Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.
Ülésnapok - 1922-218
20 À nemzetgyűlés 218, ülése 192a. évi január hó 8-án, kedden. meg eltávolítják !) Azonban meg kell állapítani, hogy ezek az állami intézmények — miért, miért nem — mind óriási deficittel zárulnak, sőt volt idő hónapokon át, amikor a magyar államvasutak deficitje több volt naponta félmilliárd koronánál. Ha a Kimamurányi vagy a Salgótarjáni részvénytársaság, vagy akármelyik budapesti részvénytársaság a maga gazdasági, gyári vagy nagyüzemi vállalkozását ugy tudja folytatni, hogy nemcsak hogy deficitje nincs, hanem hasznot mutat ki, és jövedelmet produkál, akkor nem tudom, miért épen a magyar állam olyan rossz gazda, hogy a maga vállalkozásai ilyen hallatlan, szédületes deficittel zárulnak. Nem értem, hogy akkor, amikor pl. az államvasutak deficitje ilyen nagy, — erre különben majd a kereskedelemügyi tárca bírálatánál fogok részletesen kiterjeszkedni, de már itt megemlítem — ugyanakkor az elnökigazgatóság a maga részére két autót tart fenn, és ugyanakkor a létszámapasztásra vonatkozó rendelkezéseket a magyar államvasutaknál nem hajtották végre és nem ott hajtották végre, ahol nagyobb összegeket lehetett volna megtakarítani, hanem olyan helyeken, ahol igazán nem lehetett eredményt elérni. I Gróf Bethlen István igen t. ministerelnök urnák nyilatkoznia kellett volna arra is, hogy amikor 1921-ben átvette a kormányzást, külkereskedelmi mérlegünk összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint ma. Ma külkereskedelmi mérlegünk is egy évre 500 millió aranykoronára tehető deficittel zárult. Tehát olyan hallatlan rossz arányszámot mutat, hogy ezzel szemben gondolkozni kellene azon, hogy a kiviteli és beviteli politikát monopolizálni kellene az államnak a maga részére. Egy bolgár politikus és kereskedő volt itt Budapesten. Érdeklődtünk, hogy a bolgárok hogyan voltak képesek megcsinálni, hogy a leva 18U-szor jobb, mint a magyar korona. Ügyetlen mondattal magyarázta, hogy t. i. Bulgária beés kiviteli politikája szigorú és becsületes és nem engednek be semmi egyebet, mint amire feltétlenül szükség van. Ha Magyarországon is az állam ezt maga veszi a kezébe, akkor a magyar koronát épugy meg tudják javítani, mint mi megjavítottuk a levât. Kereskedelmi mérlegünk megjavításánál igenis ezt kellene tekintetbe vennünk. Hogy a bolgár felfogás nem áll egyedül, azt lie tudom bizonyítani azzal is, hogy nemcsak mi hirdetjük állandóan ezt, hanem brosürák jelennek meg Magyarországon, amelyek szintén ezt a felfogast szolgálják. Két héttel ezelőtt jelent meg ez a kék táblás füzet, amelyet azt hiszem, mindenki megkapott L képviselőtársaim közül, amelyet egy magyar mérnök irt, Szabó Miklós, s amelynek címe »Magyarország gazdasági talpraállitása». Ebben ő is felcsap politikai baromorvosnak. Gondolkozott hosszú álmatlan éjszakákon azon, hogy hogyan lehetne Magyarországot kiemelni abból a pénzügyi és gazdasági hínárból és pocsolyából, amelybe belesüiyedt. Ebben a gondolkozásban ő mint egy pontos, lelkiismeretes mérnök, aki csak számokkal törődött egész életében, aki csak reális alapokon dolgozott, amikor terveit kigondolta és végrehajtotta, rájött a következő négy dologra. Érdemesnek tartom ezt a négy pontot ismertetni, mert ma, amikor tapsok között meghallgatták azt a szomorú, végtelenül gyászos kijelentéseket tartalmazó beszédet, (Berki Gyula : Adjon jobb pénzügyi programmât !) amelyet a ministerelnök ur elmondott, a külföldi kölcsönnel kapcsolatban, az ő beszédében is voltak részletek, amelyekben felcsillant az a gondolat, amelyet Szabó Miklós mérnök is megérlelt és papírra vetett. Csak abban van különbség, hogy a ministerelnök ur a maga megmentést gondolatát hozzáköti egy külföldi kölcsönhöz, mi, fajvédők pedig már egy év előtt azt mondottuk, hogy elsősorban a magunk erejére támaszkodva kell Magyarországot felépíteni. De ha minden áron ragaszkodik a ministerelnök ur ahoz, hogy külföldi kölcsönt akar hozni, mi azt nem ellenezzük, l'art pour l'art, mert külföldről hozza, vagy, mert a ministerelnök ur hozza. Mi a t. kormányt is támogatjuk olyan kérdésekben, vagy intézkedésekben, amelyek megegyeznek a mi felfogásunkkal és kívánságunkkal. Nem azért ellenezzük a külföldi kölcsönt, mert épen a gróf Bethlen-kormány jön ezzel a kölcsönnel a nemzetgyűlés elé, hanem megmondottuk, hogy csak anban az esetben ellenezzük, ha olyan politikai-, gazdasági- és katonai feltételei vannak, amelyek Magyarország teljes gúzsbakötését jelentik. (Lenüvai István : A második számú jegyzőkönyv elmond mindent 1) Ez a tanulmány, amelyet Szabó Miklós főmérnök politikai baromorvosi minőségéöen megszerkesztett, azon az állásponton van, iiogy mi a külföldi kölcsönt nem kapjuk meg. Ezért olyan plánummal igyekezett a nemzet elé járulni, amely a nemzet gazdasági erejére támaszkodik és kizárólag a magyar nemzet nelső értékeit veszi számításba abban a tekintetben, hogy a koronát minél rövidebb időn belül megjavítsuk, és itt a munkának értékét visszaadjuk. Amint előszavában megállapítja, a helyzet kulcsa az, hogy ma Magyarországon munkából megélni nem lehet, ma nincs a munkának értéke es ma az állami tisztviselőtől, még pedig a legmagasabbtól kezdve a legalacsonyabb állami tsiztviseiőig, sőt a segédhivatali emberekig, és a sarki hordártól kezdve az iskola padjaiban ülő iskolásfiukig mindenkit rákényszentett a rettenetes gazdasági politika arra, hogy a tőzsdére menjen és megtakarított pénzével játsszék, spekuláljon besszre vagy Hosszra és így szerezze meg magának azt a felesleget, amivel kulturstandardjat fenn tudja tartani. (Zsirkay János : Ezerkétszáz bank nyilt meg a műit évben !) Ez szomorú állapot, mert az olyan ország, ahol a munkának nincs becsülete, ahol se szellemi-, se fizikai munkából megélni nem lehet, az olyan ország elpusztul, megsemmisül, mert az országot spekulánsok nem tarthatják fenn. (Állandó zaj batfelőL — Berki Gyula : Beszéddel nem lehet megmenteni az országot. — Lendvai István : Tessék megnézni a valóságot !) Berki képviselőtársam abban a helyzetben van, hogy mint kormányfőtanácsos előadiiatja a maga megjegyzéseit. (Zaj. — Berki Gyula : Nem lesz olyan kormány legalább száz évig, amelynek ön főtanácsosa legyen. — Zaj-) Elnök : Csendet kérek i Kiss Menyhért : . .. Berki képviselő ur előadhatja nézetét, mert a kormánynak főtanácsosa, (Berki Gyula : Nem szorul a kormány az én főtanácsomra I — Zaj és derültség baljelől.)
