Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-226

292 À nemzetgyűlés 226. ülése .1924. évi január hó 22-én, kedden. Én néni akarom magamat a parlamenti erkölcsbiró polcára feltolni, de a magam szerény posztjáról, mint egyszerű kis figyelő őrszem megkérdezem, hogy az ország érdekében való-e ezeknek a személyekhez fűződő különféle incidenseknek és szórványos atrocitásoknak napirenden tartása és hánytorgatása, az ország érdekében való-e egyes képviselők előéletének szakadatlanul az országházának asztalára való hurcolása í (Igaz ! jobb felől.) Az én legegyénibb meggyőződésem szerint egy képviselő jellemének, becsületének, múltjának leghivatottabb számonkérő széke a választópolgárság ugy erkölcsi, mint politikai tekintetben, bűnügyi esetekben pedig a független bíróság. (Ugy van ! jobb felől.) Kár a parlamentnek e két független, szuverén fórum Ítéleteibe felülbíráló módon unos-untalan beleavatkozni. Azon az üllőn, amelyen nekünk az ország sorsát kell kovácsolnunk, nincs jogunk szakadatlanul álkulcsokat kalapálni egyes képviselők előéletének és múltja titkainak a záraihoz és nincs jogunk ahhoz, hogy örökösen a zárak nyitogatásával és feszegetésével szórakozzunk és ezzel röviditsük meg az ország idejét. (Helyeslés jobbfelöl és a baloldalon.) Gaal Gaston igen tisztelt képviselőtársam egy teljes órás beszédében bizonyítgatta itt, hogy Dénes István sikkasztott, Dénes István egy másik órás beszédben bizonyítgatta, hogy nem sikkasztott. Itt azonban, t. Nemzetgyűlés, világosan ma sem látunk, mert nincs a kezünkben verdikt, ellenben az ország közvéleményében ott úszkál egy fekete árnyék, az, hogy ennek a parlamentnek vagy egy hazaáruló, vagy egy rágalmazó tagja van. ( Varsányi Gábor : Tessék választani ! — Farkas István : Menjünk az urnához titkosan !) Igazán, az ember nem tudja bizonyosan, hogy tényleg parlamenti ülésteremben van-e, avagy egy büntetőbírósági főtárgyaláson, vagy egy becsületügyi választmány ülésén, vagy talán a titkos rendőrség nyomozó osztályán. Az ember itt igazán, sokszor zavarban van, hogy az, ami itt lezajlik a szemünk előtt, micsoda tragédia vagy bohózat vagy egy filmre alkalmazott detektiv-regény, mert, t. Nemzetgyűlés ezek a szóénak minden egyebek lehetnek, csak azok nem, aminek lenniök kellene. Minden jelenetnek, amelyik itt lezajlik, ennek a törvényhozás házának falai között, komoly törvényhozói, kötelesség teljesítésének kellene lennie. Én ugy tudom, hogy a prágai parlament házszabályai az indemnitási vitában minden párt részére talán mindössze négy órai beszéd időt engedélyeznek. Én megvallom, hozzájárulnék egy olyan házszabályrevizióhoz, amely a magyar házszabályokat ily értelemben és ilyen mértékben szigorítja. Igaz ugyan, hogy egy ilyen drákói házszabály kivételes privilégiumot biztosit a kormánynak és a többségnek és az ellenzékre feltétlenül kényelmetlen. Azonban t. Nemzetgyűlés, az országra nézve egészen bizonyosan üdvös lenne, mert lehetővé tenné a kormányzás folytonosságát, a kormányzás zavartalan menetét, márpedig a fennálló törvények keretében mozgó nyugodt kormányzásnak a puszta ténye maga rendet és konszolidációt jelent. Mélyen tisztelt túloldal! (Pikler Emil: Azt! Bombákat! Zaj balfelől.) Tehát önök akkor, amikor szófergeteggel ostromolják a kormányt, (Meskő Zoltán: Saját pártja ostromolja! — Nagy zaj balfelől.) tulaj donképen önmagukkal jönnek ellenkezésbe, mert épen azt a célt veszélyeztetik, amelyet el akarnak érni velünk együtt. (Pikler Emil: Mi bűntényeket lepleztünk le és ennek nyomában történtek intézkedések!) T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogyha