Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-233

A nemzetgyűlés 233, ülése 1924. évi február lió 1-én, pénteken. 137 ható egy eredőre a politikai ügyekben a politikai átíiézetekben jártas emberrel. (Nánássy Andor : A fosztogatás nem politikai dolog !) T. képviselő­társam, én szemben álltam azzal a forradalommal, tehát jogosultságot vélek magamban érezni arra, hogy Ítéletet mondhassak azok felett, akik a for­radalmi mozgalmak alatt eltévelyedtek, de Ítél­kezésem nem terjedhet odáig, hogy azt a kis átnézetü, kisebb műveltségű egyént, akinek lelke meghibbant, akinek lelke talán a négyéves há­ború után le sem szerelt és aki bűncselekményt nem követett el — elitéljem. Természetesen azokat kiveszem ez alul a ; fogalom alul, akik bűncselekményt követtek el ; ezekkel szemben magam is követelem, hogy a törvénynek ez a retorziója érvényesüljön, (Ná­nássy Andor : Csak erről van szó ! —- Felkiáltá­sok a szélsőbaloldalon : Dehogy erről !) de meg­értéssel kell lennem aziránt, aki eltévelyedett, aki sokkal kisebb bűnt követett el, mint igen magas közjogi méltóságokat, magas tisztségeket betöltő egyének, akiknek intelligenciájától, po­litikai súlyától, ismeretkörétől, társadalmi el­helyezkedésétől, belátásától inkább vártam volna, hogy tudják, hogy a forradalom alatt mivel áll­nak szemben, mint attól a kicsi embertől, aki a maga falujában fogalommal sem bírhatott arról, mi az a Károlyi-forradalom és mi a kommunizmus. Végtelen igazságtalanság történik ebben az or­szágban a forradalmi mozgalmakkal kapcsolatban. Ott, ahol a kisemberek háta mögött nem áll senki, — mert a kisemberek nincsenek abban a helyzet­ben, hogy megfelelő ügyvédeket, jogászokat, vagy olyan egyéneket válasszanak maguknak szak­értőkül, akik őket a törvény ismerete alapján jogilag és erkölcsileg képviselni tudják, — ott - nagyon sokszor érvényesül a megváltást szen­vedőknek az az akarata és érdeke, hogy csak azt kutatják, hogyan és milyen címen lehet egy kis földecskét elvenni, hogy ily módon az ő birtokuk­ból nagyobb földterület maradjon meg. Nem fon­tos ezeknek az uraknak az illetőknek a forradalmi mozgalmakban való szereplése, fontos csak az, hogy minél kevesebb föld kerüljön a kisemberek kezébe. Nekem nem lehet fontos más, mint az igazság, és az igazságot nem a kicsi ember értelmetlensé­gében keresem, hanem azokban az emberekben, akik eszmei képzettségüknél fogva méltán tud­hatták, hogy mit jelent Magyarországra nézve a forradalom és a kommunizmus. Szerettem volna határozottabb szövegezésű indítványt látni, mint aminő Dénes István"t. képviselőtársamnak e tárgyban benyújtott indítványa, de amennyiben nem szövegeztetnék meg ilyen határozottabb körvonalakban, ugy nagyon " kérem a minister urat, hogy találjon olyan szövegezést, amely jobban megfelel a célnak, ennek az intenciónak és igyekezzék kiküszöbölni a törvényből ezt a méltánytalan, igazságtalan és a humanitárius büntetőjogi intézkedésekkel sem kvadráló szöve­get, amelyet az eredeti törvény alkotói, bizonyára . meg nem fontolva annak erkölcsi kihatásait, a törvénybe becikkelveztek. ( Helyeslés half elől.) ^Elnöki: Szólásra következik? Bartos János jegyző : Drozdy Győző ! Drozdy Győző : Csatlakozom az előttem szóló igen t. képviselőtársam véleményéhez annál is inkább, mert a gyakorlatból