Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-226

3Ô4 À nemzetgyűlés 226. ülése 192 pározás, betegápolás, táborozás és játék. A mozgalom védnöke a király. Angliában ma úgyszólván minden ember sportol és nagyon jellemző, Inogy pl. a főiskolák milyen nagy súlyt helyeznek a sportolásra. Azoktól a tanároktól, akik valamely egyeiemi katedrára pályáznak, megkövetelik, hogy ismertetést közöljenek az ifjúsági idejükből való sportszereplésükre vonatkozólag s feltétlenül azoknak a jelölteknek van előnyük, akik fel áldják mutatni, hogy valamilyen sportban kiváló eredményt értek el. Franciaországban ugy az iskolai, mint az iskolán kivüli testnevelés ügye negyven esztendő óta a hadügyministerium vezetése alatt főleg katonai irányú kiképzésben nyilvánult. Az ifjúsági egyesületek tizenkétéves kortól kezdve vették fel a tagokat; helyiségről, gyakorlótérről, játéktérről, lőtérről, fegyverről, töltényről, oktatásukról az állam gondoskodott. A katonai kiképző egyesületek 17—20 esztendős ifjakat vettek fel tagokul és hetenkint négyszer-ötször gyakorlatoztak, meneteltek, lövögyakorlatókat és katonai gyakorlatokat végeztek. A költségeket az állam fedette. Hogy az ifjúság katonai kiképzése milyen mérveket öltött Franciaországban, az legjobban kitűnik a következőkből. A francia hadügyminister kezdeményezésére 1913. év nyarán Parisban egy bizottság ült össze, amely a francia ifjúság hadiszolgálatra való előkészítésére törvénytervezetet alkotott és azt két hónappal később, 1913. év őszén a törvényhozás elé vitte; a törvényhozás azt teljes egészében elfogadta. A tervezet a 16—20 éves ifjaknál a hadiszolgálatban szükséges testi és szellemi képességek fejlesztésére helyezi a fősúlyt. A speciális fegyvernemek kiegészítésére szükséges ifjak megfelelő technikai kiképzésben részesülnek. A tizenhat éven aluliak csak katonai szolgálatra való előkészítésben részesülnek. A további részleteket elhagyva, felemlitendőnek tartom még, hogy az ifjúság katonai kiképzésénél is annyira fontosnak tartották a harctéri szolgálat előkészítését, hogy Franciaországban, ebben a demokratikusnak mondott államban, ahol hemzsegnek a kitüntetésekkel ellátott emberek... (Peidl Gyula Főtanácsos azért talán kevesebb van, mint nálunk!) Sokkal több ... Franciaországban külön kitüntetéseket alapítottak, egyenesen arra a célra, hogy a sportolás előmozdítása körül szerzett érdemeket jutalmazzák. Ezeken az évenkint átlagban megállapított kitüntetéseken kívül évente tizet a becsületrend lovagjává avatnak, kettőnek pedig a tiszti keresztet adományozzák azok közül, akik a testnevelés terén valamilyen kiváló szolgálatot végeztek. Tisztelt. Nemzetgyűlés! Ezt azért tartottam érdemesnek felemlíteni, mert akkor, amikor a németeket és bennünket azzal vádoltak meg, hogy mi voltunk a világháborúnak előidézői, nagyon érdekes tudni azt, hogy 1913-ban már egész Franciaország mennyire fel volt készülve a háborúra. Olaszországban a háború előtt leginkább csak az iskolások kiképzésével foglalkoztak, de itt is katonai alapon. Az utóbbi években ugy az iskolai, mint az iskolán kivüli testnevelés ügyét erősebben felkarolják: az ifjúságból külön csapatokat toboroznak s eze- • ket képezik ki. A későbbi politikai fordulatoknak előzményeit ezeknél a csapatoknál kell keresnünk. Dániában minden falunak van játéktere, tornacsarnoka; általában elmondható, hogy az egész