Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-234

186 A nemzetgyűlés 2H4. ülése 1924. évi február hó ."-én, kedden. 30 éve kisbirtokos. (Barla-Szabó József: Röffel méri a birtokot, a fia is meghalt a kisújszállási csatatéren.) Ez mellékes, nincs jognk önöknek Weiszbrunntól elvenni földet. 28 holdas föld mindig kisbirtok. Nézze, Csontos képviselő ur, ön a háború alatt szerzett 100 hold földet. Szóvá tettem-e ezt valaha is? (Csontos Imre: Nem volna igazságos szóvá tenni!) Az is há­borús birtok, de nem tettem szóvá, mert ön gazdálkodó ember. Képviselő ur, ön nem érti meg, hogy a földreform arra való, hogy ahol túltengés van a nagybirtokban, ott aranyosi t­snnk. (Csontos Imre: A kisújszállási rokkanta­kat nem tudják hova tenni, ha csak el nem veszik azokat a birtokokat, amelyeknek gaz­dája nem földmives. Érted?) Elnök: Kérem Csontos képviselő urat, tes­sék csendben maradni. (Meskó Zoltán : Ha egy­szerre ketten beszélnek, talán hamarabb vége lesz a vitának. — Derültség.) Dénes István: Természetes dolog ennek következtében, hogy amikor a minister ur a nép érdekeit védi, csak arra kérem a minister urat, védje meg a kisemberek érdekeit is. A minister ur azt mondja, hogy a mi törekvé­sünk az, hogy az elővételi jognak a bírósághoz való utalásával a népet megfosszuk a földhöz juttatástól az által, hogy megszűnjék az OFB, tehát nincs, aki gyakorolja az elővételi jogot. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister: Persze, hogy nincs.) Addig, mig az OFB fennáll, addig egyedül az OFB csinálhat föld­reformot. Addig ott vannak azok a hivatalos szervek, amelyek amúgy is künn vannak az ország különböző községeiben. Mirevaló tehát az, hogy még külön embert küldjünk ki? (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister: Nem ujat csinálok.) A minister ur nem foglalkozik földbirtok­reformpolitikával, mert fájdalom, ki van véve a hatásköréből. A minister ur kiküld oda egy em­bert, van egy csomó költség, sok eljárás, fárad­ság, időveszteség . . . Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Hát a biró ott ül ma is. Hogy lehet ilyet állítani !) Csodálkozom, hogy a minister ur kérdi, hogyan lehet ilyet állítani. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minis­ter: A biró ott ül minden községben?) Majdnem minden községben folyik a földreform Magyar­országon. (Zaj és ellenmondások jobbfelöl — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister: Ezer községben befejezték már!) Majd­nem mindenütt ott vannak a Földbirtokrendező Bíróságnak kiküldött bírái (Kováts-Nagy Sándor: Van ezer eg3 r nehány falu, ahol már be van fe­jezve!) Ahol pedig be van fejezve a földreform eljárás, ott nyilvánvalóan kielégülést nyertek a föídigónylők . . . (Kováts-Nagy Sándor: Dehogy nyertek!) ... és akkor pláné az Országos Föld­birtokrendező Bíróságnál vannak az összes akták és abból láthatják, mi volt ott. (Kováts-Nagy Sándor: Mindig azt panaszolják, hogy kevés földet kaptak! Hát akkor hogy elégültek ki!) Az Országos Földbirtokrendező Bíróság látja, hol és kinek van szüksége földre. Ezt a földmivelésügyi minister ur a legjobb akarata mellett sem lát­hatja, (Derültség jobbfelöl. — Csontos Imre: De­hogy nem! A ministerhez több panasz jön, mint a bírósághoz ! — Varsányi Gábor: A gazda szeme hizlalja a jószágot!) Bár igy volna, de hiszen semmi ingerenciája nincs neki a földreformra. A minister urnák egyetlen feladata van: össze­tett kezekkel nézni a dolgokat, (Szabó István {nagyatádi) földmivelésügyi minister: Mégis sokalja a hatáskörömet!) mert ez csak a bíróság elé tartozhat. Az előbb méltóztattak, látni, hogy az igen i minister ur méltatlankodott, hogy megtámadták a baloldalon és magából kikelve tiltakozott ez ellen. