Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-218

A nemzetgyűlés 218. ülése 192 egyik tagja ne üljön itt ilyen súlyos vádak alatt, arra vagyok bátor kérni az elnök urat, méltóztassék odahatni a mentelmi bizottságnál, hogy kiadatásomat minél hamarabb eszközölje. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Végtelen keserűséggel és fájdalommal töltött el az imént, hogy az egységespárt, amely a saját véleménye szerint az "ország hangulatát"fejezi ki, a ministerelnök urnák azokhoz a kijelentéseihez, amelyek másodszor fektetik sirba ezt a szerencsétlen országot, olyan feltűnően tapsolt. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor : Ez a kötelessége, programmja ! — Hajós Kálmán : Ez nem programra !) Ma Magyarország olyan helyzetben van, hogy azt a kormányt, amely hazája javára működik (Zaj. — Halljuk ! Halljuk !), amely helyes irányban vezeti az ország ügyeit, minden magyar embernek hazafiúi kötelessége támogatni s eléje gátat görditeni nem szabad. Viszont azt a kormányt, amely az ország ügyeit nem helyes irányban vezeti, mindenkinek, minden magyar embernek az alkotmány formái között lehetetlenné tenni époly hazafias kötelessége. Mi, az ellenzék, és az egész ország mit látunk itt ? Azt, hogy e nemzet fiai még ezidő szerint sincsenek áthatva a haza rettenetes állapotától, attól a szörnyű helyzettől és nyomorúságtól, amelyben az elszakított és megmaradt részek fiai vannak. Még ma is üti-veri egymást a magyar (Hajós Kálmán : Elég szomorú !), még ma is nem a közt, hanem a magánérdeket nézzük, még ma is a haza szent nevével ajkán feji az illető a közt és aranka módjára lepi el ennek a hazának mezejét s kétségessé teszi azt, hogy valaha is feltámadjunk. Sajnos, én ezt igy látom. Lehet, hogy tévedek, lehet, hogy sötét szemmel nézem a világot, de azt hiszem, hogy nekem van igazam. (Zaj.) Mondhatom és mondhatjuk mindannyian, akik igazán hazafiasán érzünk, hogy szomorú a mi lelkünk minden felől. Ha nézem a kormányt, ha nézem ennek rendszerét, ha nézem önöket, akik az alapjai ennek a kormánynak, azt látom, (Kiss Menyhért : Szomorú látvány !) hegy önök nem a haza javára, de. a haza kárára működnek. (Nagy zaj és ellenmondások a jobboldalon és a középen.) Ezt megmutatta az előbb is az a taps, amely olyan hangosan szólt a haza másodszori sirbatétele mellett. Ez a kormány, a kormánynak rendszere s önök, a kormány alapjai, a legrosszabb irányban haladnak és igy "hazafiúi kötelességem, hogy mindent elkövessek arra nézve, hogy ez a kormány és önök, akik az erőt adják neki, akik homokon, nem pedig televény földön épültek fel, mentől hamarabb pusztuljanak el a szereplés szinteréről. (Derültség és zaj a jobboldalon. — Szijj Bálint : Hálátlan munka !) Nagyon jól tudják önök, hogy ha az az alap, amelyre a házat épitik, nem eleven föld, hanem hordott, laza föld, az épület csakhamar sülyedni kezd, megrepedeznek a falai, megereszkednek a gerendák, és bármilyen cifra és mutatós is az az épület, csakhamar összeomlik. (Pikier Emil : Nem is olyan cifra !) Igy vannak önök is ; rossz, bűnös az alap, amelyen önök felépültek. A bűn hozta ide önöket. (Derültség és zaj a jobboldalon.) Az önök születésénél a bűn virrasztott. (Rassay Károly : Ebben igaza van ! 