Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.
Ülésnapok - 1922-218
À nemzetgyűlés 218. ûlèse 19k nem helyes dolog. (Drozdy Győző : Különösen akkor, amikor a köztársaságra esküt tett birák mondják ki az Ítéletet ! — Rupert Rezső : Ma is rossz köztársaság van, tiszta csalás kifelé, befelé !) Tisztán csak a Habsburgok érdekében történik a köztársaságiak üldözése. Ezt a királyvédő törvényt 1913-ban hozták, tehát akkor, amikor még a Habsburgok uralkodtak és amikor még nem volt nemzeti királyság. (Vázsonyi Vilmos : Ma van persze, erősen ! — Pikier Emil : Szovjetkirályság 1 — Rupert Rezső : Kappankirályság az van !) És milyen erélyesen védik ezt a Habsburgtörvényt ! Ferenc József idejében pl. Nagy Györgyöt három hónapra Ítélték el és Veér Imrét sokkal kisebb cselekményért másfél évre. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Valorizálnak !) Ilyen kemény szigorral alkalmazzák a bíróságok az 1913. évi Habsburg-védő törvényt. Csak jellemző, hogy a Curia — szép szinben akarván feltüntetni a Habsburgok védését — azt mondja indokolásában, hogy azért van erre szükség, mert a nemzeti királyságot védi. (Drozdy Győző : 1918-ban is azt védték !) Ug} 7 an méltóztassanak megmondani, 1913-ban volt-e nemzeti királyság, volt-e itt nemzeti király ? (Vázsonyi Vilmos : Jó volna, ha ugy volna most is egy kicsit ! Vajha 1913-ban volnánk !) Méltóztassanak megmondani, nem Habsburg-politika-e ez az egész. Még jellemzőbb, hogy ugyanazok a birák csukatják le Veér Imrét, (Dr zdy Gyözo : Mijd kihozza a nép onnan !) akik 1918-ban felesküdtek a köztársaságra és a köztársaság nevében Ítélkeztek. (Drozdy Győző : A legközönségesebb esküszegés.) Ráth Zsigmond kúriai tanácselnök ur 1918ban az eskü letétele alkalmával Günther Antalt, mint a magyar köztársaság első kúriai elnökét üdvözölte a magyar szabadság nevében. És most ugyanez a Ráth Zsigmond ur elitéli Veér Imrét, a köztársaság pártolása miatt. (Zaj balfelől. — Rupert Rezső : Ez gyerekség is, meg ostobaság is ! — Drozdy Győző : Gonoszság ! Esküszegés !) Hát az a sok eskü, amit 1918-ban oly készséggel letettek a birák és József főhercegtől kezdve mindenki, mindenféle kényszerítés nélkül, az mind hamis eskü ? (Zaj balfelől. — Rupert Rezső : Bethlen örül, ha Párizsban megcsókolhatja Milíerandnak, a köztársaság elnökének kezét.) Lehet ilyet állítani és a magyar társadalmat a külföld előtt ennyire megbélyegezni ? (Pikier Emil : Bethlen Genuában Csicserinnel is együtt vacsorázott. Akárkivel összeül, mit bánja ő !) Veér Imre Kossuth Lajos írásaiból idézett és ezek miatt az idézetek miatt Ítélték el. Eszerint Magyarországon nem szabad Kossuth Lajos írásaiból sem idézni? (Drozdy Győző : Tiltják a köztársasági propagandát és a kormány csinálja a legnagyobb propagandát a köztársaságnak. — Rupert Rezső : Szégyenletes Bizánc S) így ítélték el Szabó Dezsőt, Szász Zoltánt, Vanczák Jánost, Szakasics Árpádot, (Lendvai István : Egy keresztény, egy zsidó I) . . . elitélték őket, mert a köztársaság mellett irtak. A sok rablót és gyilkost amnesztiában részesítették, a becsületes, tisztességes, lelkes magyar embereket pedig börtönbe csukják. (Halász Móric : Nem lehet magyar ember, aki oly nagyon köztársasági 1) Hát lehetséges ez? Szabad és megengedhető ez? Azt kérdem az igen t. kormánytól és elsősorban az igen t. igazságügyminister úrtól, megengedi ezt? Elvárí. évi január hó 8-áw, kedden. 