Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-235

Á nemzetgyűlés 23Ô. ülése 1924. amelyekből az illető község földigényei kielégíttetnek. Teljesen méltányos és elismerendő az, amit a birtokok igénybevételének sorrendjére nézve ugy Gaal Gaston, mint Rupert képviselő urak felhoztak, a gyakorlati szempontok azonban mégis szükségessé teszik azt, hogy ettől eltekintsünk ott, ahol épen a megfelelő megmivelhetőség és az illető község lakossága méltányos, közérdekű igényeinek kielégitése szempontjából egy kisebb, közelebb fekvő birtok igénybevétele feltétlenül szükséges. Épen ennek a szempontnak az érvényesítése érdekében a jelen törvényjavaslat kifogásolt szakasza megszünteti azt a merevséget, amelyet az alaptörvény 31. §-a tartalmaz, és a távolság figyelembe vételét, tekintet nélkül a középbirtok minémüségére, tehát az 50 éven belül szerzett birtokra és esetleg korlátolt forgalmú birtokra megszünteti, és igy lehetővé teszi azt, hogy elasztikusabban, tehát praktikusabban és megfelelőbb módon legyen kielégithető egy község földigénye, mint amenynyire az eddig lehető volt. Ez nem zárja ki azt, hogy egyébként az egész alaptörvény szellemének, az alaptörvény összes rendelkezéseinek és az abba belekapcsolódó novella rendelkezéseinek is megfelelően, figyelembe vegj-en a biróság minden szempontot arra nézve, hogy végeredményben milyen kivételes esetekben alkalmazza azt, hogy mégis középbirtok igénybevételéhez fogjon és mikor találja szükségesnek, hogy azt mégis csak alkalmazza. Erre vonatkozik a jelen törvényjavaslat vonatkozó paragrafusának első mondata és ezzel kapcsolatban a második bekezdése is. Hogy pedig ez nem a középbirtokot kivánja megtámadni, hanem csak elasztikusabbá kivanjá tenni az igénybevétel lehetőségét, azt legjobban bizonyitja a novella szövege azzal, amire Gaal Gaston képviselő ur is hivatkozott, hogy a 14. ^-ban határozottan kimondja azt, hogy amennyiben távolabb fekvő birtok helyett olyan közelebb fekvő birtokot vesz igénybe az OFB. megváltás utján, amely sorrendben később következnék, abban az esetben, lehetőleg csere utján történjék pótlás. Erre is gondolt tehát a törvényjavaslat és ez is mutatja a törvényjavaslatnak helyes és semmiféle rosszra nem törekvő intencióit. Kérem ezt a mondatot változatlanul elfogadni. Elnök: A földmivelésügyi minister ur kivan nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Általános panasz volt és van az országban abban a tekintetben, hogy igen sok esetben a legkisebb igénylőket is messze elégiti ki lakóhelyüktől a biróság. Tudott dolog az, hogy akinek 1—2—3 hold földet adnak, az a legritkább esetben tud hozzá igás erőt beállítani és akinek olyan messzire adják ki azt a kevés földet, ahol fuvarral kell az igás erőt alkalmazásba venni, ott ezeket a kapott földeket valószínűleg nem képesek megtartani. Mindent el kell tehát követni abban a tekintetben, hogy legalább ezeknek a legkisebb igénylőknek a legközelebb fekvő földből juttassanak, ahol csak lehetséges. A novellának az előadó ur által is hivatkozott 14. §-ában a 2. bekezdés ezt mondja (olvassa): »Amennyiben a földbirtokpolitikai célok megfelelő kielégitése végett közelebbi fekvésénél fogva olyan birtokot kell igónybevenni, amely a megváltás törvényes sorrendjében hátrább áll, mint egy másik, távolabb fekvő birtok, az Országos Földbirtokrendező Biróság a törvényes sorrendben hátrább álló birtok részére a sorrendben előbb álló birtokból indokolt esetben kárpótlásul megfelelő területet juttathat.« Ennek a paragrafusnak az érvényesítése szempontjából kénytelenek évi február hó 6-án, szerdán. 