4. évi 'január hó 8-án, kedden. 9 Derültség a középen.) Lehet, hogy Erdőhegyi képviselő ur ezt nem veszi komolyan, de higyje el a képviselő ur, hogy most már önt sem veszik komolyan odahaza. Legyen róla meggyőződve, hogy elsősorban ön az az alap, amely a legnagyobb bűnben fogamzott meg. (Derültség és zaj. — Erdőhegyi Lajos : Hogy érti ezt ?) Úgy, hogy az ön választása is egyike volt azoknak a választásoknak, (Erdőhegyi Lajos : Egyhangú volt !) amely kiáltó példája annak, hogy hogyan kell hitvány és rossz választást csinálni.' (Erdó'hegyi Lajos: Egyhangú volt a választás ! — Zaj.) Tudom azt az egyhangúságot ; ezt Birtha tudná megmondani. (Nagy zaj. — Elnök csenget.) Rossz az alap, t. Nemzetgyűlés, de hogyan is lehetne jó ? Én Isten jóvoltából már túléltem egynéhánv jó-rossz választást, de olyanokat, amiket Magyarország triumvirátusa, gróf Bethlen István, (Éljenzés jobbjelöl.), Gömbös Gyula (Éljenzés a középen.) és Klebelsberg Kunó igen tisztelt urak csináltak Magyarországon, még a mesében sem lehet kitalálni. (Derültség és zaj.) Hiszem, hogy önök összeroskadnak, összeroppannak előbb, mint gondolnák, mert hiszen nem eleven földön, nem a nép szaván, hanem a szuronyok szaván épültek fel, már pedig a szurony nem a fajsúlyt, hanem az alj-súlyt veti fel. (Zaj.) Nem nagy baj az, ha önök összeroppannak. de az a baj, hogy sok értéket maguk alá temetnek. Az a baj, hogy ugy megmételyezik ezt a különben is dohos magyar levegőt, hogy itl ugyan egészséges élet egyhamar nem fakad. Attól félek, hogy ugy összebogozzák a magyar nemzet gombolyogát, hogy azt legombolyitani és a hitet idebenn s a hitelünket külföldön megmenteni nagyon nehéz lesz. Hogy miért ? A t. Ház engedelmével leszek bátor röviden, habár részletesen elmondani. (Zaj.) Magyarország triumvirátusa : az igen tisztelt ministerelnök ur, Gömbös képviselő ur és Klebelsberg Kunó (Propper Sándor : Rossz a sorrend ! — Szijj Bálint : Gulácsy ! — Derültség jobbfelől.) összevesztek, amint ez hozzájuk illik, (Derültség és zaj.) civakodnak egymással, ugy tesznek, mint a rossz házasfelek, akik összevesznek, marakodnak, egymás hajába ragadnak, de csak kibékülnek. (Élénk derültség. — F. Szabó Géza : Ki a harmadik ?) Én az igen tisztelt uraknak nem hiszek. Mondom, olyanoknak tartom őket, mint a rossz házasfeleket. Ők is összevesztek, civakodtak egymással, csúnyákat is kiabáltak egymásra, — amelyek, mellesleg mondva, igazak (Élénk derültség baljelől.) — azonban csak ki fognak békülni, mert őket a legerősebb kapocs, a bűn tartja össze. (Szijj Bálint : A házirendnek érdekében.) A legerősebb kapocs, a bűn tartja őket össze. (Nagy zaj.) Ne méltóztassék hinni ezeknek a tiszteit uraknak, ne higyjen nekik a nemzet. A nemzetre a leghelyesebb és a legelőnyösebb lesz, ha ezt a három urat és természetesen önöket is mentői hamarabb elsöpri a szereplés szinteréről. (Élénkderültség a jobboldalon és a középen. — Nánássy Andor : Köszönjük a jókívánságot S) Méltóztassék megengedni, hogy Gömbös képviselő úrról, a fajvédőkről s általában a fajvédelemről néhány szóval megemlékezzem. A faj védelmet általában helyesnek tartom, ha arra szükség van. Hiszen ha védik a növények NAPLÓ XIX. ::