Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-224

256 A nemzetgyűlés 224, ülése 1924. vaslatot, amely az ország* vezetésére van a mi­nisteri umnak adva, határozottan elfogadom. (Éljenzés és helyeslés jobbfelől.) (Rothenstein Mór : Más az elmélet, más a gyakorlat ! — Zaj.) Elnök: Szólásra következik? Petrovits György jegyző: Saly Endrei (Nincs itt!) Elnök: Töröltetik. Következő szónok? Petrovits György jegyző: Zsilinszky Endre ! (Nincs itt!) Elnök : A képviselő ur nincs jelen, töröl­tetik. Szólásra következik ? Petrovits György jegyző : Szakács Andor ! (Nincs itt!) Elnök : A képviselő ur nincs jelen, töröl­tetik. Következő szónok 1 Petrovits György jegyző : Szabó József ! (Nincs itt!) Elnök : A képviselő ur nincs jelen, töröl­tetik. Következő szónok ? Petrovits György jegyző : Sütő József ! (Halljuk! Halljuk!) Sütő József : T. Nemzetgyűlés ! Ez alka­lommal szólok a Házban először. A munkássá­got képviselem és mindazokat a törvényjavas­latokat, amelyek a munkásság érdekében szük­ségesek, szóvá kivánom tenni. Magyarországon a törvényhozások, a szociális törvények alko­tása terén eddig a lehető legkevesebbet alkot­ták a dolgozó munkásság számára. A dolgozó munkásság ebben a nemzetgyűlésben mindig a lehető legmostohább elbánásban részesült és a törvények nem gondoskodtak arról, hogy a dol­gozó mezőgazdasági, ipari és egyéb szellemi munkás megtalálja azt a megélhetési lehető­séget, amelyet a munkája után ebben az ország­ban joggal megérdemel. T. Nemzetgyűlés ! Figyelemmel kell ki­sérnünk a külföld szociális alkotásait. Itt Ma­gyarországon ugyebár konstatálhatjuk, hogy a munkás az általa fizetett kereseti adó elle­nében, amely súlyosan érinti a munkásság nagy részét, semmi néven nevezendő olyan rekompenzációt nem kap, amely olyanná tenné őt, hogy adóját szívesen fizetné. (Ugy van! balfelől.) Ezzel ellentétben a külföldi munkás­ság szivesen fizet adót. Ott is van kereseti adó, de ezt a kereseti adót a munkásság ott szivesen fizeti, mert munkanélküliség eseté­ben az állam gondoskodik arról, hogy az ön­hrbálján kivül munkanélkülivé vált munkás kellő támogatásban részesüljön és megmene­küljön a nyomortól. (Klárik Ferenc : Nem ugy, mint mi, hogy a szakegyesületekre bíz­zák, azokat meg üldözik !) A kereseti adó súlyosságánál fogva a mun­kás ezt a terhet nem bírja el, a kormánynak tehát gondoskodnia kellene ennek orvoslásáról és arról, hogy a munkanélküliség esetén való biztosítást minél előbb megvalósítsa. (Klárik Ferenc : Már rég meg kellett volna valósítani.) Nem lesz érdektelen arról sem beszélni, hogy a lakásépités terén olyan állapotok van­nak, amelyek rendkívül elszomorítóak. De hi­szen a lakásépités politikája nem is lehet más, nem is lehet komolyabb, mint amilyen. A la­kásépités vezetője, valami báró Petricsevieh, nem szakember, nem ért semmit, ezeknek a dolgoknak lényegéhez, ami az építést rendkívül megnehezíti. A lakásépités vezetője ugy kezeli az építkezés kérdését, mintha a lakásépités kö­rül más teendője sem volna, mint állandóan a lakbéremelések mellett agitálni és olyan dol­gokat^ folytat, amelyek alkalmasak arra, hogy a lakásépítésből ^e legyen semmi, évi január hó 17-én, csütörtökön. Pedig érezzük mindnyájan, hogy nagy mulasztást követett el