Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-234

A nemzetgyűlés 284. ülése 1924. évi február hó 5-én, kedden, 177 vallhatja bizonyos körülmények között a birtok megbecsülését, a vételár lejebbszállitását. Egyébként is az elővételi jog önmagábanvéve, akár törvényen, akár szerződésen alapul, olyan terhet jelent az ingatlanra, amelyet százalékokban is ki lehetne fejezni, mert tulajdonképen a vételárnak egy bizonyos százalékáig menő csökkentését jelenti. Ilyen körülmények között tehát egyáltalában nem tartom indokoltnak azt, hogy az elővételi jog gyakorlásának határidejét, 5, 6, vagy esetleg 7 hónapra is kitoljuk. Legyen szabad az igen tisztelt földmivelésügyi minister urnák még egy dolgot a figyelmébe ajánlanom. Én még nem láttam olyan ügyvédet, vagy legaiább is nagyon keveset, ciki a fellebbezést ne a 15. napari nyomta volna be a törvényszékhez. És méltóztassanak elhinni, hogy a 45 nap igénybevétele ez a kivételes határidő meghosszabbítás az OFB utján nem hogy kivétel lenne, hanem ebből egyenesen szabály fog előállani. Ezzel — méltóztassanak elhinni — a tisztviselőknek valóságos passepartou-t fogunk adni arra, hogy az illető ügyet ne intézzék el 90 napig, — 45 napig ugyanis nem kell elintézni, — mert hiszen 45 napi meghosszabbítást az OFB mindig fog adni a ministerium megkeresésére. Hogy egy olyan országban, ahol egyébként is — fájdalom — különböző okoknál fogva, melyeket itt feszegetni nem akarok, s amelyeknek elsősorban saját magunk vagyunk az okai, a hivatalos eljárás olyan végtelen lassú, ahol a legégetőbb kérdéseket is késedelemmel intéznek el, — csak rá kell mutatnom a hatósági ellátásokra, a nyugdíjasok ós közalkalmazottak fizetésének kiutalására és számtalan ilyen keserű és rettenetes esetre, — még törvényben is többé-kevésbé előre leszámítoljuk az illető tisztviselő lassúságát, esetleg lustaságát, ezt az alaptörvény rendelkezéseivel szemben határozottan elhibázottnak tartom. (Helyeslés.) Azt kérem tehát a mélyen tisztelt földmivelésügyi minister úrtól, kegyeskedjék hozzájárulni ahhoz, hogy a bizottsági szöveggel szemben _ állitassék vissza a minister urnák eredeti javaslata, mert tökéletesen elegendő, ha az alaptörvényben megállapított 80 nap helyett 45 nap lesz a kivizsgálási idő. Méltóztassék meghagyni a telekkönyvi bi ráknak, hogy ne üljenek nyolc napig a beadott kérvényen, hiszen az nem más, mint egy szerződés másodpéldánya, amelyet az én beszédem idejének egytized része alatt akármelyik telekkönyvi bírónak el kell tudni intéznie. Ennek folytán kérem, méltóztassék a 6. §ban foglalt határidőket megrövidíteni ebben a bekezdésben melyhez hozzászóltam. Az az indítványom, hogy a telekkönyvi eljárás akként módositta

ssék, hogy a telekkönyvi hatóság a kért telekkönyvi bejegyzés elrendelésének kérdésében való határozathozatal előtt a jogügyletről szóló okirat eg-y példányát három nap alatt terjessze fel a földmivelésügyi ministerhez. A 4. bekezdésre vonatkozó indítványomat a mojst elmondott indokolás alapján annak idején fogom majd előterjeszteni. (Helyeslés jobb felől) Elnök: Szólásra következik! Héjj Imre jegyző Drozdy Győző! Drozdy Győző: Tisztelt Nemzetgyűlés! Teljesen megértem, s ennek következtében magamévá teszem Dénes István t. képviselőtársamnak azt az indítvány át, hogy az elővételi jog gyakorlását ki kell venni azon szerveknek és hatóságoknak a kezéből, amelyek ezideig éltek