Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-235

 nemzetgyűlés 235. ülése J924. lepnek adják el, akkor nincs elővételi joga a földmivelésügyi ministemek. Ezt mondja ki a 3. §. Itt tehát csak arról van szó, hogy ezt a mentességi jogot a bányáknak és ipartelepeknek megadjuk-e, vagy egyszerűen törölni akarja a nemzetgyűlés, hogy ne legyen meg annak a bányának, gyárnak az a kedvezménye, amelyet neki ez a harmadik bekezdés biztosit. Erről van szó. Ugy gondoltam, hogy ne vádolhassanak meg bennünket azzal, hogy az ipar fejlődését elővételi joggal akadályozzuk, hagyjuk meg ezt a szakaszt és ha valamely ipari vállalat veszi meg azt az üres telket, a község belterületén, amelyre az első bekezdés kimondja az elővételi jog gyakoroltatását, az elővételi jog gyakorlásának vele szemben ne legyen helye. (Gaal Gaston: És a fürdőtelepi) Ennyiben áll az egész. Azt hiszem, hogy meghagyhatjuk ezt a pontot és ezt a kedvezményt meg kell tennünk az iparnak. Azt is volnék bátor indítványozni, hogy most már a második pont kihagyatván, ez a harmadik pont mint második pont vétessék be a törvénybe. Mondom, a 3. pontnak az az értelme, hogy miután beltelkeknél az üres telkekre elővételi jogot határozott el a nemzetgyűlés ennek az elővételi jog gyakorlásának IIÍBCS helye, ha gyár, bánya vagy ipartelen létesítésére veszik meg az üres telket. (Gaal Gaston: És a fürdőtelep!) A fürdőtelep nem volt egyáltalában bevéve. (Gaal Gaston: De van egy indítványom!) Ahhoz joga van a t. képviselő urnák, hogy módosító indítványt adjon be. Ha a t. képviselőtársam azt kívánja, hogy necsak gyár, bánya vagy ipartelep, hanem a fürdőtelep létesítése is belevétessék, nincs ellene kifogásom. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra feljegyezve nem lévén senki, következik a határozathozatal. A javaslat eredeti szövegével szemben áll elsősorban Gaal Gaston képviselő urnák törlésre vonatkozó indítványa. A kérdést elsősorban arra teszem fel hogy vájjon el méltóztatnak-e fogadni Gaal Gaston képviselő urnák azt az indítványát, amely a pont törlését javasolja, igen vagy nem! Kérem azokat a képviselő urakat... (Gaal Gaston: A kérdés feltevéséhez kérek szót!) Tessék! Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy a kérdés feltevéséhez szólhassak. A kérdés feltevése hasonló esetekben mindig ugy szokott történni hogy az eredeti szakaszt szembeállítja az elnök azzal az indítvánnyal, amely ellentétes az eredeti szakasszal. Tehát nem az én indítványomat kell szavazásra feltenni, hogy fezt elfogadja-e a Ház, igen vagy nem. A kérdés feltevése nézetem szerint ugy helyes, ha az elnök ur szembeállítja az eredeti szöveget Gaal Gaston ellenindítványával és akik az eredeti szöveget elfogadják, igen-nel szavaznak, akik pedig nem fogadják el, nem-mel szavaznak. Elnök: A kérdés ilyetén feltételét komplikálja az, hogy amennyiben a nemzetgyűlés a pontnak fentartását határozza el, akkor fel kell -ennem a kérdést arra, hogy vájjon elfogadja-e a képviselő ur által javasolt kiegészítést. Épen ezért a kérdést az eredeti módon teszem fel. Kérdem tehát: méltóztatnak-e elfogadni Gaal Gaston képviselő ur törlést javasló indítványát, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház Gaal Gaston képviselő ur indítványát elveti. Most következik a határozathozatal Gaal Gaston képviselő urnák kiegéévi február hó 6-án, szerdán. 2Í5 szitést javasló módosítására. Itt szembeállítom az eredeti szöveget Gaal Gaston képviselő ur módosításával. A kérdést akként teszem fel, hogy el méltózvatnak-e fogadni a harmadik pomí eredeti szövegét, szemben Gaal Gaston képviselő ur kiegészítő indítványával, igen vagy nem? (Nem!) Minthogy a nemzetgyűlés nem fogadta el a harmadik pontot eredeti szövegében^ kimondom határozatként, hogy a 3. pont a Gaal Gaston képviselő ur indítványában javasolt kiegészítéssel fogadtatott el. Következik a 8. § tárgyalása. Ezt a szakaszt bekezdésenként tárgyaljuk, minthogy nincs pontokkal ellátva. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister szólásra jelentkezik.) A földmivelésügyi minister ur kivan szólani. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: E paragrafus legutolsó mondatának legutolsó bekezdése ug*y hangzik, hogy: »a második pont második mondata megfelelő értelmezésben alkalmazást nyer . . .« Miután a második pont második mondatát kihagytuk a törvényjavaslatból, ennek a bekezdésnek is kérném a kihagyását.. Elnök: Felteszem a kérdést, hogy a 7. <§ utolsó bekezdésének kihagyását el méltóztatnak-e határozni, igen vagy nem! (Igen!) A határozatot ekként mondom ki. Következik a 8. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az első bekezdést felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a 8. § első bekezdését). Elnök: Szólásra következik! Héjj Imre jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston: Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! A tegnapi vita során már volt alkalmam bőven rámutatni arra, hog*y micsoda igazságtalanság, a törvény intencióival szemben micsoda ellentétes helyzet következik abból, ha a belsőségeket is bevonjuk az elővásárlási, sőt a megváltási eljárás keretébe. Az elővásárlási eljárásnál annyi koncessziót ^még magam is megtettem, hogy egyes belsőségeknek az elővásárlás utján való megszerzése annyiból talán kevésbé igazságtalan, mert hiszen aki egyszer el akarja adni, annak olyan tökéletesen mindegy, hogy az veszi-e meg, akinek el akarja adni, vagy pedig az állam lép be a vevők közé, az állam lép a vevők helyébe és fizeti ki az ingatlan árát. Mondom, ez még legkevésbé sérelmes része volna a törvénynek, feltéve, ha az eljárás gyorsan lebonyolittatnék és a vételt — amint az előttem felszólalt szónokok is kimutatták — hónapokig való eljárás nem előzné meg és a tulajdonos az ingatlanért járó ellenértéket azonnal megkapná. Mivel azonban ez hónapokig nem következik be és hónapokig tart, míg a tulajdonos a pénzéhez jut, amikor lehet, hogy azt már rosszabb valutában kapja meg és addig az ideig bizonytalanságban is tartatik: kétségtelen, hogy az elővásárlási jog gyakorlása is nagyfokú igazsá gtalanságot j elent. A tegnapi vita során a mélyen t. minister ur azt a nyilatkozatot tette, hogy : hiszen nem történik semmi, mert az állam csak azoknak belsőségét veszi igénybe, akik eladják és ez csak akkor történik, ha eladják. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Annál a paragrafusnál igen !) Mélyen t. minister ur, igy csak nem lehet jóhiszeműen érvelni, ahogy a minister ur mondja, hogy sérelem nem ér senkit, mert úgyis el akarja adni. Én már rámutattam annak idején, hogv a 8. f-ban a megváltási eljárásba bevonják az ilyen ingatlant is, a 8. § pedig hivatkozik a 7. §-ra, 30*