Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-218

A nemzetgyűlés 218. ülése 1924. évi janu/ir hó 8-án, keddeft, 15 zált emberi gondolkozást sértő 1913 : XXXIV. tcikknek az eltörléséről.» (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés Î Az emigránsokról bátorkodom még megemlékezni. (Eőri-Szabó Dezső : Kit akarsz hazahozni, Ernő ? — Drozdy Győző : Van ott künn egypár derék, becsületes ember !) Megemlékezem, mondom, az emigránsokról, akikről tudva van, hogy nem öltek, nem loptak (Szijjj Bálint : Nem lázítottak Î), szóval főbenjáró bűnt nem követtek el. De tisztelettel kérdem, miért nem jöhetnek ezek az urak haza ? Talán azért, mert a külföldön a kurzusról rosszat irtak ? (Drozdy Győző : Persze ! — Csik József : Hazajöhetnek !)"Hacsak ez a bűnük és nem a haza ellen irtak, efelől hazajöhetnek és a kormánynak kötelessége odahatni, hogy ezek hazajöjjenek s becsületes magyar emberek ne kóboroljanak külföldön az egész világ csúfjára. Hazaárulók : könnyű ezt mondani, t. Nemzetgyűlés, hiszen ebből már négy éve nagyon sokan élnek. Görgeyt is hazaárulónak mondotta a közvélemény, sőt szerény magam is hazaárulónak tartottam, de amint kimutatta a történelem Görgey nem volt hazaáruló és Világos nem volt hazaárulás. (Urbanics Kálmán : Nekünk meggyőződésünk, hogy Károlyi meg az volt !) Hibája, talán bűne is lehetett Görgeynek, de hazaáruló nem volt. így vannak Károlyiék és társai is. Őket a haza kerekei mellé akkor vetette a sors, amikor a szekér, meredeken rohanva, már nem volt feltartóztatható, felborult a szekér, összetört és összetörtek azok is, akik benne voltak, azok is, akik a kerekeket fogták. Szerencsétlen emberek ezek és nem hazaárulók. (Ugy van! a szélsőhaloldalon.) Ha pedig hazaárulók ezek, akkor hazaárulók Tisza István és párthivei is, már pedig tisztességes magyar ember ilyet nem mondhat. (Urbanics Kálmán : Hol itt a logika ? — Rupert Rezső : A logika az, hogy Horthy Miklós a hadi flottát egy nappal előbb adta át, mint a magyar forradalom kitört, még sem tartjuk hazaárulónak !) Én meg vagyok győződve, hogy ha Tisza István élne, másképen vélekednék ezekről és nem ugy, mint a mostani hangos hivei, akik pedig 1918-ban olyan távol voltak a geszti sirbolttól. (Kiss Menyhért : Nem mertek a temetésére elmenni I) Sokat elgondolkozom azon, hogy vájjon csakugyan a Habsburgok az okai azoknak a rettenetességeknek, amelyeket 400 éven keresztül elkövettek ellenünk ? Hiszen 1918-tól nincsenek Habsburgok és mégis most ül a legtöbb magyar börtönben és most üldözik legjobban a magyart. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Elgondolkozom, hogy vájjon a Habsburgok-e az okai ennek vagy pedig mi magunk ? Tartozom az igazságnak, hogy kijelentsem, nem a Habsburgok, Y Ugy van ! batfelől.) hanem a mi hitványságunk, a mi rosszaságunk és a mi könnyű befolyásolhatóságunk. (Horváth Zoltán : Szolgalelküségünk !) És kimondom, hogy az a kis párt, amelyhez tartozom, és vele együtt, azt hiszem, az egész ország inkább kivánja vissza Ottót, vagy bárkit, csakhogy ez a mai rendszer — Bethlen és önök — elpusztuljanak a közéleti szereplés szinhelyéről. (Drozdy Győző: De ha Ottó visszajön, mások is elpusztulnak î — SzijJ Bálint : Jánus-arc ; kétfélét