Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-233

 nemzetgyűlés 238. ülése .19Ù4. À magam részéről egyébiránt azt hiszem, hogy az igazság nem mindig a lármában szokott jelentkezni és ha a lárma a fig\^elmet maga fel fordítja is, azt is tudom, hogy a lármától az izlés rendszerint elfordul. Különben a 3. § szövegét a t. előadó ur módosításával elfogaodom. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Szólásra következik? Bartos János jegyző : Szeder Ferenc ! Szeder Ferenc : T. Nemzetgyűlés 1 A tegnapi napon Farkas István t. képviselőtársam egy módosítást nyújtott be a 3. §-hoz, amely a törvény bizonyos rendelkezéseit kívánja hatálytalanítani. Éhez a módosító javaslathoz hozzájárulok, annyival is inkább, mert magam is kívánatosnak tartanám, hogy végre-valahára a forradalmak után az ellenforradalom mentalitása is eltűnjék a törvényből. Én t. i. annak tekintem azt, amikor a földigénylőket azon a címen rostálják meg és utasítják vissza, hogy a forradalmi mozgalmakban résztvettek stb., stb. (Mándy Samu : Nagyon kevés lehet az.) Ha nagyon kevés és szórványosan előfordult jelenség lett volna az, hogy földigénylőket ezen a címen utasítanak vissza az igényléstől, akkor én ebben a kérdésben nem is szólaltam volna fel és ilyen irányú indítványt esetleg Farkas képviselőtársam se tett volna meg, Szomorúan kellett azonban tapasztalnunk azt, hogy amikor a földigénylők jelentkeznek — erre nézve már nagyon eklatáns példát mondott tegnap egyik képviselőtársam — tényleg azok, akik szenvedő alanyai magának a földreformmozgalomnak, minden követ megmozdítanak arra nézve, hogy a földigénylők igényeit leszorítsák és a földigénylőket lehetőleg megrostálják. Hogy milyen formában történnek ezek a visszautasítások, szabadjon felhoznom csak egy alföldi városnál tapasztalt visszautasításokra vonatkozólag, hogy ott több, mint 900 igénylőt utasítottak vissza ilyen c:men. (Dénes István": Békéssámsonban 665 családot 1000-ből !) Ha valaki a forradalmi mozgalmakban részt vett — én nem tekintem mindig igazságosnak a forradalmi mozgalmakkal kapcsolatosan történt Ítéleteket, — de ha elitélték az illetőt a forradalmi mozgalmakkal kapcsolatosan történt magatartása miatt, ám nem emelek ellene kifogást. De nemcsak azokat rostálják ki az igénylők sorából, akik elitéltettek, hanem akikre a fosszakarat, a kapzsiság és egyéb okok ráfogják azt, hogy az illető a forradalmi mozgalmakban stb. stb. tevékeny részt vett. (Saly Endre : Rossz szomszéd !) Legyen szabad csak egy konkrét példával rámutatnom, hogy milyen igazságtalanságok történnek a földigénylők visszautasításánál. Kezemben van például egy okirat, amely szerint egy földmunkást a románok 1920 szeptemberében hazabocsátottak. A fogoly felül vizsgáló-bizottság az illetőt igazolta és ennek azóta — tehát több mint három éven keresztül — hétről-hétre pontosan jelentkeznie kell a közigazgatásnál és emiatt az illetőt az igényjogosultságtóí is elütötték, mert meg van bélyegezve a jelentkezésével. De nemcsak azok, akik jelentkezési kötelezettség alatt állanak, utasíttatnak vissza, hanem — mondom-azok is, akikre a rosszakarat ráfogta, (Saly Endre ; A rossz szomszéd !) hogy az illetők nagyon tevékeny részt vettek stb. stb. a forradalmi mozgalmakban. Talán épen azok utasítják én február hó 1-én, pénteken. Í35 vissza az illetők igényjogosultságát, akik maguk is benne voltak a forradalmi mozgalmakban és társadalmi súlyuknál fogva tevékenyebb részt vehettek azokban, mint az az egyszerű mezőgazdasági munkás. Ismételten hangsúlyozom, hogy a legvéresebb igazságtalanságnak tartom azt, hogy csak találomra válogatják ki az emberek közül azokat, akik a forradalmi mozgalmakkal kapcsolatosan kizárhatók az igényjogosultak sorából. Azzal a gondolattal még megalkudnám — bár ezt sem tartom igazságosnak, — hogy akiket politikai okokból elitéltek, azok kirostálhatok legj^enek az igényjogosultak sorából. Mondom, ezt sem tartom igazságosnak, de a legvéresebb igazságtalanságnak tartom azt, hogy tetszés szerint utasíthassanak vissza embereket és tetszés szerint minősíthessenek embereket olyanoknak, mint akik a forradalmi mozgalmakban — a törvény mai ellenforradalmi szellemének megfelelően — vétettek. Ezek a szempontok késztettek engem arra, hogy az indítvány mellett felszólaljak. Nagyon kérem a földmivelésügyi minister urat, méltányolja ennek az indítványnak, illetőleg pótlásnak a "jelent őségét. Mert ha a földmivelésügyi minister ur szivére teszi a kezét, neki különösen kell látnia azt, (Vgy van ! Ugij van ! a szélsőbaloldalon.) hogy nagy igazságtalanság történik az ő fajával, a mezőgazdaság embereivel szemben, amikor a törvénynek e rendelkezéseit továbbra is fentartja. Egyébként az előadó ur módosító javaslatát ehhez a'szakaszhoz elfogadom. De tovább megyek, magam is nyújtok be ehhez a szakaszhoz nagyon kevés módosítást, amely a szakasz lényegét cseppet: sem érinti, hanem csak határozottabb ^"intézkedéseket akar £ ugy a kiigazított névjegyzék kifüggesztésére, mint az utólagos jelentkezésre vonatkozólag. Nevezetesen azt indítványozom, hog}'- a hatodik sorban a »kiigazított névjegyzéket« szavak után »a fellebbezési határidő lejártáig« szavak szúrassanak be. Ezután a második bekezdés negyedik sorában »tűz ki« szavak után : »amely határidőt a községben szokásos módon közhírré tétet« szavak szurandók. Ezeket a javaslataimat azért tettem meg, mert a kiigazított névjegyzék közszemlére való kitételénél nincs intézkedés, hogy mely időpontig tartoznak azt kifüggeszteni. Én tehát azt gondolom, hogy a fellebbezési határidő lejártáig tartozzanak kifüggeszteni a névjegj'zéket. A jelentkezésre vonatkozólag, mint mondottam, elfogadom az előadó ur módosító javaslatát, de hozzáteszem, még, hogy a jelentkezési határidőt a községben szokásos módon újólag hirdessék ki, hogy igy mindenki tudomást szerezzen róla. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Bartos János jegyző : Strausz István. Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Strausz István képviselő ur ehhez a 3. §-hoz már felszólalt, Minthogy azonban a képviselő ur abban a hitben volt, hogy ennek a szakasznak a tárgyalása is bekezdésenként történik és ezért nem terjesztette elő pótló indítványát, anélkül, hogy ez precedensül szolgálna, ennek a tévedésnek alapján megengedem a képviselő urnák, hogy felszólalhasson pótlásának előterjesztésére. (Helyeslés.) Strausz István : T. Nemzetgyűlés S A 3. | .'/