Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-227

A nemzetgyűlés 227. ülése 1924. lyósitsák a munkanélküli segélyt, mint folyósítják a szociáldemokrata szervezetek munkásainak. A minister ur azonban más felfogást vallott és a keresztényszocialista szervezetek kérvényére a következő választ küldte (olvassa); »Magyar liadügyminister. 751.403. szám — 4 c. 1918. — A Magyarországi Keresztényszocialista Szakszervezetek Központja. — Budapest, 1918. évi december hó 30-án. — Folyó évi decem'ber hó 12-én kelt beadványra, melyben hivatkozással a magyar ministerium 5742/1918. M.^ E. számú rendeletére, a szervezet felhatalmazást kér, hogy állami munkanélküli segélyt folyósíthasson, ezen kérelmet a ministerium teljesíthetőnek nem találja. Tény, hogy a rendelet« — t. i. mi arra hivatkoztunk — »nem politikai szempontból ad felhatalmazást a szakszervezeteknek, hogy a segély folyósittassék, vagy, mint a beadványban helyesen állapíttatott meg, a rendelet nem tesz különbséget a szociáldemokrata és a keresztényszocialista szakszervezetek között, mégis elutasitólag kell dönteni, mert a rendeletben lefektetett korlátozó és ellenőrző intézkedések is kívánatossá teszik, hogy a segélyezésnél a visszaélések nieggátlására nem a szétforgácsolt, hanem lehetőleg a központilag egyesitett szervek kapjanak felhatalmazást az állami munkanélküli segély folyósitására. (Felkiáltások a középen: Be a vörösbe!) Végül annak a nyomatékos hangoztatása mellett, hogy nem politikai szempontok azok, melyek ezen intézkedések foganatosítását teszik szükségessé, — vannak szociáldemokrata szakszervezetek és nem folyósithatnak segélyt, mert nem tartoznak a szakszervezeti tanács kötelékébe —, kérem a Keresztényszocialista Szakszervezetek Központja munkanélküli tagjait utasitani, hogy a szakmájuk szerint az illetékes és a szakszervezeti tanács kötelékébe tartozó szakszervezetnél jelentkezzenek, ahol, figyelmen kivül hagyva politikai meggyőződésüket, segélyben részesülnek.« Méltóztatnak látni ebből az átiratból, hogy a t. minister ur azt kívánta, hogy mi tagjainkat a szociáldemokrata szakszervezetekbe küldjük s ott majd adnak nekik munkanélküli segélyt. Az akkori rendszer a mainál is veszedelmesebb volt. Tessék csak elképzelni azt a keresztényszocialistát, aki jelentkezett volna . . . (Az elnöki széket Scitovszkv Béla foglalja el.) (Peidl Gyula : A mainál veszedelmesebb nincs) ! — Ellenmondások a középen. — Csik József: Olyan volt az egyenlőség, hogy a szociáldemokrata tagok kaphattak, a keresztényszocialistákat pedig terrorizálták, kidobták, gyilkolták! — Peidl Gyula: A gyilkosok szabadon járnak! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Klárik Ferenc: Micsoda beszéd ez ismét! — Peidl Gyula: A gyilkosoknak himnuszt zengenek a nemzetgyűlésben! — Csik József: Elitéltük azt is! Mindenféle terrorizmust elitélünk!) Szabó József: A képviselő urakat arra kérem, méltóztassanak mindig különböztetni. Ug*y látom, hogy Várnai képviselő ur ezt egészen korrekt eljárásnak tartja. Nem tu dom

% hogyha ma az állam hasonló munkanélküli segélyt rendelne el és például a keresztényszocialistákat bizná meg ennek folyósításával és mi irnók a szociáldemokrata szakszervezeteknek, hogy aki segélyt akar, jöjjön a keresztényszocialistákhoz: vájjon korrektnek tartaná-e ezt a képviselő urf Azt hiszem, ezt már nem tartaná korrektnek. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Rothenstein Mór: A titkáron kivül nincs ott senki!) évi január hó 23-án, szerdán. 341 Elnök: Kothenstein képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Szabó József: Az egyik argumentum ebben az elutasításban az, hogy nem lehet eléggé ellenőrizni a munkanélküli segélyek folyósitását és ki vagyunk téve annak, hogy egy munkás esetleg kétszer is, vagy pedig illetéktelenül veszi fel a segélyt. Ez egy argumentum. De most már nézzük meg azt, vájjon ezek a szempontok a segélyezésnél tényleg kellőképen érvényesültek-e, nem történt-e meg' a kétszeri ellátás. Ebben a tekintetben legilletékesebb a Munkaközvetítő Hivatal vezetője, aki sajnos, ennek ellenkezőjét állapítja meg. (Halljuk! Halljuk! a középen.) A magyar királyi állami Munkaközvetítő Hivatal jelentése 1919. évről ezt mondja (olvassa) : »Hivatalunk, amikor az állami munkanélküli segélyezés kérdése szőnyegre került, javaslatot tett a segélyezésnek kizárólagos közhatósági szervezésére nézve s kívánta, hogy mindenütt, ahol hatósági munkaközvetítők és munkaközvetítő gyűjtőhelyek vannak, a segély kifizetését kizárólag a hatósági munkaközvetítők, illetőleg az érdekeltek paritásos ellenőrzése mellett a gyűjtőhelyek teendőinek ellátásával megbízott (városi, községi) tisztviselők végezzék. Elvi álláspontunk azonban elfogadásra nem talált...« Ebből tehát azt látjuk hogy maga a hatóság nem helyeselte, mert ő is pártsegélyezésnek tekintette azt, hogy csak egyirányú szakszervezetre bizzák a segélyezést. Hogy azután történt-e kétszeri ellátás, erre nézve a következőket mondja (olvassa) : »Ily módon több izben kitűnt, hogy egyesek kétszer is felvették a segélyt és hogy munkában lévő egyének is igénybe vették a segélyt.« Tehát nemcsak, hogy egyesek kétszer vették fel a segélyt, hanem azok is felvették, akik dolgoztak. Csupán az a különbség, hogy ezek mind szociáldemokraták voltak, tehát csak velünk szemben féltették a kétszeri ellátást, saját magukat azonban annál bővebben látták el munkanélküli segéllyel. (Zaj a középen.) Már most azonban itt állami segélyezésről, tehát állami pénzekről is van szó. Azt hiszem, hogy a tisztelt Nemzetgyűlést érdekli ez a kérdés; sőt azt hiszem, hogy a szociáldemokrata pártot is érdekelni fogja, mert a szociáldemokrata párt részéről már két izben vettetett fel olyan, úgynevezett elszámolatlan állami pénzek kérdése. Éppen a szociáldemokrata oldalról vetették fel a Bankgasse-i milliók kérdését és ugyancsak arról az oldalról sürgették egy interpellációban a Horthy-akcióról való elszámolást. De menjünk tovább az állami pénzek elszámolása, terén és nézzük meg, hogy mi történt ezekkel a milliókkal. (Rothenstein Mór: Kérdezze meg a ministeriumot! Ez már rágalom! — Zaj a középen.) Mielőtt erre rátérnék, kérem az igen tisztelt elnök urat, méltóztassék egypár perc szünetet adni. Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem, (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szabó József képviselő urat illeti folytatólag a szó. Szabó József: Tisztelt Nemzetgyűlés! A jelentésnek eddig felolvasott részéből megállapítható, hogy a munkanélküli segélyezésnél az a szempont vezette az akkori hadügyministert hogy az egyszeri ellátás legyen biztosítva, ezt azonban nem sikerült betartani, még pedig azért, mert a jelentés szerint töb47*