Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-232

102 A nemzetgyűlés 232. ülése 1924. hegy átlagos földmives család;, alkalmazása annyira zavarólag fog hatni az eljáró birónál, hogy igazán nem fogják kiismerni magukat, mit vegyenek átlagos földmives családnak. Konkrét indítványt is terjesztek be ebben a tekintetben, de előrebocsátom, hogy ha a föld­mivelésügyi minister úr hajlandó megnyugta­tást adni a tekintetben, hogy a végrehajtási utasításban konkretizálni fogja az általunk kivánt — és tudom: a földmivelósügyi minis­ter ur által is óhajtott — szellemben az »átlagos földmives család- kifejezésnek értelmezését, akkor elállók az indítvány ómtól és teljesen meg leszek nyugtatva, ha a földmivelésiigyi minister úrtól ilyen megfelelő nyilatkozatot kapok. Indítványom az lenne, hogy a 2. ^ 5. pontjá­nak második sorában az »átlagos« szó helyett »5 tagú« tétessék. Nézetem szerint ugyanis kö­rülbelül 5 tagú család felel meg annak az értel­mezésnek, amelyet a törvényalkotó ennek a fogalomnak adni akart. Elnök: Szólásra következik. (Senki.) Szó­lásra senki feljegyezve nem lévén, kérdeni a t. Nemzetgyűlést, kiván-e még valaki szólani? Dénes István: T. Nemzetgyűlés! A 2. §. 5. pontjához a következő megjegyzéseket volnék bátor fűzni. Nagyon, helyesnek tartom a novella 5. pontjának intézkedését, amely meghatározza a kis családi birtok nagyságát. Csakhogy ami­lyen helyesnek tartom ezt, ép oly szükségesnek tartom azt is, hogy a novella most már a tör­vénnyel szemben ne csak a kis családi birtok típusát preeizirozza, hanem a törpebirtok típu­sát is, inert a nincsteleneknek, körülbelül, a földigénylők 90 százalékának földigényeit van hivatva kielégíteni. A törvény 2. §-ának 1. és 2. pontjai ugy ren­delkeznek, hogy az ezen kategóriába tartozók legfeljebb 3 katasztrális holdat kaphatnak. A törvénynek ezt a hiányos rendelkezését, — is­métlem nem általánosítok, mert hiszen a Du­nántúl tudomásom szerint 2 holdat is kaptak, — de a Tiszántúl a legtöbb helyen ugy értel­mezték, hogy adtak 800—1000—1100 négyszögölet és ha már 1200 négyszögölet adtak, ez nagyon sok. Felhozom pl. Pusztaföldvár községet, Csor­vás községet és még több községet; meg vagyok győződve róla, hogy a t. kormánynak, az igen t. minister urnák, valamint a t. Nemzetgyűlés­nek sem az az intenciója, hogy itt egészségtelen, apró pántlikákat teremtsen, hanem az a célja, hogy ha már a földmunkásoknak földet adnak, legalább annyit adjanak, hogy oda tudják őket rögzíteni és valami alapot- tudjar?aK alájuk adni. Ezért bátor vagyok indítványozni, hogy ha már a kormány, a többség' jónak látja most már a kis családi birtok fogalmát precizirozni, preeizirozza a törpebirtok nagyságát is. Ezért vagyok bátor a következő indítványt beterjeszteni a 2. •§> 5. pontjának kiegészítése gyanánt (olvassa): »A törvény 2. §-ának 1. és 2. pontjaiban felmerült földigénylő kategóriák legalább két és legfeljebb három katasztrális hold földet kaphassanak.