Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-232

À nemzetgyűlés 282. ülése 1924. ve-sebben fognak titkosan szavazni. Egész más vélemény jön ki, ha ezek titkosan inűlatkoznak valakinek az erkölcsi életéről és előéletéről, mint ha azt nyilvánosan kénytelenek megtenni, mert ha nyilatkozatuk és abban természetesen az is, aim az illetőre nézve kellemetlen, annak tudomására jut, ezáltal mód nyujtatik neki arra, hog-y bosszút álljon. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós, jegyző: Strausz István! Strausz István: T. Nemzetgyűlés! Az előttem felszólalt Farkas Tibor képviselőtársammal nem értek egyet a 8. § törlésére nézve; én ellenkezően ezt a paragrafust kiegészíteni kivánom, hogy a földhöz juttatás ugy az egyéni, mint a közérdek szempontjából a helyszinen munkáltassák ki a tárgyaló-bizottságok által. Nekem az a tapasztalásom, hogy a földhöz juttatás céljára alakitott tárgyaló-bizottságok különböző eljárást követnek az igények kielégítését célzó javaslatok előkészítése tekintetében. Azt hiszem, hogy erről a különböző eljárásról nemcsak én szereztem ilyen tapasztalást, hanem minden egyes képviselőtársam, aki megjelent kerületében a birtokreform tárgyalásán. Az egyik tárgyalást vezető biró megidézi a bizottságim valamennyi igénylőt, ott különkülön meghallgatja őket, amellett, hogy a képviselet is jelen van és megteszi a maga megjegyzéseit a már előre meghallgatott képviselőtestület, illetőleg községi elöljáróság, valamint az illető érdekeltségtői vett felviágositások alapján. így az érdekelt igénylők védekezhetnek, megvédhetik a maguk jogát bizonyos ráfogásokkal szemben, amelyek mindennaposak ilyen tárgyalásoknál. De nemcsak az a hiba az ilyen tárgyaló-bizottságoknál, hogy a kiküldött képviselő tagok elfogultak, hanem az is, hogy haragosaik vannak, és ha valami hamis vádat emelnek egyik, vagy másik igénylővel szemben, azt mondják: nem ismerem az illetőt, ha itt vola a előttem, akkor ta Ián ráismernék, de igy nem emlékszem rá. így az akták alapján hamar végeznek az illető igénylővel. Ha azonban ott van az illető maga, akkor védekezhetik, és a képviselő tagok kimunkálhatják az illető igénymegállapitását ugy a saját érdeke, mint a közérdek szempontjából. Tapasztalataim vannak erre nézve a kerületemből, mert külöriböző községekben különböző ilyen eljárást tapasztaltam. Ott, ahol a biró maga elé idézi, illetőleg bebocsátja a tárgyaló-bizottságba az igénylőket, ott már a javaslatok kihirdetése is általában közmegnyugvást kelt és az ilyen javaslatok nyomában hozott magas birósági Ítéletek általában meglégedést keltenek. Az előadottakra való tekintettel javaslom, hogy a 3. § ötödik sorában az »alapján« szó után iktassék be a következő toldás: »Valamint figyelemmel a bizottság által meghallgatandó igénylők által előadottakra.« Vagy az egyik, vagy a másik eljárást el kell rendelni a törvénynek. Nem engedhető meg, hogy az egyik községben így, a másik községben pedig másként járjanak el. Olyan községekben, ahol a biró nem engedte maga elé az igénylőket, a másik biróra az a vélemény alakult ki, hogy az az igazságos es hogy tulajdonképen a bíróság azzal a községgel szemben kedvezményesen járt el, mert ott maga elé idéztette az igénylőket. Csak egy DO szó a biró részéről az igénylőkkel szemben, az már reményt és bizalmat kelt igényeiknek kielégítése tekintetében. Azt hiszem, hogy a közévi január hó Si-en, csütörtökön, 125 megnyugvást szolgáinók, ha méltóztatnának ezt a kiegészítő javaslatomat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós, jegyző: Csik József! Csik József: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről azon az állásponton vagyok, hogy erre a szakaszra szükség van. Rendkívül fontos ugyanis, hogy egy törvényes eljárási módszer statuáltassék, amelynek alapján a földrendezés véghezvitetik. A magam részéről legfeljebb azt proponálnám, hogy determináltassék az idő is, amely alatt közszemlére kell kitenni ezt a névjegyzéket, amelyet egyrészt a községi elöljáróság, másrészt pedig a tárgyaló biró csinál. Nagyon fontosnak tartanám ezt abból a szempontból is, mert tudok a gyakorlati életből eseteket, amikor jóformán elmulasztották ezt a közszemléretételt, vagy legalább is a falu egész lakossága nem vett erről tudomást. Proponálnám ezért, hogy a közszemléretétel idejét nyolc napban határozza meg a nemzetgyűlés. Annyiban tartanám célszerűnek ezt a nyolc napot, mert ebben egy ünnepnap is benfoglaltatik, amikor tudvalevőleg az igénylőknek sokkal több idejük van megnézni a névjegyzéket, mint a hétköznapokon. Nyolcnál több napot azért nem tartanék célszerűnek, mert ez a kitolása a határidőnek egyúttal a földrendezés ügyét is kitolná. Indítványozom tehát, hogy az első bekezdés második sorában ezen szó után : »az összeírást«, ez iktatandó : ,>nyolc napig«. Ugyancsak az első bekezdés hatodik sorában »névjegyzékek« szó után ez a két szó lenne beiktatandó: »nyolc napig.« Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós: Várnai Dániel! Várnai Dániel: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről elfogadom a Strausz István t. képviselő ur által előterjesztett kiegészítő javaslatot, a sérelmek orvoslására azonban több lehetőséget szeretnék a törvényben megállapittatni. A kiigazított névjegyzékek ellen a kihirdetéstől számítandó 15 napon belül lehet az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz panasszal fordulni azoknak, akiket a tárgyaló bizottság az igénylők sorából kiselejtezett. Az a meggyőződésem, hogy ez a 15 nap kevés, kevés annál is inkább, mert a jelentkező igénylők, akik esetleg nincsenek jelen a névjegyzék kifüggesztésénél, mert például másutt dolgoznak, nem tudják idejekorán tudomásul venni, hogy a jelentkezők sorából törölték őket, s nem tudják idejekorán megismerni azokat az okokat sem, amelyek a tárgyaló bizottságot arra indították, hogy a jelentkezőt az igénylők sorából törölje. Amikor azután szalad fűhöz-fához az illető, megy a városba, eljut végre egy olyan emberhez, aki megmagyarázza neki, hogy módjában van a kiselejtezés ellen panasszal élni, módja van ide vagy oda fordulni és még lehetséges az, hogy az őt ért sérelem orvosoltassék, amikor ezt tudomásul veheti, amikor az mákat és a módokat megismeri, lejár az az idő, amelyen belül panaszával az OFB-hoz fordulhat. T. Nemzetgyűlés! Szükségesnek tartanám, hogy ezt a 15 napot terjesszük ki. Erre nézve indítványt is fogok be .erjeszteni. Nem hinném, hogy ha ezt a 15 napi határidőt 30 napra is kiterjesztjük, hogy ez elébe vágna a törvényjavaslat intenciójának, hogy a gyorsítás tempóját lassivaná. De ha elő is fordulna ez a dolog, ha megesnék is, mégis azt ajánlanám, hogy fogadja el a nemzetgyűlés e határidőnek a kiterjesztését, mert inkább a sérelmeket orvosolják, mint-