az ellenzéknek az utolsó két-három esztendőben előfordult ilyen csúnya, véres, aljas merényletekkel és atrocitásokkal szemben tanúsított taktikáját kifogásolás és birálat alá veszem, (Pikler Emil: Magát a tényt nem, csak a taktikát!) akkor én nem azt kifogásolom, hogy ha az ellenzéken itt egy véres gaztettett láttak, hát feljajdultak, bár ezen az alapon az olasz kamarának a szociálista-fascista küzdelmek idején úgyszólván napról-napra egy állandó siralomháznak és siratóháznak kellett volna lennie. (Klárik Ferenc: De ott vissza is lőttek ! — Zaj.) Mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy ezek az utcai hareok naponta 20—30 olasz életet követeltek a testvérháború barbár folyamán. (Pikler Emil: Ott a küzdelem nem egyoldalú volt ! Ott arcról-arcra állottak egymással szemben ! Azok nem orgyilkosságok voltak ! — Zaj balfelől.) Nem ezt kifogásolom, hogy ezeket szóváteszik és feljajdulnak, hanem igen is, amit mi kifogás tárgyává teszünk, az a tempó és tendencia, amivel önök ezeket az atrocitási ügyeket kezelik. (Pikler Emil: Egyetlen tendenciánk az, hogy a gyilkosokat fogják meg és a gyilkosságokat megakadályozzák! —Zaj balfelől.) Elnök (csenget) : Csendet kérek képviselő urak ! Maday Gyula : Önök itt egy atrocitást, egy csúnya merényletet, akkora vehemenciával, olyan tombolással. a vérbosszú ösztönének olyan leplezetlen és fékezhetetlen kitörésével tárgyalják olykor-olykor (Mozgás balfelől. — Rassay Károly : Ugyan kérem, ne beszéljen ilyen lehetetlenséget!) hogy végre is ez a fortissimo teszi gyanússá az önök jóhiszeműségét. Igenis, ebből a. vad fortissimoból mi azt érezzük ki, hogy önök nem csupán a bűnösök megbüntetését akarják, hanem igenis a bűnösök testén keresztül azt akarják, hogy az önök dárdájának hegye belehatoljon a kormány szivébe' (Rassay Károly: Hogyha nem tesz eleget a kötelességének, akkor igen! — Nagy zaj balfelől.) Elnök (csenget): Csendet kérek képviselő urak ! Maday Gyula: Á kormány testén keresztül pedig mélyen t. Nemzetgyűlés önök a polgári, nemzeti és keresztény politikai irányzatot akarják ledöfni, (Felkiáltások balfelől: Hol van az ma már? Hol van a polgári, keresztény irányzat? — Meskó Zoltán: A kosztpénzügyi főtanácsosok válaszoljanak arra, hogy hol a keresztény irányzat! — Egy hang balfelől: Ez a kormány kezeli a gyilkosokat nemzeti hősökké ! — Egy másik hang balfelől: Zsidó kormán y főtanácsosokkal Héjjas Ivánokkal !— Klárik Ferenc: Jézus azt mondja: Ne ölj! — Állandó nagy zaj balfelől.) Elnök (csenget): Klárik Ferenc képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Maday Gyula: Ez az oka annak, hogy a többség az önök jogos felháborodásával szemben is óvatos, mert azt méltóztassék tudomásul venni idebent és odakünt egyaránt, hogy, amikor ez a többség azt a bizonyos kifogásolt tartózkodást tanúsítja, az korántsem a bűnösöknek a védelmezését (Egy hang balfelől: Láttuk!) hanem egyszerűen az önök politikai hátsó gondolatai ellen való védekezést jelent. (Rassay Károly: Ugyan kérem! — Derültség balfelől.) Igenis, szóvá kell tennünk a politikai jóhiszeműség kérdését. Hiszen, ha önök, t. szociáldemokrata képviselőtársaim, tényleg ezeken a nyomorgó, magyar milliókon akarnak segíteni, akkor bennünk mindenütt nagyon készséges segítőtársakra találnak, hiszen azok a munkások mélyen tisztelt túloldal, akiknek önök prókátorai, nekünk faj testvéreink (Helyeslés jobbfelől.) nekünk rokonaink, hitsorsosaink, és mondhatom, hogy ennek az egységes pártnak a többsége vérszerint is a népben gyökerezvén, (Helyeslés jobbfelől.) az önök akaratát politikai programpontjainak egy tekintélyes hányadát