Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-233

168 A nemzetgyűlés 233. ülése 1924. évi február hó 1-én, pénteken. ügyministerrel egyetértően járjon el. Ez eddig is megtörtént, ma "is megtörténik s igy egyáltalán nem áll ellentétben a novella vonatkozó rendelkezése ezzel a törvényszakasszal. Kérem Dénes képviselő urat, méltóztassék ezt megnyugvással tudomásul venni. Én a magam részéről különben az általam előterjesztett, lényegében teljesen jelentéktelen módositó indítványt visszavonom. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Az előadó ur visszavonta indítványát. Ezzel szemben áll Farkas Tibor képviselő ur indítványa, amely az előadó ur indítványának törlését kérte. Ez is tárgytalanná vált. Fennáll még Dénes képviselő ur indítványa, amely egy uj 8. pont felvételét kéri. (Drozdy Győző : Az előadó ur indítványát magamévá teszem.) Szavazás közben nincs helye felszólalásnak. (Drózdy Győző : Beszédemben bejelentettem !) Amikor az előadó ur kijelentette, hogy visszavonja módosítását, akkor lett volna a képviselő urnák kötelessége felállni és magáévá tenni az előadói indítványt, hogy ezt necsak az elnök, hanem az egész Ház is megállapíthassa. Következik a határozathozatal Dénes István képviselő ur indítványa felett. Kérem azokat a képviselő urakat, akik Dénes István képviselő ur inditványát elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) A kisebbség. A Ház nem fogadta el Dénes képviselő ur inditványát. Következik a 6. §. Kérem a jegyző urat szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 6. §. 1. bekezdését). Elnök : Kivan valaki szólni ? Forgács Miklós iegyző : Östör József 1 (Nincs itt !) Elnök : A képviselő ur nem lévén jelen, töröltetik. Kivan még valaki szólni ? Forgács Miklós jegyző : Dénes István ! Dénes István: A bizottsági jelentés 1. pontjához kivánok hozzászólni Elnök : A 6. § első bekezdéséhez kíván szólni a képviselő ur ? Dénes István : Igen, a 6. § első bekezdéséhez. Elnök : Ahhoz a két sorhoz ? Dénes István t Nem az a két sor az első bekezdés, mert az nem tartalmaz semmi lényegest. A novella 6. §-a szabályozza az elővételi jog kérdését. Amilyen nagy figyelemmel van a törvényszerkesztő'és a kormány más vonatkozásokban . . . Elnök : Kérem a képviselő urat, hogy miután bekezdésekként tárgyalunk, amit mondani kivan, méltóztassék a második bekezdésnél elmondani. Az első bekezdést senki meg nem támadta, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a második bekezdés. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a második bekezdést). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Neubauer Ferenc előadó : A második bekezdés második mondatában a 10. sorban vannak a következő szavak : »A pénzügyi hatóság részére szánt.« (Az elnöki széket Scitovszky Béla jogialja el) Kérem, méltóztassék ezeket'.törölnP és helyűkbe a következőket felvenni ; »vagy másolatának egy.« Ez tulaj donképen a szöveg stiláris módositása. Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Haller József í Haller József : T. Nemzetgyűlés 1 Az a bizonytalanság, amely az elővásárlási jog gyakorlása vagy nem gyakorlása tekintetében fennáll, a törvényes rendelkezések értelmében igen súlyosan nehezedik a felekre. Természetes, hogy ezt a bizonytalanságot megszüntetni nem lehet, mert különben megszűnnék az elővásárlási jog maga is. Igen méltányosnak tartom azonban, hogy legalább a bizonytalanság időtartamát, amennyire lehet, megrövidítsük és ezért egy-két módosítást szándékozom éhez a bekezdéshez javasolni. Ennél a bekezdésnél csak azt indítványozom, ami egy későbbi módosítást lehetővé tesz, t. i. hogy az ötödik sorban e szavak után : »nyolc nap alatt felterjeszti a földmivelésügyi ministerhez«, a következő szavak iktattassanak be : »és az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz«. Ennek az a célja, hogy az OFB. is azonnal értesüljön az adásvételi ügyletről, hogy azután később az ő számára nyitva levő 30 napos határ- * idő, amely alatt nyilatkoznia kell, hogy hozzájárul-e a földmivelésügyi minister urnák az elővásárlási jog gyakorlását célzó indítványához, megrövidíthető legyen. Ebben a kérdésben a közérdeket és a jogos magánérdeket lehetőleg össze kell egyeztetni. A közérdek címén jelentkeznek természetesen a földigénylők, akiknek az az érdekük, hogy lehetőleg minél hosszabb határidő álljon rendelkezésükre, nehogy az illetékes hatóságok, a földmivelésügyi minister és az OFB esetleg azért ne élhessenek az elővásárlási joggal, mert azoknak az adatoknak az összegyűjtésére, amelyek e tekintetben elhatározásukat indokolják, nem állott elegendő idő rendelkezésükre. Viszont a másik oldalon ezzel szemben áll a szerződő feleknek az az érdeke, hogy sokáig bizonytalanságban ne legyenek, mert hiszen ez alatt az idő alatt azok a körülmények, amelyek őket indították a szerződés kötésére, — egyiket ingatlan eladására, a másikat az ingatlan vételére, — roppant változásokon mehetnek keresztül. Érdeke tehát ezeknek a feleknek, hogy ez a bizonytalanság minél rövidebb ideig tartson. Már most hogyan lehet összeegyeztetm ezt a két érdeket ? Szerény nézetem szernt a földmivelésügyi minister ur, miután értesül a telekkönyvi hatóság felterjesztéséből arról, hogy ez az ügylet létrejött, hogy itt az elővásárlási jog gyakorlásáról vagy nem gyakorlásáról lehet szó, azonnal módjában áll, akár a gazdasági felügyelők révén, akár más hivatalos szervek révén a szükséges adatok összegyűjtése iránt intézkedni. Különben is az a meggyőződésem, hogy a földmivelésügyi minister ur az ország állapotát és a földbirtok eloszlásának viszonyait meglehetősen ismeri, és statisztikai adatok is állnak neki állandóan rendelkezésre. Ezért azt tartom, hogy ezeket a határidőket minél inkább szűkíteni kell, mert ez megfelel az igénylők azon érdekének is, hogy amennyiben az elővásárlási jog gyakorlására határozná el magát a földmivelésügyi minister ur, illetőleg az OFB. ahoz hozzájárulna, akkor viszont az ő érdekük is az, hogy ez minél előbb megtörténjék. Az ő érdekük kongruál tehát itt, hogy ez á határidő