én is azt látom, hogy a 3. § keresztülvitelével nagyon sok visszaélés fog történni. Konkrét eseteket tudok felhozni arra, milyen jogcímen hagytak ki érdemes embe­reket az összeírásból. Elég, ha megemlítem, a ma már nyilvánosság előtt forgó kiskomáromi és komár-városi esetet, ahol az történt, hogy a kommün utolsó napján, vagy a rá következő haj­nalon, amidőn a vidék még nem is tudta, hogy a kommün összedőlt, az ott levő kisgazdák össze­szövetkeztek és a kommunisták árucsereüzletét szétverték, annak áruit széthordták. Ugyanazok a kisgazdák, akik a kommünben fegyveres felkelésükkel bizonyságát adták annak, hogy a kommün legnagyobb ellenségei, fosztották ki a kommunista árucsereüzletet is. Az ügyészség eljárást indított ellenük, de a vádat megszüntette. Mégis elrendelték ezeknek a kisgazdáknak az összeírásból való törlését azon a címen, hogy az illető 96 kisgazda, illetve vagyontalan földmunkás részt vett egy rablásban. Törlésüket a járási mező­gazdasági bizottság rendelte el. (Szabó István (nagyaùkli) íoklmivelésügyi minister : Ezután nem kerül oda ! — Dénes István : De fenmarad a kizárási jog 1) A földreform tárgyalását már le­folytatták a községben. Azt kérdem a t. minister úrtól, gondoskodott-e a novella arról, hogy ezek az ártatlanul megbélyegzett emberek és a föld­reformtörvény szavai szerint valóban igény­jogosultak, tényleg földhöz juthassanak. Lehe­tetlennek tartom ugyanis, hogy a mezőgazdasági bizottság véleménye alapján kizárjanak az össze­írásból 96 becsületes embert, aki a kommün alatt felkelt, akikkel szemben az ügyészség vissza is vonta a vádinditványt, úgyhogy nem is amnesztia, hanem az ügyészség spontán elhatározása követ­keztében szűnt meg ellenük az eljárás. Ilyen embe­reket a földreform áldásaiból kizárni nem lehel. Ezért magam is határozott, fix indítványt kívá­nok arra vonatkozólag, hogy a földreformnovella az ibyen eseteket teljesen védelmébe vehesse. Elnök : Szólásra következik ? Bartos János jegyző : Forster Elek ! Forster Elek : T. Nemzetgyűlés ! Ugy tudom, hogy mi most a földreformnovellát tárgyaljuk. Ha arra a térre megyünk át, hogy az alaptörvény intézkedéseit akarjuk megváltoztatni, akkor olyan hosszú ideig fog tartani a novella tárgyalása, hogy a szegény igényjogosultak, akik várva-várják a novella törvényerőre emelkedését, nem fogják megköszönni a nemzetgyűlésnek, hogy a végtelen­ségig elhúzza a tárgyalást. (Ugy van ! jobbfelől.) Azt hiszem, hogy előttem szólott két t. képviselő­társamnak nincs teljesen igaza, amennyiben az a példa, amelyet Létay t. képviselőtársam felhozott, igazolja, hogy az eljáró biró a maga törvénytisz­teletnél és törvény iránti érzékénél fogva minden­kor meg fogja találni a helyes utat és felismeri, hogy melyik a kizáró ok és ki nem szolgált rá arra, hogy kizárással sújtsák. Ismételten csak arra kívánok súlyt helyezni, hogy ne az alaptör­vényt feszegessük most, hanem a novella tárgya­lásába mélyedjünk bele v mert különben ennek a tanácskozásnak soha vége nem lesz. A magam­részéről ezért az errevonatközó két felszólalással nem értek egyet. Elnök : Szólásra következik ? Bartos János jegyző : Dénes István ! Dénes István : T. Nemzetgyűlés S Mindenek­előtt tiltakoznom kell az előttem felszólalt t, kép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom