Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-227

96ß A nemzetgyűlés 227. ülése 192­listáknak képviselői, a legharcedzettebb kapita­lista képviselők voltak jelen, ezekkel az urakkal nem ereszthettünk össze olyan embereket, akik a munkásoknak csak álbarátai, akik a munkásokat semmi egyébre sem tartják jónak, mint arra, hogy annak idején, ha szükséges, akár a kormány­nak, akár a kapitalizmusnak liferálják őket min­den időben és minden áron. Ezek nem képvisel­hették igazán a munkásságot és épen ezért joggal tettem azt a kijelentést, hogy ilyen urakkal nem ülök le tárgyalni. Van még egy másik ténykedése is Ankner urnák. Amikor a szakszervezetek a proletárdikta­túra alatt. . . (Zsirkay János : Az, hogy először lövetett a szovjetházra! — Peyer Károly: Dehogy ő lövetett! — Zsirkay János: Ezt nem tudják neki megbocsátani! — Zaj. Elnök csenget. — Peyer Károly : Ez sem igaz! — Zsirkay János: Először ő lövetett magukra ! — Peyer Károly : Nem igaz! Megszökött onnan is! —- Zsirkay Já­nos : Ezt nem tudják neki megbocsátani! Ezért van az egész hókusz-pokusz, az egész világcsalás. Nagy zaj.) Elnök: Zsirkay képviselő urat kérem, méltóz­tassék csendben maradni. (Zsirkay János: Ö lö­vetett magukra először! — Peyer Károly : Leg­feljebb magára, mert maga volt bolsevista ! Mi nem voltunk azok! Maga volt a Tűzben! Öreg bolsi! — Zsirkay János: Azért haragusznak rá! — Peyer Károly: Öreg bolsi volt! — Nagy zaj.) Peyer Károly és Zsirkay János képviselő urakat rendreutasítom ! (Bâtiez Gyula : Én csak egyet mondok, nem jó olajat önteni a tűzre, mert meg­gyullad! — Derültség a szélsőbaloldalon.) Ka bók Lajos: A szakszervezetek arról tanács­koztak, . .. (Zsirkay János: Mondja ezt nyiltan, hogy beperelhessem !) Elnök: Zsirkay képviselő urat kérem, méltóz­tassék csendben maradni! (Peyer Károly: Kint is elmondom!) Peyer képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni! Kabók Lajos: . . . hogy hogyan foglaljanak állást. . . (Zsirkay János: Mondja abiróság előtt!) Elnök: Zsirkay képviselő urat kénytelen va­gyok másodszor rendreutasítani. Kérem, méltóz­tassék az elnöki rendreutasitást és az elnöki ké­relmeket figyelembe venni. Kabók Lajos: A minister ur ezen a tanács­kozáson spicliskedni jelent meg és ezzel szolgá­latot tett a szovjetnek. Ez az ur, aki annyira behódolt a proletárdiktatúrának s az akkori állam­formának, frontot változtatott és ma ott van az önök oldalán. Az ilyen urakat csak öleljék a keb­lükre. Ilyen és ehhez hasonló urakat sokat kivá­nunk önöknek. (Zaj.) Azt mondotta Szabó József képviselő ur, hogy a szakszervezetek még ma sem számoltak el azokkal az összegekkel, amelyeket annak ide­jén a kormány... (Kováts-Nagy Sándor : Ez nem személyes kérdés. — Peyer Károly : De személyes kérdés, mert egy szakszervezetnek tit­kára ! — Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Kérem, én annak a szakszervezetnek egyik vezető tiszt­viselője vagyok. A személyemben megtámadva érzem magamat akkor, amikor olyan vádakkal állnak elő, melyeknek semmi alapossága nincs. (Igaz ! Ügy van ! a szélsőbaloldalon. — Kona P. András : Ez túlmegy a személyes kérdés hatá­rán. — Élénk derültség és zaj a bal- és a szélső­baloldalon. Elnök csenget.) Kijelentem itt, a nemzetgyűlés szine előtt, hogy a szakszervezetek a munkanélküli segély­pénzekkel igenis, elszámoltak. Hogy a honvédelmi ministerium még mindig nem hagyta jóvá^ az elszámolásokat, az nem a szakszervezetek hibája, hanem a ministerium hibája. A jóváhagyást évről-évre folytonosan