a kormány akkor, ami­kor ezt a kérdést nem ugy kezelte és nem ugy tartotta felszínen, ahogy azt valójában kellett volna. (Zaj jobbfelől. Halljuk! Halljuk! a szél­sőbaloldalon.) Az építkezés ügyét tehát sokkal komolyabb emberek kezébe kellene adni, akik a lakásépités politikájához értenek. A lakás­építésnek meg kell indulnia. Állandóan azzal fenyegetik a lakókat, hogy el fog következni a legrövidebb idő alatt a lakások felszabadítása, Igen, de hogyan szabadítják fel, ha lakás meg egyáltalán nincsen 1 Hová tudnának az illetők lakni menni, amikor arra nem adnak lehetősé­get, hogy másutt is tudjon az illető, esetleg felmondás esetén lakást kapni. (Kiss Menyhért: A munkás épit lakást, nem a szakszervezet ! — Kabók Lajos : Fél, hogy leszáll a házbér, ha lakást építenek ! — Rothenstein Mór : Lesz va­lami : felemelik megint a házbért !) A dolog lényege az, hogy a lakásépítést olyan emberek kezébe kell adni, akik a lakás­építési politikához értenek és ezt az épitésí po­litikát folytatni kell, folytatni kell azé^t, hosy azután a felszabadulás ideiében kellő lakás álljon rendelkezésre és a lakosság ne legyen kényszerítve arra, hogy az utcára kerüljön. (Kiss Menyhért : Usy is ott van a nagyrésze !) Meg kell még említenem azt is, hogy a kor­mány iránt bizalmatlan vagyok azért is. mert szomorúan tapasztalom, hogy a ayülekezési jog tekintetében velünk szociáldemokratákkal szem­ben a legmostohább magatartást tanusitja. Szakszervezeteinket állandó felügvelet alatt tartják, (Klárik Ferenc : Üldözik !) üldözik, a maga« munkabért követelő munkást internál­ják, vagy lecsukják és olyan állapotokat terem­tenek, amelyek alkalmasak arra, hogy az or­szágot Balkánná tegyék. (Klárik Ferenc : A munkanélkülieket mi segélyezzük ! A szakszer­vezetek kulturmissziőt teljesítenek ! — Kiss Menyhért : Hány milliójába kerül ez az állam­nak ? — Pikler Emil : A bombavetők üdülő­helye lett Zalaegerszeg! Tündérlak Magyar­honban ! — Kiss Menyhért : Ezért az esryért nem érdemes fenta^tani !) Nem lesz érdektelen megemlítenem... (Rothenstein Mór: Csontos bácsi most nem figyel ! — KláVk Ferenc : Most massas nolitikával foglalkozik ! — Eay hang jobbfelől : A maguk háza előtt sörtörjenek ! — Csontos Imre: Én a szegénvek dolsrát ismerem ugy % mint maguk, vagv talán sokkal jobban ! Én jobban értem, mint Enstein barátunk ! — Peyer Károly: Oda járnak őrölni, hogyne is­merné S — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Pikhrr Emil: Dupla szitán keresztül látja a világot ! — Csontos Imre ! Az a szita jó ! — Rothenstein Mór : Dupla, vagy semmi ! — Csontos Imre : Mondom, csak a becsület utján maradjunk mes: ! Mert én visszaadom ugy, ahoey nem kívánjátok ! — Klárik Fere«c : Tessék szót kérni ! — Kiss Meuvhért : Eervszerre nem le­het kettőnek beszélni ! — Szabó József : r Ez még a beszédéhez tartozik !) Csendet kérek, képviselő urak ! (Egy hang jobbfelől : Hall­juk a beszédet, mert eddig még semmit sem hallottunk !) Sütő József : Nem lesz érdektelen, ha meg­említem például, hogy az építőmunkások szö­vetsége a munkások befizetett fillérein külön­böző helyeken 'igyekezett munkásotthJDnokat teremteni, hogv a szakképzettséget a munká­sok számára lehetővé tegye és hogy igy a fog*

Next

/
Oldalképek
Tartalom