Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.
Ülésnapok - 1922-224
256 A nemzetgyűlés 224, ülése 1924. vaslatot, amely az ország* vezetésére van a ministeri umnak adva, határozottan elfogadom. (Éljenzés és helyeslés jobbfelől.) (Rothenstein Mór : Más az elmélet, más a gyakorlat ! — Zaj.) Elnök: Szólásra következik? Petrovits György jegyző: Saly Endrei (Nincs itt!) Elnök: Töröltetik. Következő szónok? Petrovits György jegyző: Zsilinszky Endre ! (Nincs itt!) Elnök : A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik ? Petrovits György jegyző : Szakács Andor ! (Nincs itt!) Elnök : A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Következő szónok 1 Petrovits György jegyző : Szabó József ! (Nincs itt!) Elnök : A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Következő szónok ? Petrovits György jegyző : Sütő József ! (Halljuk! Halljuk!) Sütő József : T. Nemzetgyűlés ! Ez alkalommal szólok a Házban először. A munkásságot képviselem és mindazokat a törvényjavaslatokat, amelyek a munkásság érdekében szükségesek, szóvá kivánom tenni. Magyarországon a törvényhozások, a szociális törvények alkotása terén eddig a lehető legkevesebbet alkották a dolgozó munkásság számára. A dolgozó munkásság ebben a nemzetgyűlésben mindig a lehető legmostohább elbánásban részesült és a törvények nem gondoskodtak arról, hogy a dolgozó mezőgazdasági, ipari és egyéb szellemi munkás megtalálja azt a megélhetési lehetőséget, amelyet a munkája után ebben az országban joggal megérdemel. T. Nemzetgyűlés ! Figyelemmel kell kisérnünk a külföld szociális alkotásait. Itt Magyarországon ugyebár konstatálhatjuk, hogy a munkás az általa fizetett kereseti adó ellenében, amely súlyosan érinti a munkásság nagy részét, semmi néven nevezendő olyan rekompenzációt nem kap, amely olyanná tenné őt, hogy adóját szívesen fizetné. (Ugy van! balfelől.) Ezzel ellentétben a külföldi munkásság szivesen fizet adót. Ott is van kereseti adó, de ezt a kereseti adót a munkásság ott szivesen fizeti, mert munkanélküliség esetében az állam gondoskodik arról, hogy az önhrbálján kivül munkanélkülivé vált munkás kellő támogatásban részesüljön és megmeneküljön a nyomortól. (Klárik Ferenc : Nem ugy, mint mi, hogy a szakegyesületekre bízzák, azokat meg üldözik !) A kereseti adó súlyosságánál fogva a munkás ezt a terhet nem bírja el, a kormánynak tehát gondoskodnia kellene ennek orvoslásáról és arról, hogy a munkanélküliség esetén való biztosítást minél előbb megvalósítsa. (Klárik Ferenc : Már rég meg kellett volna valósítani.) Nem lesz érdektelen arról sem beszélni, hogy a lakásépités terén olyan állapotok vannak, amelyek rendkívül elszomorítóak. De hiszen a lakásépités politikája nem is lehet más, nem is lehet komolyabb, mint amilyen. A lakásépités vezetője, valami báró Petricsevieh, nem szakember, nem ért semmit, ezeknek a dolgoknak lényegéhez, ami az építést rendkívül megnehezíti. A lakásépités vezetője ugy kezeli az építkezés kérdését, mintha a lakásépités körül más teendője sem volna, mint állandóan a lakbéremelések mellett agitálni és olyan dolgokat^ folytat, amelyek alkalmasak arra, hogy a lakásépítésből ^e legyen semmi, évi január hó 17-én, csütörtökön. Pedig érezzük mindnyájan, hogy nagy mulasztást követett el a kormány akkor, amikor ezt a kérdést nem ugy kezelte és nem ugy tartotta felszínen, ahogy azt valójában kellett volna. (Zaj jobbfelől. Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Az építkezés ügyét tehát sokkal komolyabb emberek kezébe kellene adni, akik a lakásépités politikájához értenek. A lakásépítésnek meg kell indulnia. Állandóan azzal fenyegetik a lakókat, hogy el fog következni a legrövidebb idő alatt a lakások felszabadítása, Igen, de hogyan szabadítják fel, ha lakás meg egyáltalán nincsen 1 Hová tudnának az illetők lakni menni, amikor arra nem adnak lehetőséget, hogy másutt is tudjon az illető, esetleg felmondás esetén lakást kapni. (Kiss Menyhért: A munkás épit lakást, nem a szakszervezet ! — Kabók Lajos : Fél, hogy leszáll a házbér, ha lakást építenek ! — Rothenstein Mór : Lesz valami : felemelik megint a házbért !) A dolog lényege az, hogy a lakásépítést olyan emberek kezébe kell adni, akik a lakásépítési politikához értenek és ezt az épitésí politikát folytatni kell, folytatni kell azé^t, hosy azután a felszabadulás ideiében kellő lakás álljon rendelkezésre és a lakosság ne legyen kényszerítve arra, hogy az utcára kerüljön. (Kiss Menyhért : Usy is ott van a nagyrésze !) Meg kell még említenem azt is, hogy a kormány iránt bizalmatlan vagyok azért is. mert szomorúan tapasztalom, hogy a ayülekezési jog tekintetében velünk szociáldemokratákkal szemben a legmostohább magatartást tanusitja. Szakszervezeteinket állandó felügvelet alatt tartják, (Klárik Ferenc : Üldözik !) üldözik, a maga« munkabért követelő munkást internálják, vagy lecsukják és olyan állapotokat teremtenek, amelyek alkalmasak arra, hogy az országot Balkánná tegyék. (Klárik Ferenc : A munkanélkülieket mi segélyezzük ! A szakszervezetek kulturmissziőt teljesítenek ! — Kiss Menyhért : Hány milliójába kerül ez az államnak ? — Pikler Emil : A bombavetők üdülőhelye lett Zalaegerszeg! Tündérlak Magyarhonban ! — Kiss Menyhért : Ezért az esryért nem érdemes fenta^tani !) Nem lesz érdektelen megemlítenem... (Rothenstein Mór: Csontos bácsi most nem figyel ! — KláVk Ferenc : Most massas nolitikával foglalkozik ! — Eay hang jobbfelől : A maguk háza előtt sörtörjenek ! — Csontos Imre: Én a szegénvek dolsrát ismerem ugy % mint maguk, vagv talán sokkal jobban ! Én jobban értem, mint Enstein barátunk ! — Peyer Károly: Oda járnak őrölni, hogyne ismerné S — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Pikhrr Emil: Dupla szitán keresztül látja a világot ! — Csontos Imre ! Az a szita jó ! — Rothenstein Mór : Dupla, vagy semmi ! — Csontos Imre : Mondom, csak a becsület utján maradjunk mes: ! Mert én visszaadom ugy, ahoey nem kívánjátok ! — Klárik Fere«c : Tessék szót kérni ! — Kiss Meuvhért : Eervszerre nem lehet kettőnek beszélni ! — Szabó József : r Ez még a beszédéhez tartozik !) Csendet kérek, képviselő urak ! (Egy hang jobbfelől : Halljuk a beszédet, mert eddig még semmit sem hallottunk !) Sütő József : Nem lesz érdektelen, ha megemlítem például, hogy az építőmunkások szövetsége a munkások befizetett fillérein különböző helyeken 'igyekezett munkásotthJDnokat teremteni, hogv a szakképzettséget a munkások számára lehetővé tegye és hogy igy a fog*
