Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.
Ülésnapok - 1922-221
A nemzetgyűlés 221. ülése 1924. évi január hó 11-én, pénteken. 129 vesztésére ítéltek, az eddig mes volt fosztva választójogától, de most ki akarják közösiteni a magyar közéletből. Mi célja lehet ennek! A törvényjavaslat uj bűntényeket akar kreálni, hogy több legyen a bűnös. Messzebbmenő bűntényeket állapit meg, hogy több embert lehessen elitélni. De még tovább is megy ez a javaslat. Az illetőt megfoszthatják foglalkozásától. Az ilyen elitélt foglalkozását vagy hivatását nem folytathatja, elveszti iparigazolványát, iparengedélyét, hatósági engedélyét, továbbá a kizárólag őt megillető jogot, és a^ kereskedelmi névjegyzékből törölni kell az Ítéletben meghatározott időre. Bocsánatot kérek, ez a bűntények növelése, mert ha valakit politikai természetű okból elítélnek,^ elveszik iparigazolványát, hatósági engedélyét, eltiltják foglalkozásától és földönfutóvá teszik, bűnözőket nevelnek. Bűnözőket akar nevelni a törvény, mert hiszen akit megfosztanak foglalkozásától, akitől elveszik iparigazolványát, annak lehetetlenné teszik a megélhetést, kétségtelen tehát, hogy arra kényszeríti, hogy looion, zsaroljon, betörjön. Tehát a bűnözést fogják növelni. Alkotmányos törvénytervezet, alkotmányos berendezkedés ez. amely tisztán elfogult. nillanatnyi kurzusszempontokból ilyen rendelkezéseket akar törvényerőre emelni 1 ? Hát nem szép-venlik ezt a világ elé adni? Ezzel mennek külföldi kölcsönért ezzel bizonyítják, hogy Magyarország alkalmas a politikai konszolidációra, ezzel? Kineveti az egész külföld ezt a rend^lkpzést. Ezek a tervek, ezek a törvényjavaslatokban lefektetett elvek és tények nvuitsanak garanciát arra, hog'y a kölcsönt jól fogjuk felhasználni? Bocsánatot kérek, nagyon korlátolt, nagyon rövidlátó vagy nagyon rosszhiszemű ember lehet az, aki ezeket az intézkedéseket ugy ítéli meg, hogy ezek alkalmasak arra, hogy Macrvarország alkotmányos jellegét kidomborítsák. Ellenkezőleg, ez a legridegebb, legönzőhb ps'vnldalnság, ez á leginkább klikkszerü jelleg, tehát kevés embernek a, hatalma és nem átfosró nagy koncenc'ó nvilatkozik meg az egészben, hanem szűk látókör és az az elfogultság, amely nem tad máskép kormányozni, mint pillanatnyi erőszak utján. VaJion a szabadságjogok kérdésében van-e olyan helyzet, amely bizonvitja, hogy itt politikai konszolidáció van. Van-e egvesülési és gyülekezési jog? Mutassák meg nekem. Van legalább kétezer rendelet, melyek közül esryik a másikkal ellentétben van és minden szolgabíró azt csinál, amit akar. A polgár.jogát elkobozzák, de nem lehet senkit sem felelősségre vonni. Kormánypárti képviselő panaszkodott itt előbb a magyar közigazgatásról, arról, hogy bánnak velük, hogy hogy bánnak a cigánnyal, az óvónővel és a szülésznővel, hogy a közigazgatás azt csinál, amit akar. (Mozgás a jobboldalon.) Hát a magyar közigazgatás nem köteles a törvényt betartani? De ha kétezer rendelet szabálvoz valamit, akkor természetes. hoa-y mindenki azt csinálja, amit akar, mert az egyik evi-e hivatkozik, a másik arra. Nincs egyesülési és gyülekezési jog, pedig ez is elemi alkotmányos jog; nincs rendezve az államforma s v választójog kérdése, semmi sincs szabályozva, azt csinálnak, amit akarnak, tehát önkényuralom van, nem alkotmányossáa\ Tessék először az alkotmányos problémákat rendezni, tessék elsősorban ezeket megcsinálni, azután beszélhetünk majd konszolidációról, de addig itt konszolidáció nem