vele. Ezt az indítványt cizzal indokolom. hogy ezeii a címen a törvény világos rendelkezései és utasításai ellenére már eddig is — bocsánatot kérek a súlyos kifejezésért — de valóságos birtokrablások történtek ebben az országba*^ A panamának és a közéleti becstelenségnek forrása ez a paragrafus, hogyha a jövőben is ugy fogják azt végrehajtani, mint a múltban láttuk. Hogy ne mondhassák, hogy mi itt csak a szavakkal dobálózunk, egy konkrét kis esetet említek fel, amelyre vonatkozó összes akták iine itt feküsznek előttem. Arról van szó, hogy egy mezőtúri birtokos, Schwarez Zsigmond, akinek 800 hold földje volt, eladta ezt a 800 hold földet 1920 április havában Hoffenberg Antalnénak 7 millió koronáért. Akkor még a földbirtokrendezési törvény meg sem volt és a hatóságoknak nem volt meg a joguk, az elővételi jog gyakorlására, amelyet később a törvény megadott nekik. Mondom, ezt a birtokot a nevezett egyén eladta 7 millió koronáért. A vételt természetesen nem hagyta jóvá a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága és nem hagyta jóvá a földmivelésügyi minister ur sem, ellenben a földmivelésügyi minister ur hozott egy végzést, amelyben ezt az eladást megsemmisítette és maga, a saját hatáskörében — amint mondja — a birtoknak ifj, Zsilinszky Mihály, Zsilinszky István és özv. Dorner Gusztáváé budapesti lakosok részére való megszerzését elhatározta. (Rupert Rezső: Hallatlan! Tiszta rablás!) Ilyen végzést hozott a földmivelésügyi minister ur. Ennek alapján Zsilinszkyék — természetesen katonatiszti ruhában — megjelentek a birtokon és anélkül, hogy szerződést kötöttek volna a birtok tulajdonosával, anélkül, hogy kifizették volna a vételárat, (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Mikor volt ez? — Egy hang a szélsőbaloldalon: 1920 áprilisában!) beleültek a birtokba, amelyen ma is gazdálkodnak. Igaz, hogy csak alig pár holdat kezelnek maguk, a többit bérbe adják. Nem akarok ezzel az üggyel tovább foglalkozni, csupán annak demonstrálása végett hoztam ide, hogy íme a Zsilinszky-familia nemzeti ajándékot kapott, amelyről senki sem tudja megállapítani, hogy milyen címen kapta. (Strausz István: Megvették!) Még ma sem fizették ki a birtok árát, melyet különben nem is nekik adtak el. De még ha a mai rossz koronában ki is fizetik a vételárat, vagy deponálják a terheket, akkor is micsoda hallatlan dolog az, hogy egy 2—3 évvel ezelőtt kötött adás-vételi szerződéssel szemben a minister dönti el, hogy ezé, vagy azé lesz a birtok, az illetők pedig, akik ilyen formán jutottak a birtokhoz, a régi árat akkor fizetik ki, mikor a koronánk már semmit sem ér. Ez kommunizmus, közönséges bolsevizmus, birtokrablás! Ha ezt tovább is így óhajt ják csinálni, ha az elővételi jog gyakorlásával földbirtokosokat így akarnak megfosztani birtokuktól, akkor szembe fogja magával találni a hatalom az egész ellenzéket, mert az ellenzék hozzájárulását az ilyen eljáráshoz soha nem fogja adni. Ez az egy eset hatalmaz fel engem arra, hogy azt higyjem, hosry máskor is és más birtokokkal szemben is előfordultak már hasonló esetek. Ezért a legmelegebben támogatom Dénes István t. képviselőtársam indítványát. amely a hatóságokat meor kívánja fosztani attól a joguktól, hogy az elővételi jog gyakorlásával "ilyen módon visszaéljenek. . Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Rupert Rezső! Rupert Rezső; Tisztelt Nemzetgyűlés! A