. § második bekezdése nem en­gedi meg, hogy igénybe vegyen mindenféle középbirtokot. (Szabó István (nagyatádi) föld­mivelésügyi minister : Semmit sem vehetek igénybe, képviselő ur !) Kérem, igen t. minis­ter ur, ön jött ide ezzel a törvényjavaslattal, tehát az ön intenciója érvényesül ebben a sza­kaszban. (Zaj jobbfelől.) Nem lehet viccel, tréfával elütni a dolgom (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Ez nem vicc, hanem komoly dolog !) Ha a minister ur nem tudja megindokolni a törvényjavaslatot, ezt nem lehet viccel elütni. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Beszéljen valóságokat !) Ezt viccel el­ütni nem lehet. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ez nem vicc !) A minister ur előbb azt mondotta, hogy azért hozta ide ezt a novellapontot, hogy a kö­zépbirtokokhoz hozzányúlhasson. Ennek a pontnak alapján a minister ur nem tud a kö­zépbirtokokhoz hozzányúlni. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Sehogy sem indok hozzányúlni Î Ezt már százszor megmondtam !) Akkor az OFB. ! (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ezt akartam elérni ! — Zaj.) Én most azt a novellaszöveget teszem kri­tika tárgyává, melyet a minister ur elénk ter­jesztett. Ezt ő csinálta, tehát én vele vitázom, nem pedig az OFB-gal. Mondom, ennek a szakasznak alapján nem érjük el azt a célt, amelyet a minister ur előt­tünk vázolt, (Felkiáltások jobbfelől: Miért?) nem pedig azért, mert a törvény 31. §-a kizáró­lag azokra a birtokokra vonatkozik, amelyek<t 1914 július hó 28. napját megelőző 50 éven belül legalább egyszer eladtak vagy vettek. Hát, ha * Szabolcs megyében egyetlen egy ilyen birtok

Next

/
Oldalképek
Tartalom