24o voltunk itt a törvényjavaslatba ezt az illető paragrafust felvenni. De az a kifogás, amelyet itt Gaal Gaston t. képviselőtársam is hangoztatott ennél a paragrafusnál, nem egészen helytálló. Maga az alaptörvény is csak feltételesen mentesítette ezeket a birtokokat, amikor azt mondotta, hogy rendszerint nem esnek megváltás alá. Maga az alaptörvény sem mondta ki tehát parancsolólag, hogy nem szabad az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak hozzányúlnia a középbirtokhoz. A biróság több esetben alkalmazta is azt, hogy ott, ahol egyáltalában nem volt más birtok, a középbirtokból is vett el, különösen házhely céljaira. Épen Gaal Gaston t. képviselőtársam volt az, aki az előző paragrafusok tárgyalásánál nagyon erősen hangoztatta, hogy azért csináltuk a földreformot, hogy a szegény, földmivelésből élő népnek juttassunk földet és ne adjunk földet a nadrágos embereknek, köztisztviselőknek és katonatiszteknek. T. képviselőtársam most azt mondja, hogy ha egy vármegyében nincsenek nagybirtokok, amelyek kisajátíthatok, de vannak középbirtokok, amelyekből ki lehetne sajátítani, azokból nem szabad elvenni, hanem ha a közönségnek szüksége van földre, akkor menjen el valahová a telepítésekre. Hát, t. képviselőtársam, ez a beszéd nem abban a szellemben hangzott el, amelyet a t. képviselő ur mindig hangoztatott, hogy a szegény nép érdekében akarja a földreformot végrehajtani, bár a képviselő urnák ezt az intencióját teljesen honorálom és elhiszem. De ha például egy ezerholdas birtokot is középbirtoknak minősítenek, — mert nincsen meghatározva a törvényben, hogy mennyi a kisbirtok és mennyi a középbirtok — ha egy kerületben van ilyen ezerholdas vagy 800 holdas középbirtok, egy tucat, vagy több is, de nincs egyetlen nagybirtok sem, akkor nem hiszem, hogy t. képviselőtársam azt akarná, hogy ebből a jókora, terjedelmű középbirtokból egyáltalában ne lehessen a bíróságnak a legszegényebb nép részére. legalább a hadirokkantak és hadiárvák részére örök tulajdonul földet adni. Az ő beszéde és javaslata azt akadályozná meg, hogy ott, ahol nincs háborús szerzemény, nincs nagybirtok, de vannak olyan középbirtokok, amelyek a nagybirtok fogalmával is igen sokszor felérnek, miveí a középbirtokok nebántsvirágok a biróság előtt és nem nyúlhat hozzájuk, azokból annak a legszegényebb népnek adhassunk földet, mert tiltja a törvény rendelkezése. Épen ezen akar segíteni ez a szakasz. Nem arról van itt szó, hogy ennek a szakasznak alkalmazásával a biróság nekiáll és Magyarország kis- és közéj >birtokait kisajátítja. Hiszen maga ez a szakasz is eléggé megmondja második bekezdésében: »kivéve, ha az ingatlan tulajdonosa kizárólag hivatásos foldmives, vagy ilyennek leszármazója, vagy ha az ingatlan tulajdonosa, vagy az a hozzátartozója, stb.« Tehát még az sem szükséges, hogy hivatásos foldmives legyen. (Dénes István : De miért veszik el a kisbirtokokat ! Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Mindezek a kivételek megvannak, (Helyeslés) úgyhogy semmiféle sérelem nem érheti azokat a birtokosokat, akiknek kis- vagy középbirtokuk ősi birtok, vagy megélhetésükhöz szükséges. Amit Rupert t. képviselőtársam mondott itt a nagybirtok összeszámlálásáról, a 11. § épen azt tartalmazza. A 11. § azt mondja (olvassa): »A földbirtok jelleg megállapításánál a birtokos két vagy több helyen fekvő minden gazdasági földbirtokát össze kell számlálni«. A novellában tehát már intézkedés történt arra nézve, amit Rupert t. képviselőtársam itt az ő meglehetősen hosszú