Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-235

Á nemzetgyűlés 235. Mese 1924. évi február hó 6-án, szerdán. 245 ki, mint amilyen középbirtokokat a mélyen tisztelt minister ur Szabolcs vármegyében bizonyos fajvédelmi szempontokból, ugy látszik, igénybevett, (Csontos Imre: Nincsenek most itü a fajvédők !) Jün a magam álláspontját elég sokszor kiiejtet iem, részletesen megmondó nam az indokaimat, nem is akarom a melyen t. ..Nemzetgyűlést ismétlesekkel iárasztani. Csak kötelességemet teljesítem, amikor minden egyes szaicasznái, ameiyet nelytelennek tartok s amelyet a meggyőződésemmel összeegyeztetni nem tudok, a magam egészen szerény, de mindenesetre határozott leiiogasávai szót emelet es ovast emelek ennek a torvényjavaslatnak minden olyan intézkedése ellen, amely magának az alaptorvénynek intézkedéseit elhomályosítja vagy magát az alaptörvényt gyűlöletessé teszi es ezzel aláássa. Tisztelettel indítványozom, hogy e bekezdés negyedik soráüan levő »íöídmives vagy ilyennen. leszármazója« szavak után szúrassanak be a következő szavak : »okleveles és hivalasos gyakorló gazda«. Tisztelettel kérem indítványom elfogadását. Elnök : Szólásra következik I Barcos János jegyző : Jtf arkas Tibor i Farkas Tibor: T. .Nemzetgyűlés! Ezt a második bekezdést ugyanolyan rossznak tartom, mint az elsőt, s így itt is azt az indítványt terjesztem be, hogy a második bekezdés törlendő. Jüzzel szemoen az alaptörvény világosan precizirozta azt, amit tiaai liaston képviselőtársam eltogadasra ajánlott, vagyis hogy az okeveies és mvatasos gazdákat ilymódon ne zárjuk ki, hanem mentesítsük. Végre mégis csaK abszurdum, agrárpolitikát hirdetni, mellet verni es azt állítani, hogy itt Magyarországon uj korszakot akarunk alkotni, ugyanakkor pedig sújtani az intelligenciát, epén azt az osztályt, amely szaktudásánál fogva mégis csak arra hivatott, hogy a némileg kifogasolható gazdasági üzemeket javítsa, amely osztálytól a termelés szempontjából mindenesetre várható valami s amely osztály — azt hiszem — a termelés szempontjából igenis kívánatos és nemzeti szempontból sem lehet káros a maga egészében. Én sem tartom helyesnek, hogy épen itt olyan érzelmi momentumokat vigyünk be, amelyeket az előttem szóló képviselőtársam is kifogásolt, hogy t. i. itt úgynevezett szabolcsi szakaszokkai dolgozzunk. Magyarország egy részén megtörtént az a szomorú dolog, hogy a középosztály nem tudta hivatását teljesíteni, mert az esetek legtöbbjében élhetetlenebb volt, mint amennyire a viszonyok indokolták. Nem lehetséges azonban, hogy az általános elveket megtámadva, sérelmeket ejtsünk. Nem vagyunk hivatva arra, hogy ezen segítsünk és ez nem is lehetséges, mert' ez olyan betegség, amelynek gyökerei mélyen vannak ; ezt a betegséget törvénnyel megváltoztatni nem tudjuk. Hozhatunk bármilyen törvényt, — középoszitlymentő törvényt, stb, — addig, míg a középosztály nem lesz gyakorlati, nem tanul meg jobban dolgozni és nem tanulja meg különösen azt, hogy kevesebbet kell kiadni, mint amenynyi a jövedelem, ami a kapitalizmus idejében minden fejlődésnek az alapköve, addig ilyen mesterséges módszerekkel Magyarországon segíteni nem fogunk. Ezért ezt a teljesen téves, az alaptörvény szellemével ellenkező intézkedést nem fogadhatom el és javaslom ennek törlését. Elnök : Szólásra következik ! ÍÍAPLÓ xx. Bartos János jegyző : Östör Júzsel ! (Ninea itt !) Elnök; A képviselő ur nem lévén jelen, töröltetik. Szólásra következik í Bartos János jegyző : Dénes István ! Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! Az igen i. földmiveiésugyi minister ur az eiubo negyedórán keresztül magyarázta nekünk, hogy erre a szakaszra miért van szükség. Megértettük most már a dolgot a novella indokolásával szemben, amely azt mondja, hogy azért volt erre szükség, mert a törvény szövege nem volt elég gyakorlatiasan végrehajtható. Most meg azt mondja a minister ur, hogy azért van erre a szakaszra szükség, hogy a szegény nincsteleneknek a községek mellett adjanak földet. Még ez esetben sem vagyok hajlandó a kisbirtokra szabad kezet engedni a törvényhozásnak vagy bárkinek. Én a kisbirtokos nyoic-tiz-huszhoidas embert épen olyan szegény embernek tartom, mint a másikat. Elesik tehát a minister ur egyetlen indokolása is ezen a téren. De elesik a középbirtokokra tett megjegyzése is, mert ha az igen t. minister ur középbirtokokat akar kisajátitani, erre meg volt a joga és lehetősége az alaptörvény értelmében is. Ha az igen t. minister ur középbirtokot akar kisajátitani, ezt megteheti az alaptörvény értelmében is. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Én nem sajátithatok ki egyet sem.) De megválthatja. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nem is válthatom meg !) Jól tudjuk, hogy a törvény a megváltásról is rendelkezik. (Zaj.) De a minister ur érvelése azért sem állhat meg, mert a minister ur ennek a novellának alapján nem vehet igénybe mindenféle középbirtokot. A 9. § második bekezdése nem engedi meg, hogy igénybe vegyen mindenféle középbirtokot. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Semmit sem vehetek igénybe, képviselő ur !) Kérem, igen t. minister ur, ön jött ide ezzel a törvényjavaslattal, tehát az ön intenciója érvényesül ebben a szakaszban. (Zaj jobbfelől.) Nem lehet viccel, tréfával elütni a dolgom (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ez nem vicc, hanem komoly dolog !) Ha a minister ur nem tudja megindokolni a törvényjavaslatot, ezt nem lehet viccel elütni. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Beszéljen valóságokat !) Ezt viccel elütni nem lehet. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ez nem vicc !) A minister ur előbb azt mondotta, hogy azért hozta ide ezt a novellapontot, hogy a középbirtokokhoz hozzányúlhasson. Ennek a pontnak alapján a minister ur nem tud a középbirtokokhoz hozzányúlni. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Sehogy sem indok hozzányúlni Î Ezt már százszor megmondtam !) Akkor az OFB. ! (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ezt akartam elérni ! — Zaj.) Én most azt a novellaszöveget teszem kritika tárgyává, melyet a minister ur elénk terjesztett. Ezt ő csinálta, tehát én vele vitázom, nem pedig az OFB-gal. Mondom, ennek a szakasznak alapján nem érjük el azt a célt, amelyet a minister ur előttünk vázolt, (Felkiáltások jobbfelől: Miért?) nem pedig azért, mert a törvény 31. §-a kizárólag azokra a birtokokra vonatkozik, amelyek<t 1914 július hó 28. napját megelőző 50 éven belül legalább egyszer eladtak vagy vettek. Hát, ha * Szabolcs megyében egyetlen egy ilyen birtok