Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-233
À nemzetgyűlés 283. ülése itiM Azért kapta a Mezőgazdasági Kamara a tiz tagot, hogy ezeket ugy válogassa meg, hogy a biróságba minden egyes kategóriából legyen egyegy tag delegálva. (Meskó Zoltán : Benne van ez a törvényben? Nincs benne !) Amikor a Mezőgazdasági Kan ara n ég nem volt felállítva, a törvény a íöldmivelésügyi ministert bizta meg, hogy a kamara helyett a tiz tagot kijelölje. Ezt a kijelölést én végeztem és igenis vigyáztam arra, hogy a tiz tag között valóságos munkások is kerüljenek be az OFB-ba. A törvényazonban világosan előírja, hogy a Mezőgazdasági Kamara maga jelöli ki tagjait, tehát a íöldmivelésügyi minister nem parancsolhat rá a Mezőgazdasági Kamarára, hogy kiket jelöljön ki. (Meskó Zoltán: De a novellában kimondhatjuk !) A törvényben ez benne van és ezt a jogot a Mezőgazdasági Kamarától nem is lehet megvonni. Az én tapasztalatom az, hogy amit én kezdeményeztem, hogy a tiz tag között mindenféle földbirtokos és földmunkás kategória képviselve legyen, azt a gyakorlatot a Mezőgazdasági Kamara is folytatja és a kijelöléseknél ezt az álláspontot szem előtt tartotta. Nem lehet határozatilag kimondani, hogy a tiz tag közül öt a munkások közül kerüljön ki, mert" hiszen ezek között a mezőgazdaság minden rétegének képviselve kell lenni. ( Ugy van ! jobb felől.) Nem lehet a munkások részére tizet lefoglalni. (Meskó Zoltán : Hát ezt vegyük be 1 — Máncly Sámuel : Benne van a novellában. — Dénes István : Méltóztassék ilyenformán módositani, minister ur !) Nem tartom célszerűnek ezt az indítványt ebben a formában. Ebben van tapasztalatom nekem is, aki oda munkás tagot kijelöltem. Mivel azonban a d jazás olyan kevés, hogy bizonyos áldozatokkal jár a vidéki tagoknak ide feljönni, sok esetben nem is jönnek fel. (Meskó Zoltán; Majd jövök én javaslattal. Tessék jobban díjazni a bírákat ! Nem lehet szegény embertől kívánni, hogy vidékről feljöjjön. Ezek épolyan birák, mint a többiek Î — Zaj a jobboldalon.) Én a 4. §-t megfelelőnek találom ebben a tekintetben és épen ezért kérném az indítvány elutasítását. Elnök : Szólásjoga senkinek többé nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Minthogy a 4. § első bekezdésének eredeti szövegével szemben áll a Dénes István képviselő ur által javasolt módosított szöveg, azt szembe fogom állítani az eredeti szöveggel s a kérdést akként teszem fel, hogy méltóztatnak-e a 4. § első bekezdését eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nem ? Amennyiben azt eredeti szövegében méltóztatnak elfogadni, elesik Dénes István képviselő ur pótlása. Felteszem tehát a kérdést ; méltóztatnak-e a 4. § első bekezdését eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem l) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) "Többség. A nemzetgyűlés a javaslatot eredeti szövegezésében fogadta el. Következik a második bekezdés. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Bartos János Jegyző (olvassa a 4. § második bekezdését, amely észrevétel nélkül elfogadtatik.) évi február hó 1-én, pénteken. 14? Elnök: Farkas Tibor képviselő urat illeti a szó« Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! A 4. §-hoz uj bekezdésként a következőket indítványozom (olvassa) : »Az Országos Földbirtokrendező Bíróság tagja nemzetgyűlési vagy országgyűlési képviselőnek nem választható meg sem időszaki, sem a legközelebbi általános választásoknál. Nem választható meg nemzetgyűlési, vagy országgyűlési képviselőnek sem "időszaki, sem a legközelebbi általános választásoknál a kiküldött biró, az érdekeltek szakértője, vagy jogi képviselője abban a kerületben, amelyben működtek. A jelen törvény szerint nem választható egyének jelölése a választási elnök által el nem fogadható. Nemzetgyűlési képviselő a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó törvény keretébe tartozó ügyekben a felek szakértője és jogi képviselője nem lehet.« Indítványom megtételénél tisztában vagyok azzal, hogy lehetne vitatkozni arról, hogy ez helyesen történik-e ennek a szakasznak tárgyalásánál, vagy nem. De ha már egyszer a novellában hozzányúltunk az Országos Földbirtokrendező Bíróság szervezetéhez, ebből logikusan következik, hogy továbbra is vizsgáljuk meg, hogy azok a kritériumok, amelyeket az eredeti törvény szabályozott, megfelelnek-e. Azt hiszem, hogy az eredeti törvény 9. §-ának utolsó bekezdése nem elég preciz, *mert módot nyújt arra» ami a törvény szilemével ellenkezik, hogy valaki ezen közfunkciója alapján olyan magatartást tanúsíthasson, amely végeredményben az illetőnek politikai szerephez való juttatását előmozdítja. A törvény ugyanis nem distingvál a bírósági tagság különböző nexusai között és igy lehetséges, hogy épen azok kerülnének be annak idején a nemzetgyűlésbe, akik tisztán népszerűségi alapon dolgoztak. De ha már hozzányúlunk az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz, ebből — azt hiszem — logikusan következik az is, hogy a kiküldött birót is kizárjuk ebből a szempontból, mert ha kimondja a választási rendelet, amely ma már törvényerejű jelleggel bir, legalább is alapja ennek a nemzetgyűlésnek, hogy nem választhatók egyes közfunkcionáriusok, ugy mint annak idején az országgyűlési választásokról szóló törvény szabályozta, hogy nem választható pl. a főszolgabíró, a rendőrkapitány, a járásbiró, amit én igen helyes elvnek tartok, mert nem tartom helyesnek, hogy valaki közfunkciója alapján politikai bizalmat eszközöljön ki magának ; ha ilyen szigorú elbírálás alá veszem az állami funkcionáriust, ebből az is következik, hogy azokat, akik progresszionista földosztók, ennek a törvénynek alapján mindenesetre szintén kizárjuk. Nem tartom szükségesnek pl. azt, hogy valaki mint a felek szakértője vagy jogi képviselője, politikai talajt készítsen elő magának bárhol. (Helyeslés balfelői) De nem tartom üelyesnek azt sem, hogy ezt ne szabályozzuk már ugy, hogy ezeknek megválasztása is lehetetlen legyen, mert látjuk, hogy a peticiók hova vezetnek. Éveken keresztül nincs tárgyalás és határozat. Sokkal egyszerűbb mindjárt olyan kritériumot felvenni, hogy a választási elnök nem fogadhatja el ezt a jelölést. Ezenkívül az eredeti javaslat szellemével is