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister: A rágalmazás ellen igen!) Ezek nem voltak rágalmazások, csak gyanúsítások ... (Élénk de­rültség és taps jobbfelöl. (Szabó István (nagy­atádi) földmivelésügyi minister: Az ellen is! — Csontos Imre: Ügyvéd vagy te, tetőtől talpig!) Ez sem az én részemről történt, mert én semmit nem mondtam. (Hedry Lőrinc: Igazán nem mon­dott semmit!) T. főszolgabíró urak, méltóztassa­nak csak nyugodtan lenni. Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóz­tassék a képviselő urakat polgári állásuk szerint stigmatízálni. Itt mindenki egyformán képviselő, (Drozdy Győző: Ügy látszik, nem feledkeznek meg polgári állásukról!) Dénes István: Méltóztassanak megengedni, hogy ezek után rátérjek az ötödik pont lényegére. Azt mondja a novella 6. ^-ának ötödik bekezdése: (olvassa): »Ha a földmivelésügyi minister az elő­vásárlási jog gyakorlását az. Országos Földbirtok­rendező Bíróság hozzájárulásával valamely szer­vezetnek engedi át . . .« Szóval a minister ur át­engedi az elővételi jog gyakorlását egy szerve­zetnek. Ide is bevonulnak a szervezetek. Ezt nem tartom egészen helyesnek. A novella hivatkozik itt a törvény 20. §-ára, amely kimondja melyek ezek a szervezetek: a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, az Országos Központi Hitel­szövetkezet . . . (Szabó István (nagyatádi) föld­mivelésügyi minister: Valami más is van ott, képviselő ur, utána; méltóztassék elolvasni!) . . . vagy más megjelölendő szervezet. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ez is jelent valamit!) Előttem a Földhitelintézet épen olyan, mint egy másik. Különbséget bank és bank között nem teszek. (Meskó Zoltán: Pedig nagy különbség van pl. az Országos Központi Hitelszövetkezet ós a Kóth-bank között ! — Varsányi Gábor: A Föld­hitelintézet és a Tanító Bank között bizony nagy különbség van!) Épen az előbb lezajlott kelletlen jelenetek miatt nem szeretném, hogy a földmive­lésügyi minister ur ezekkel a szervezetekkel, ezekkel a bankokkal bármiféle összeköttetésben álljon. Teszem ezt a minister ur érdekében. Nem tartom helyesnek . .. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Dénes István: ... hogy az igen t. földmivelés­ügyi minister ur a bankokkal igy összeköttetésben álljon, nem mintha a legkevésbé is meg akarnék valakit gyanúsítani, vagy talán az altruista bank ellen, vagy más irányban a legkisebb tendenciával is mondanám ezeket, hanem számtalanszor hal­lottam és hallották velem együtt mások is, hogy azok az egyének, akikkel szemben jogosan vagy jogtalanul méltánytalanság esett, — mert igazság­talanul gyakorolták az elővételi jogot, tehát a kisembert exiszteneiájában tönkretették — tele­harsogják az országot azzal, hogy itt valami van a dologban. Annál inkább alapot ad ezeknek az embereknek talán alaptalan gyanújára az, hogy azok a , bankok, amelyekkel a földmivelésügyi ministerium összeköttetést tart fenn ilyenformán a törvény értelmében, igenis nagy mértékben hajhásszák a profitot és a földreform címén azok­ból az eldarabolandó birtokokból igen nagy tétele­ket vágnak zsebre. (Zaj és ellenmondások jobb­felöl. — Mándy Sámuel : Az OFB.-hoz megy az egész!) Méltóztassanak a ministerüket megkér­dezni, vájjon miért volt kénytelen az altruista banktól bizonyos ügyeket elvenni, vagy nemcsak az altruista banknak, hanem másik intézetnek is odaadni. (Szabó István (nagyatádi) földmivelés­ügyi minister: Nem bir vele!) Vagy miért törek­szik a minister ur arra, hogy töbh bankot vonjon

Next

/
Oldalképek
Tartalom