lesz. Ennek az anarchisztikus kormányzási rendszernek következménye az, hogy az internálás, rendőri jelentkezés ma is fennáll. Ennek a rendszernek következménye az. hogy az amnesztia, az emigráció kérdése még mindig nincs elintézve. Fentartják az internálást, tisztán csak azért, mert a kormányzásnak igy kényelmesebb és könnyebb. Nem igaz, hogy a túloldal szempontjából szükség volna az internáló tábor fentartására. Ha a kormányzat nagy koncepcióból indulna ki, nem tartaná fenn az internáló tábort, mert nem tűrné, hogy ez a szépséghiba csüngjön a kormányzatán. Nem igaz, hogy azért kell fentartani, mert szükség van rá, — mint ahogy annak idején mondották, amikor megcsinálták. Nem igaz, hogy fenn kell tartani, mert ha bűnös valaki, tessék elitélni. Maga a ministerelnök ur jelentette ki, hogy a bolsevizmus veszélye elmúlt. Ha tehát ezért csinálták s ez a veszedelem elmúlt, miért tartják fenn még mindig? Azért, mert ez kellemes annak a vidéki szolgabírónak, aki azt is megteszi, hogy egy gyűlést csak azért tilt be, hogy ne kelljen oda elmennie, hanem elmehessen vadászni. Bocsánatot kérek, a közjogok, közszabadságok nem ilyen egyéni luxuskérdések. De ezért nem az a tisztviselő szenved, aki ennyire becsüli meg a polgárok szabadságát, s aki azért, hogy vasárnap vadászni mehessen, nem engedélyezi a gyűlést. Megteheti ezt, mert ezért senki sem vonja felelősségre. Nem ő kap ki azért, mert a polgári szabadságjogokat lábbal tiporja, hanem ha még egyszer bejelentik a gyűlést, akkor az illetőket rendőri felügyelet alá helyezik és megindítják ellenük, mint közveszélyes emberek ellen az internálási eljárást. Ha pedig a szolgabíró ezt javasolja, akkor javasolja az alispán is és aláírja a belügyminister. (Klárik Ferenc: És az illető családja egész életén keresztül szenved!) Nincs a közszabadságoknak nagyobb arculcsapása, mint ez a könnvelmüség s ha a túloldalról elmondanak példákat, hogy tudják, milyen a közigazgatás, higyjék el, hogy ez is olyan nagy baj és higyjék el az urak, hogy ez sok szenvedélyt, ellenszenvet, gyűlöletet vált. ki a népben a hatóságok iránt. Hát igy kell ennek lenni? Fenn kell ezt tartani azért, mert a kormányzat igy látja kényelmesebbnek ? Nem ! Tessék elhinni, hogy enélkül is lehet kormányozni: ma már nem tartunk ott, hogy ez szükséges volna. Ugyanígy állunk az amnesztia kérdésével is. Az amnesztia kérdését nem akarják elintézni, mert bűnösök vannak közöttük és ez boi-zasztó baj. Már pedig a gyorsított eljárásban olyan Ítéleteket hoztak, hogy az egyik tanács 3 esztendőre itélt valakit, a másik pedig 10 esztendőre. A 3 esztendőre elitélt már ki is szabadult, a 10 esztendőre elitélt pedig tovább ül ugyanazon deliktumért. A gyorstempóju, nagytömegű Ítélkezésben Váry statisztikája szerint 70.000 embert fogtak le s ilyen nagy tömegben Ítélkeztek akkor, amikor már túlmentünk azon a million, azon a szellemi nívón, amely akkor iiralkodott. Hát nem kellene-e ezt megszüntetni egy általános amnesztiával? Nem kellene-e, hogy likvidáljuk az egész forradalmat és ellenforradalmat? Nem előfeltétele-e ez a konszolidációnak? Hiszen ebben nyilvánulna meg az, hogy itt tényleg alkotmányosan kormányoznak, nem pedig a bosszú uralkodik, nem a bosszupolitika vezeti az embereket, hanem a józan, előrelátó berendezkedés, hogy azokat a hullámokat, amelyeket a háború és forradalom felidézett, elimináljuk, hogy uralkodjanak rajta, elsimítsák és megindítsák az állami életet a fejlődés irányában. 18*