mutat ! Nem szégyeli magát ?) Nem, nem I (Szijj Bálint : Előbb Habsburg-ellenes, most Habsburg-párli ! — Horváth Zoltán : Most is Habsburg-ellenes ! Pikier Emil : Milyen rosszak lehetnek önök, ha inkább Habsburgot akar, mint önöket !) Elnök : Csendet kérek ! (Horváth Zoltán : A két rossz közül a kisebbik rosszat !) Nagy Ernő : A kormány hasson oda, hogy ezek az emigránsok hazajöjjenek és ezért a következő határozati javaslatot vagyok bátor benyújtani (olvassa) : »Utasitsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a magyar társadalom teljes megbékülése érdekében a tisztán politikai cselekményeknek büntetőjogi utón való üldözését a múltra nézve szüntesse be.» (Helyesles a szélsőbaloldalon.) A numerus claususról is megemlékszem röviden. Ez szégyenfoltja ennek a korszaknak. Mert kit védenek ezzel? A magyar ifjúságot nem ! (Kiss Menyhért : Az ifjúság jövőjét !) Hiszen a zsidóságnak a szegényét és nem a gazdagját ütik ezzel is. Én azt látom,' hogy a gazdag zsidók tanulhatnak most is az egyetemeken és külföldön, a szegény zsidók azonban meg vannak ettől fosztva. Ezért elérkezettnek látom azt idejét annak — és azt hiszem, az egész ország is — hogy ezt a szégyenletes törvényt végrevalahára eltöröljük. (Drozdy Győző : Külföldön azt mondják, hogy már nincs is ! — Pikier Emil : Nem a zsidók ellen irányul !) Azt is beszélik, hogy nem is a zsidók ellen irányul ez és talán igazságuk is van, mert azok a zsidók többet és jobbat tanulnak, akik külföldön vannak. Mit képzelnek önök, ha azok haza jönnek, nem keserűséggel a lelkükben élik-e le ezt az életet és soha sem felejtik el, hogy ifjúkorukban milyen üldöztetéseken kellett keresztülmenniök? (Drozdy Győző : És a versenyben nem fogják legyőzni azokat, akik itthon legénykednek tanulás helyett?) Itt vannak az internálások, Zalaegerszeg. Ez olyan foltja a mai magyar közéletnek, amelyet minél hamarabb el kell törölni. A bombamerényletekről már megemlékeztek. Én most csak azt akarom mondani, hogy ismerem ezeket az urakat, de ismeri a ministerelnök ur is, mert hiszen ezek voltak ott Tarpán és ezek voltak egyebütt is. így nagyon természetes, hogy a ministerelnök urnák nagyon nehéz dolog ezek ellen az urak ellen, régi bajtársai ellen, fellépni. A következő határozati javaslatot vagyok bátor beadni (olvassa) : »Inditványozom : 1. Utasitsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az internálások beszüntetése és a zalaegerszegi internálótábor feloszlatása végett a szükséges intézkedéseket azonnal tegye meg. 2. Utasitsa a nemzetgyűlés a vallás- és közoktatásügyi ministert, hogy a numerus clausus eltörlése végett azonnal terjesszen elő törvényjavaslatot.» A földbirtokreformról is vagyok bátor megemlékezni. A hitbizományokról és a papi birtokokról többen megemlékeztek. Szerény véleményem szerint ezek megszüntetendők, mert mégis lehetetlenség, hogy az egyik embernek legyen 100.000 hold földje, 200.000 hold földje, vagy 10.000 hold földje, a többi pedig éhezzék. A főpapok fénj^ben, biborban élnek, az alpapság pedig éhezik, kopott, zöld reverendában jár. Azt hiszem, mindez a krisztusi elvekkel nem egyezik. (Lendvai István: A rabbiknak jó ruhájuk van !) Szerény nézetem szerint a földbirtokreformnál — lehet,