« Vagyis a minimum 2 katasztrális hold legyen és így ki kell küszö­bölni azt, hogy 800—1000 négyszögöleket oszto­gassanak. (Rubinek István: Ahol nincs föld, ott mii csináljanak!) Elnök: Szólásra következik! (Senki.) Kér­dem, kiván-e még- valaki szólani! (Nem.) Az előadó ur kivan szólni. Neubauer Ferenc előadó: T. Nemzetgyűlés! A törvény 2. §-ának 5. pontjához következő mondatul kérem a földmivelósügyi minister ur által már ismertetett szöveget bevenni, az általam előterjesztett kiegészítéssel, nevezeté­éi január hó 31-én, csütörtökön. sen, hogy a törvény 2. %-a 1. bekezdésének 3. pontja alapján földhöz juttatandók között a törpe-, illetve kisbirtokos minőség tekinteté­ben, amennyiben az emiitett törvényszakasz­ban felsorolt egyéb feltételek fenforognak, kü­lönbséget tenni nem lehet. Ugyanennek a bekezdésnek 1. pontja alap­ján az elsőbbségben való részesítés nem telje­síthető, ha a törpebirtokos hadirokkant, hadi­özvegy és felnőtt hadiárva a törvény 2. §-a 1. bekezdésének 3. pontja alapján is földhöz juttatandó volna. Méltóztassék megengedni, hogy Dénes kép­viselő ur módosító indítványára vonatkozólag néhány megjegyzést tegyek. Először is indít­ványát ebben a beosztásban a törvényjavas­latba felveendőnek nem tartom, azért, mert nyilvánvaló, hogy a törvényjavaslat 2. §-ának 5. pontja, amely azzal kezdődik, hogy intézke­dik &. kis családi birtok mikénti meghatározá­sáról, természetszerűleg az egyöntetűség szem­pontjából csakis az alaptörvény 2, § 3. pont­jára vonatkozó értelmezés alá vonható. Ez az értelmezés pedig nem erre vonatkozik. Én azonban ilyen maximumot azért sem tartanék helyesnek a törvénybe bevenni, mert ez rend­kivül megszorítaná azt az elaszticitás\, amely­lyel az alaptörvényt s az egész földreformot az alaptörvény irányadó szempontjai szerint végre lehet hajtani. Azoknak a kategóriáknak, amelyekről az alaptörvény 2. § 1. bekezdésének 2. pontja szól, olyan előnyöket biztositana ez a^ minimum, amely a többtermelés szempont­jából s a mezőgazdaság fejlesztése szempontjá­ból legértékesebb földmivesosztály elől nagyon sok esetben elvenné a kielégítés módját. Az Alföldön vannak olyan helyek, ahol nagy­számú lakosság tömörül össze, ahol igen sok földnélküli napszámos van együtt, úgyhogy ez a körülmény úgyszólván egészen más szem­pontokat tesz szükségessé a földreform végre­hajtása körül, illetőleg" tulajdonképen kisza­kítva annak végrehajtását bizonyos egészséges agrárpolitikai szempontok szerint nem is teszi lehetővé. Ezen a novella igyekszik könnyíteni más­képen. Ott t. L, ahol a föld rendelkezésre áll, ahol egészséges birtokegységeket lehet létesí­teni, ott méltóztatik látni, hogy mindenképen végigvonul általában az a törekvés, hogy le­hetőleg a kis családi birtok szempontja sze­rint legyen a kielégités mérve eszközölve, hogy annak megfelelően legyen lehetőleg kiter­jesztve. Ez igy van. Viszont azonban a,z eset­ben, ha dacára annak, hogy megfelelő föld­terület rendelkezésre áll és az illetőknek anyagi és egyéni képességeik is megvannak, — amint ezt az alaptörvény 2. §-a első bekez­désének harmadik pontja előírja és amin a novella egyáltalán nem változtat — a föld­igénylések még sem elégíthetők ki, ebben az esetben nem azon az alapon lehet segíteni, hogy mi a 2. § első bekezdése második pontjára mi­nimumot állapítunk meg, hanem olyan mó­don, amint erre a földmivelésüsyi minister ur is rámutatott, hogy tervszerű telepítéssel azo­kat a népesedési viszonyokat, íiéüességelosz­lási viszonyokat megjaviíjuk, amelyeket ezek a mostoha kielégítések egyes helyeken elő­idéztek. Ezek alapján ellene vagyok Dénes t. kép­viselő ur módosító indítványának és kérem az 5. pontot az általam előterjesztett kiegészítés­sel, minden más módosítás nélkül elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom