Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.
Ülésnapok - 1922-225
A nemzetgyűlés 225. ülése 1924 történt a vármegye részéről és kérték a segítségét. Én magam is, amit tudtam, elmondtam, előadva, hogy itt nem politikai természeti! dologról van szó — mert hiszen a küldöttségnagyobbik fele a választás alkalmával ellenem szavazott és ma is a képviselőtestületben egyaránt vannak egységespártiak ós olyanok, akik az én választóim ; én csak vezettem a küldöttséget, mint a kerület képviselője. Mi történt 1 A belügyministerium kimondotta, hogy jogvitás esetről lévén szó, nem hozzá tartozik a kérdés, hanem a közigazgatási birósághoz és áttette a közigazgatási birósághoz az ügyet, ahelyett, hogy azt mondta volna, hogy : te vármegye, ne avatkozzál bele a község beléletébe és ne okozzál szánt szándékkal százötven métermázsa búza kárt ennek a szegény, négyezer százalék pótadót űzető lakosságnak. (Zaj a Ház minden oldalán.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szakács Andor: Tisztelt Nemzetgyűlés! A község* érdeke azt kivánná, hogyha már a vagyonáról van szó, és igenis a község hatáskörét érinti, hogyha kaphat a község egy területért bér fejében 150 métermázsa buzát, hogy akkor ne kötelezze a felsőbb hatóság, hogy azt egy nyúl áráért adja oda egy vadászó kompániának (Meskó Zoltán: A nyúlnak szaga van!) és tessék a községnek igazságot szolgáltatni, így, ahogy történt: ez nem közigazgatás. (Barthos Andor : Igaza van! — Erdélyi Aladár: A megye a hibás! — Meskó Zoltán; Mikor nem hibás a megye 1 Zaj. Elnök csenget.) A dolog odáig fejlődött, hogy a képviselőtestület elhatározta, hogy ha ráoktrojálják a községre ezt a vadászati szerződést, az egész elöljáróság, az esküdtek, a bíróval az élén az egész képviselőtestület leköszön és otthagyja a községházát, inert az ilyen határozatért nem tudja a hátát tartani és nem vállalhatja a felelősséget a nép előtt. Ennek se volt semmi hatása, pedig azt is megmondták, hogy nem más vadásztársaságnak akarja odaadni a község a bérletet, hanem nyilvános _ árlejtésen a legtöbbet Ígérőnek : tehát az árlejtésben a jelenlegi vadásztársaság is résztvehet ; ha a megfelelő árt megadja érte. Itt csupán arról van szó, hogy egy nyúl áráért több száz, vagy több ezer nyulat ne vadászhassanak a közsés-beu; de mondom, mindez hatással nem volt. Elvándorolt az ügy a közigazgatási birósághoz, nem tudom, miért, miért nem. Nem tudom, miért jogvitás ez az ügy. És lehet — nem vonom kétségbe a bíróságnak az autoritását — de lehet, hogy majd valami paragrafust kitalálnak, és a jog szigorú szabályait nézve, a közigazgatási biróság ki fogja mondani, hogy a vadásztársulat szerződése még 10 évre érvényes és igy tiz év alatt ezerötszáz métrmázsa buzát fog Mezőberény esetleg egy holt jogszabály miatt elveszíteni. (Egy hang a szélsőbaloldalról : De hány ilyen eset van !) Nem akarom lefesteni azt a kenet, ami a vidéken uralkodik. Valósággal Carlyle jut eszembe, amikor néha hallok olyan eseteket, amelyek igazán borzalommal töltenek el; amikor tudniillik egyik béresnek a kutyája rászokott a nyúlra, akkor hajtóvadászatot rendeznek az uradalom fiatal vadászai a kutyára s amikor a kutya a béres pitvarába akar menekülni, ott áll a rács előtt a béres kisleánya, ott durrantanak belé az ajtó előtt és a kutya helyett lelövik a kislányt. (Mozgás.) Ennek semmiféle konzekvenciája nincs. (Erődi-Harrach Béla; Ez közönséges bűncselekmény! évi január hó 18-án, pénteken. 265 Tessék feljelentést tenni az ügyészségnél, ós az illetőt becsukjak érte! — Zaj. — Propper Sándor: A középkori rablólovagok kora tért vissza! Zaj. Elnök csenget.) Itt van egy másik eset. A berényi határban egy gazdacsaládnak felmérik tanyáját bekormozott areu rablók és a családot megtámadják. A gazda kimegy — a küszöbön agyonlövik. Fiát baltával összeszabdalják, a gyerekeket félholtra verik. A szekérre felraknak minden zsákmányt, ami csak található egy vagyonos, jómódú középgazdának a tanyáján. Élelmiszereket, ruhanemüeket, szóval mindent, amivel csak a föld hátán birnak,^elszállítanak. Mondom, a gazda odavesz, az első lövésnek áldozatul esik. Elvisznek a tanyájáról mindent.— Csak mellesleg emlitem fel, hogy katonai fegyverekkel követték el a rablógyilkosságot (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Brigád!) és hogy bűnvádi eljárás alatt áll a vitézi széknek az egyik tagja (Mozgás.) mint orgazdasággal gyanúsított. Egy őrmester e miatt az ügy^ miatt agyon is lőtte magát Békéscsabán. Egy valóságos rablótörténet ez. A család mindenféle holmiját beszállították a birósághoz, mint bűnjelet. A szegény özvegy mindenhova elutazott, hogy kutasson, mert látta az embereket és a bűnjelekről felismerhette volna őket, Mondom, rengeteg vagyont ráköltöt az utazásra, amig végre megkerültek a tettesek; mert megkerültek. Akkor kérte az ügyészséget, hogy mindenféle holmijából, ruhaneműiéből, testi ruhájából, fehérneműjéből legalább néhány darabot adjanak ki neki. Nem adták oda. Pedig talán már két évvel ezelőtt történt ez a rablógyilkosság, és még ma sincs letárgyalva s bűnjelként ott őrzik az Összes tárgyakat. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Talán használja valaki őket! Zaj.) Ilyen az élet a vidéken. Ez a szegény család le van rongyolódva és nem tud ruházkodni. Az igazságügy minister urat nagyon szépen kérem — az adatokat majd rendelkezésére bocsátom, — legyen szíves és intézkedjék az ügyben, hogy legalább adják vissza a holmijukat. Tisztelt Nemzetgyűlés! Az építkezési kölesöütárgyalása alkalmával voltam bátor határozati javaslatot előterjeszteni arra vonatkozólag, hogy ha már az állam szükségesnek látja a lakásépítkezés támogatását, elsősorban azt a lakásépítkezés! akciót támogassad, amelyet maga a törvényhozás indított meg a maga törvényes rendelkezésével. Tudniillik a házhelyigénylők lakásépítkezéseire, annak támogatására gondoljunk elsősorban. A Ház bölcsesége annakidején határozati javaslatomat elvetette, nem tartották önök szükségesnek, hogy a kisembereknek valamiképen való megsegítéséről gondoskodjanak. (Hermann Miksa: Ezen a módon!) Méltóztatott volna valami más megfelelő módot találni. (Meskó Zoltán: A móddal nem törődünk, csak a támogatást kívánjuk!) Nem vádolom érte a t. többséget, mert volt bizonyos oka annak, miért utasították el. _ Azt mondta ugyanis akkor az igen tisztelt népjóléti. minister ur, hogy szükségtelen ilyen intézkedést belevinni a törvénybe, mert ha akár a vidéken is ilyen házépítő szÖA T etkezetek alakulnak, azokra is fog vonatkozni az intézkedés, — hiszen Temesváry Imre, a javaslat előadója is azzal biztosított bennünket, hogy ő maga fog ilyen módosítást előterjeszteni. De továbbá kijelentette a népjóléti minister ur is, hogy neki külön alapja van az ilyen vidéki építkezési akció támogatására, forduljunk hozzá és ő majd a támogatásról gondoskodni fog. Voltam a