világon — valamennyi kulturnemzetet L évi január hó 22-én, kedden. beleszámítva — senki sem tett annyit a kultúráért, mint Dánia és Svédország. Svédországra különben az is jellemző, hogy egyetlenegy olyan embere sincs, aki ne tudna irniolvasni. Az iskolán kivüli fiatalság testi és lelki gondozása körül a különböző államok között mégis a nagy német birodalom tette a legtöbbet. A németeknél már évtizedekkel ezelőtt voltak jól szervezett egyesületek, legényegyesületek, sportegyesületek, tornaegyesületek, amelyek az iskolán kivüli fiatalságot foglalkoztatták és tovább képezték. A franciák olthatatlan reváns-szomja. által életre hivott egyesületek és katonai előkészületek arra bírták a németeket, akik éles szemmel figyelték, hogy mit csinál Franciaország, hogy megmozdítsák az egész német társadalmat s az általános testnevelés ügyére felhivják a figyelmet. Minden faluban bizottságokat alakítottak; a bizottságoknak kötelességévé tették, hogy általános gyűjtést rendeljenek el, amelynek eredménye a testnevelés ügyének fejlesztésére szolgál. Általában kiváló gondot fordítottak a testnevelés kiképzésére. 1911. év augusztusában a német császár megengedte, hogy a Jung-Deutschland-Bund megalakiíitassék és annak élére von der Goltz tábornagyot nevezte ki. Két esztendővel később már a Berlinben értekező elnökség hivatalosan jelentette, hogy másfélmillió alkalmazásban levő 14-től 20 évig terjedő korú ifjú nyert testgyakorlatban kiképzést. A jelzett időpontban magában Poroszországban 18.724 felnőtt vezető volt a sportegyesületekben, ezek közül 4447 a hadseregből, 2267 a Jugend Deutsche Turnerschaftból, a többiek az egyes egyesületek tagjaiból rekrutálódtak. Németországban a tornászok és sportolók száma felül van a 3 millión az 1913. évi statisztika szerint. Ebből 3 millió szervezetbe tartozik, és több mint négymillió olyan tornászsportoló van, akik nem tartoznak szervezetekbe. A Deutsche Turnerschaftban 10.265 egyesület van 1,228.930 taggal. Ezek mind sportolnak. A football-szövetségnek 82.275 működő tagja van, az atlétikai szövetségnek 56.294 tagja foglalkozik atlétikával, 375.228 tagja turistáskoclik, 125.000 evezőse és 55.000 csupán téli sporttal foglalkozó sportolója volt 1913-ban a német sportoló-egyesületeknek. Ezeken kivül 3204 katolikus ifjúsági szövetség működött 298.228 taggal, 1200 legény egyesület 70.000 taggal és 350.000 sportoló nőtagot mutattak ki a legényegyesületek. Az állam minden elképzelhető kedvezményt nyújtott a sportolók támogatására. Ezek a kedvezmények különösen a vasúti utazási kedvezmények, katonai hatóságok kedvezményei, katonai épületekbe való beszállásolás, étkezés, térképek, ruházatok és felszerelések adása tekintetében. A munka komolyságát mutatja az is, hogy 1911-ben különböző időben és helyen magában Poroszországban 366 tanfolyamot rendeztek azok részére, akik arra legyenek hivatva, hogy a testnevelés ügyét az egész ország területén tanítsák. A Jung-Deutschland-Bund munkája a katonai előkészítés jegyében folyt, azonban korántsem volt kimondottan katonai testnevelés. Tiltották a katonai gyakorlatokat, a drillt, a fegyverfogásokat, ellenben nagy súlyt helyeztek a menetelésre, futásra, az akadályok leküzdésére, a terep megismerésére. Nagy gondot fordítottak arra, hogy az ifjúság a terepben megtanuljon mindent látni, mindent észrevenni s semmit le ne kicsinyeljen. Különösen