halogatták. Bizonyitani i. évi január hó 23-án, szerdán. kivánom azt is, hogy mi sürgettük az elszámolá­sok jóváhagyását. Tanúul hivom fel Belitska volt honvédelmi minister urat, aki itt a parlament épületében meghívott bennünket tanácskozásra. Ott mondottuk meg neki, hogy ezeket az elszámo­lásokat tessék már végre elintézni. Igen ám, de volt egy körülmény, t amelyet megint csak nem lehetett a mi számlánk rovására írni: a meg­' szállott területeken a dokumentumokat nem lehe­tett beszerezni. Nem cl szo kszervezeteknek hibája, bűne, hogy a kormány még a mai napig sem tudta a külfölddel, a bennünket környékező álla­mokkal a diplomáciai viszonyt helyreállítani. Ne tessék tehát senkinek ideállani vádaskodni és olyan valótlanságokat mondani, amelyek tulaj­donképen a tényeknek nem felelnek meg. Kijelentem, hogy valótlan az a vád is, ame­lyet Szabó József képviselő ur felhozott, hogy: megválogattuk, hogy kik kapjanak segélyt és kik nem, s hogy csak azok kaptak, akik szociál­demokraták voltak. A segélyezésnél akkor semmi egyebet nem vettünk figyelembe, mint azt, hogy ki tudja a munkakönyvét előmutatni. Aki a munkakönyvét elő tudta mutatni s igazolta, hogy tényleg munkanélküli, az megkapta a munkanélküli segélyét, tekintet nélkül arra, hogy milyen pártállásu volt. (Peidl Gyula: Akkor különben is mindenki szocialista volt!) Ami a szociáldemokrata terrort illeti, mél­tóztassanak a keresztényszocialista terrorra is gondolni; tessék Zsirkay képviselő urnák ki­sétálni Lágymányosra; tessék megnézni, hogy ott hivatalból vonják le a keresztény szakszerve zeti járulékot. (Felkiáltások a balközépen: Hol? — Peyer Károly: A dohánygyárban!) Meg sem kérdezik, hogy : akarod-e fizetni vagy nem, mert ha csak egy is azt mondaná, hogy : ezt nem akarom fizetni, — a gyárban nem maradhatna. A főagitátor maga a gyárigazgató, aki ilyen módon fejti ki a terrort, melyet nekünk akarnak betudni. (Zaj.) Elnök: Mielőtt az interpellációk meghallga­tására áttérnénk, a földmivelésügyi minister ur válaszolni kivan Szabó István (öttevényi) képvi­selő urnák a munkabérek megáliapitása tárgyá­ban 1923. december 19-én előterjesztett interpellá­ciójára. A minister urat illeti a szó. (Halljak! Hall­juk! jobbfelől.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Szabó István (ötte­vényi) nemzetgyűlési képviselő ur a következő interpellációt intézte hozzám (olvassa) : »Nyujt-e módot a minister ur a törvény végrehajtásánál arra, hogy a munkabér, melyet a bérmegállapitó bizottság lenyomottnak talált, legalább 90 napra visszamenőleg felemeltessék ? Ha a minister ur rendelete visszamenőleg ilyen különbözeti kárpót­lást nem nyújtana, mivel kárpótolják a mező­gazdasági munkásokat az ilyen rendelet késői végrehajtása által okozott károkért ? Hajlandó-e a minister ur a törvények és a végrehajtási uta­sitásnak ezt a nem egészen világos rendelkezését egy magyarázó rendelet sürgős kiadásával he­ly esbbiteni1 <( T. Nemzetgyűlés! Az 1923 : XXV. te. életbe­léptetése után minden intézkedés megtétetett a földmivelésügyi ministerium részéről, hogy az ármegállapitó bizottságok minden járás területén megalakittassanak. Ez a megalakitás a legtöbb helyen be is fejeztetett, de egyes helyeken még nincs teljesen befejezve és pedig egyrészt ott, ahol a vármegyék egyesittettek és a bizottságo­kat újra kellett választani, másrészt ott, ahol az elnök személyében nem tudtak megegyezni. Na­gyobbrészt azonban ezeknek a bizottságoknak a megalakítása be van fejezve és a bizottságok

Next

/
Oldalképek
Tartalom