Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-232

A nemzetgyűlés 232. ülése 1924. évi január hó 31-én, csütörtökön. (

J9 akar a községéből eltávozni, igenis igen sok helyről akadnak jelentkezők, akik ha telepedni lehet szívesen elmennek más vármegyébe is. Tehát telepes-jelentkezők a bentlakók közül R

is vannak jelentékeny számban. Ha a földbirtokrendező bíróság odaérne, bogy a telepítésre alkalmas teriileteket szerezhetne, akkor is elsősorban ezeket kell kitelepíteni, minthogy egyik-másik alföldi városban majd annyi a munkások száma, mint a birtokosoké, de a munkások munkát egyáltalában nem kapnak. Tehát inkább ezekről kell elsősorban gondoskodni, hogy kitelepittessenek. Ha még ezután is lehetséges volna földterületeket szerezni, akkor kerülhetne sor arra, hogy az amerikaiakat visszahozzuk, ami nagyon kívánatos volna nemzeti és gazdasági szempontból is, mert hiszen az amerikaiak legnagyobb része jó pénzt.. aranypénzt hozna Magyarországba, ami a gazdaságot fellendítené. De amíg ilyen területek nem állanak rendelkezésünkre, addig nincs módunk ezeket a visszavándorlókat kielégíteni. Dénes István t. képviselő ur módosításával kapcsolatban azt kifogásolja, hogy a bizottságok döntenek abban, hogy ki mennyi földet kapjon és kit vegyenek fel igénylőnek, továbbá, hogy a bizottságokban túlsúlyban vannak a birtokosok képviselői. Hiszen a novella 6. §-a épen arról intézkedik, hogy az igénylés megállapításánál maga a bíró a döntő és ő teszi a javaslatot, nem pedig a bizottság. A novella 12. i-a pedig intézkedik arról, hogy annak megállapítása, ki mennyi földet kapjon, kizárólag a bíró joga. A bíró meghallgatja a szakértőket, azonban nem azok döntenek, nem a bizottság dönt, hanem a bíró. Ezt azért tartottam szükségesnek felvenni a novellába, mert eddig azt láttam a végrehajtásnál, hogyha valahol hely telenül állapították meg az igénylők földhöz juttatását, a bíró rendszerint arra hivatkozott, hogy a bizottság így döntött, és miután a bizottságra történt a hivatkozás, senki sem volt felelős a megállapításért. A novellába tehát ezért vettük bele azt, hogy a bíró maga állapítja meg, és a felterjesztésért, a megállapításért ő felelős. Ha pedig valaki felelős lehet, ugy az csak az a biró lehet, aki oda ki van küldve. Ezen a helyzeten tehát, amelyet Dénes képviselőtársain felpanaszolt, a novella segít, mert nem az a bizottság fogja a kérdést eldönteni; a bizottság, mint szakértő meghallgatandó a biró által, de a döntést az igénylők sorrendje és az igénylés mértéke tekintetében is a novella alapján a biró és nem a bizottság hozza meg. E tekintetben tehát ezekre a módosító javaslatokra, amelyeket Dénes István képviselő ur előterjesztett, nézetem szerint nincs szükség. (Ugy van! jobbfelöl.) Ami a Rupert Rezső képviselő ur tegnapi előterjesztését illeti, melyre nézve én ígéretet tettem, hogy majd megfogalmazok, nem egy módosítást, hanem egy pótlást, a következőket válaszolhatom. Rupert képviselőtársunk tulajdon képen mit panaszolt? ö azt panaszolta fel, hogy az eredeti törvény 2. §-ának első pontjába, ahol a hadirokkantak és hadiárvák vaunak felsorolva, az van beleírva, hogy juttatható nekik három holdig terjedő föld, ha pedig annyi földjük nincs, az ennyire kiegészíthető. Ezzel kapcsolatban Rupert képviselőtársam azt mondja, hogy azoknál a hadirokkantaknál