13 juk, nemcsak ez a párt, hanem az egész ország, hogy ezeknek a tiszteletreméltó férfiaknak kiszabadítása, amnesztiája érdekében a kormány és elsősorban az igazságügyminister nr mindent el fog követni. Jellemző az is, hogy jóllehet a politikai foglyok szabadon választhatják meg a helyet, melyik államfogházban akarják kitölteni büntetésüket, Veér Imrét, aki tegnap ment be a börtönbe, minden ruha nélkül elcipelték Szekszárdra és otl akarják vele kitöltetni a másfél évi fogházbüntetését. (Zaj balfelől.) Itt van még egy más per is, és ez a Károlyipör. Ez valósággal Habsburg-legitimista pör. Megmondom miért? Sok vádat emeltek Károlyi ellen, . . . (Halász Móric : Hogyan lehet itt a nemzetgyűlésen Károlyit védeni.) . . . hogy a vagyonát elkobozhassák, de a legfőbb vád ellene az, hogy megfosztotta trónjától a Habsburg uralkodót. Méltóztatnak érteni : M gf osztott a trónjától a Habsburg uralkodót ! (Urbanits Kálmán : Ez a legkisebb ! Ez a legfőbb vád ellene !) Ezt emelte ki a királyi tábla ítéletében. (Drozdy Győző: Csak a személyben tévedtek, nem ő csinálta 1) Átnéztem a Károlyi-per aktáit és megnéztem, mik azok a bűnök, amelyeket Károlyi rovására felhoz a t. kormány. Bátor vagyok előbb még megjegyezni, hogy a kormány ezeknél a pereknél mindig a bíróság háta mögé bújik és azt mondja, a bíróság független, ő nem avatkozhatik bele a per fotyan ába. Azt azonban elfelejti megmondani, hogy a királyi ügyészségek függő viszonyban vannak és ezek a kormány utasítására járnak el. Ha tehát a királyi ügyészség Veér Imre és társai ellen nem emelne vádat köztársasági pártiságuk miatt, vagy mert a köztársaságról írnak, a bíróságnak nem volna alkalma elitélni őket. A Károlyi-perben is a bíróság háta mögé bújik az igen t. kormány. (Lendvai István : Károlyit a nemzet és a történelem már elitélte S) már pedig ez egészen más, mert a Károlyi-per polgári per. (Kállay Tamás : Csak jöjjön haza 1 — Rupert Rezső : Ha itthon volna és ministerelnök volna, ép olyan szépen hódolnátok előtte ! •— (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! (Rupert Rezső : Nekünk, akik ellene voltunk, kell védeni Károlyit. — Állandó zaj. — Rupert képviselő ur, méltóztassék csendben maradni.) Nagy Ernő : A Károlyi-pert a kincstár nevében a jogügyi igazgatóság indította. A per tehát a kormány megbízásából indult és igy a kormány azt bármikor meg is szüntetheti. A kormány azzal is megtéveszti a külföldet, mert odakint azt mondja, a bíróság előtt van az ügy, de elfelejti hozzátenni, hogy az ügyészséget utasíthatja és igy bármikor visszavonhatja a pert. Amint az előbb emiitettem, átnéztem a Károlyi-aktákat. E szerint a kormány a következő vádakat emelte Károlyi ellen : Először azt, hogy a király megbízásából a békekötés érdekében külföldön járt. Maga a francia ministerelnök elismerte, hogy Károlyi olyan békeajánlatot tett, amely Magyarország integritását biztosította volna. A második vád az, hogy letette a fegyvert 1918 november 1-én, amikor már régen elvesztettük a háborút, amikor Tisza ezt már régen bejelentette, amikor már elmentek a frontról a németek, a bolgárok, a horvátok és mi magunkra maradtunk. A harmadik vád az, hogy letette a