vagy hadiárváknál, akiknek meg van a törpe kisbirtokuk ahhoz, hogy őket ne a nincstelenek közé, hanem a törpe kisbirtokosok közé sorozzák, akiknek a birtokuk családi kisbirtokká kiegészíthető, — a bíróság ezt a paragrafust véve irányadóul, ezt a kiegészítést nem alkalmazta. Hát, lehet hogy ez így történik, a törvény szelleméből azonban ez nem következnék bizonyosan, (Östör József : Sőt !) De ha ezek az esetek előfordulnak, amint igen sok képviselőtársain állítja, én nagyon szívesen teszek utalást a törvénynek erre az intézkedésére. Semmiféle uj rendelkezést nem kívánok felvenni a novellába, (Rupert Rezső: Én sem!) csak utalni kívánok a törvénynek erre a rendelkezésére, mert nézetem szerint az a helyes, hogyha az a hadiárva vagy hadirokkant, aki bír egy kis házzal vagy esetleg egy kis földdel, és bír vagyoni erővel hozzá, — amit a törvény mindenkitől megkövetel, — akkor ne sorozzák csak a hadirokkantaknál felvett három holdas kategóriába, mert azt, akinek háza, földje van, még akkor is be kell venni a törpe birtokosok közé, ha nem is volt hadirokkant, és a földje családi birtokká akkor is kiegészíthető. Ha tehát az illető nem volna is hadirokkant, mégis megvan a joga a kiegészítésre s így azon a címen, hogy ő nem hadirokkant, ebből a szakaszból ki nein hagyható, Erre nézve hajlandó vagyok egy magyarázó szöveget belevenni a szakaszba, mely a következőképen szól (olvassa): »A törvény 2. §-a első bekezdésének, harmadik pontja alapján földhöz juttatandók között törpe, illetve kisbirtokos minőség tekintetében különbséget tenni nem lehet. Az ugyanennek a bekezdésnek 1. pontja alapján elsőbbségképen való részesítés nem jelenti azt. hogy a törpebirtokos hadirokkant, hadiözvegy ós felnőtt hadiárva a törvény 2. §-a első bekezdésének 3. pontja alapján is földhözjuttatható nem volna.« Tudniillik ez az 1. §, a hadirokkantakról szóló paragrafus nem jelenti azt, hogy azt a hadirokkantat, ha különben megvan a joga és lehetőség-e, hogy törpebirtokosnak vétessék fel, ezen a címen fel ne vegyék törpebirtokosnak, amit különben másnál is meg kell tenni. Ez csak erre vonal kőzik és nem kívánnám ezt külön pontba bevenni, hanem csak a 2. § ötödik pontja után kiegészítésképen. Miután ez nem változtat az alaptörvényen, hanem csak azt a panaszt orvosolja, hogy a hadirokkantak és hadiárvák kizárathatnak épen csak azért járulok hozzá és kérem a nemzetgyűléstől a pótlás elfogadását. Ez megnyugtathatja a hadirokkantakat és hadiárvákat abban a tekintetben, hogy ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a nem hadirokkantak és nem hadi árvák. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Rupert Rezső képviselő ur a házszabályok 215. ^-ának d) pontja alapján kér szót. Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Minthogy a földmivelésügyi minister ur által előterjesztett szöveg' engem kielégít, ezennel indítványomat tisztelettel visszavonom. (Helyeslés.) Farkas Tibor: Szót kérek! Elnök: Milyen címen méltóztatik szólani? Farkas Tibor: Félreértett szavaim helyreigazítása címem Elnök: A kép viselő urnák kivételesen megadom az engedélyt a szólásra. Farkas Tibor: T. Nemzetgyűlés! Rövid felszólalásommal, ugy látszik, nem értem el azt a célt, amelyet elérni akartam, mert az igen t. földmivelésügyi minister ur engem' félreértett. Én nem kívánom azt, hogy a visszavált-