Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-221

A nemzetgyűlés 221. ülése 1924. évi január hó ll-én, pénteken. 127 latra — nekünk nem sürgős a bejövetel. Nekünk nem az a fontos, hogy mi itt üljünk. Nem az a fontos, hogy tizen vagy húszan legyünk. A fontos az* hogy a^ szabadságjogok meglegyenek. Azt a kijelentést merem tenni, hogyha a Friedrich-féle rendelet megmaradt volna és az első választások óta, ma a harmadik nemzetgyűlés ülne együtt s Magyarország már szilárdabb alapokon nyugodnék. Egészen bizonyos, hogy szilárdabb alapokon nyugodnék, mert semminek sincs nagyobb nevelő hatása, mint a sürü választásnak. Azok akik attól félnek, hogy a messzemenő választójog terén időlegesen elvesztik befolyásukat, tévednek, mert a messzemenő, komoly és titkos választójog alapján változnak a pártok. Ott reális politikát kell csinálni, ott megismerik a pártokat, és azután kialakul a tömegek politikai érettsége, politikai erkölcse és ez teszi szilárddá egy-egy ország alapzatát és alkotmányát. Ezt nem akarják megérteni nálunk, kicsi hatalmi szempontokból. Én igazán nem törődöm azzal, hogy a jövő ciklusban képviselő leszek-e vagy sem... (Meskó Zoltán: Már holtig nagyságos ur vagy, ugy-e?) ... nem bánom, nem érdekel. Nem vagyok nagyságos ur. Mi elvi szempontból, a haladás szempontjából Ítéljük meg a közjogi kérdéseket, abból a szempontból, hogy az egyedüli módszer az alkotmányosság és a parlamentarizmus módszere, mert ezen keresztül akarunk küzdeni elveink diadalra jutásáért és akarjuk, hogy érvényesüljenek a maguk tisztaságában, valóságában. Legyenek meggyőződve arról is, hogy abban az országban, amely ezt érvényesíteni engedi, nem lesz korrupció, abban az országban a fejlődés gyorsabb tempóban halad, minden osztály hozzá simul, vele halad és igy simábban mennek a dolgok. E tekintetben talán elég hivatkoznom Angliára, Svájcra, Dániára, a háború előtti Németországra, azokra az államokra, amelyek a kulturális és gazdasági fejlődésnek magas fokán vannak, ahol a szociálpolitikai berendezkedések oly tökéletesek, hogy az urak közül nagyon sokaknak halvány sejtelmük sincs arról, milyen messzemenő munkásvédelem létesült ezekben az államokban. Ezek az államok azért mégis a civilizáció élén haladnak épen azért, mert minden társadami osztályukat, egész népüket, a régi és uj osztályokat folytonos fejlődéssel előbbreviszik, és nagyobb produktivitásra teszik képessé. Ezzel a kérdéssel tehát feltétlenül számolni kell és azért be is nyújtok erre vonatkozólag határozati jaA?"aslatot, amely a következőkép szól (olvassa): »Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy '.erjesszen elő törvényjavaslatot az 1920:1. te. módosítására, amelyben a kormányzó hatáskörét szabályozza és a kormányzói megbízatás időtartamát is megállapítja.« T. Nemzetgyűlés! Továbbmegyek azon az utón, amelyen elindultam abból a vezérgondolatból, hogy itt. ahol a legelemibb közjogi kérdések sincsenek szabályozva és ahol a további szabályozás ezen a téren szintén azt a tendenciát szolgálja, hogy az alkotmányosságot elkerüljék s az autokratikus berendezkedést tegyék szilárddá. Továbbmegyek ezen a téren és ki fogom mutatni, hogy a kormánynak azok az intézkedései, amelyeket tervbe vett, ezek is mind olyanok, amelyek ezt a célt szolgálják. Utalok itt legelsősorban a fővárosi törvényhatóságról szóló törvényre, a megyei törvényhatósági választásokat szabályozó törvénytervezetre, utalok itt a büntetőtörvénykönyv kiegészítését szabályozó törvényjavaslatra, amelyek mind NAPLŐ xix. olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek mind az egyéni szabadságot korlátozzák, uj bűntényeket állapitanak meg, a választójogot szűkítik és az autokratikus befolyást érvényesíteni akarják az önkormányzatban. Ezek tények, t. Nemzetgyűlés. Tény tehát, mert a törvényjavaslatokból látszik, hogy ilyen a kormány politikai törekvése, hogy a kormány tehát ugy akar berendezkedni, hogy ezt az országot tényleg temetővé, tényleg börtönné tegye. Nézzük csak meg ezt a főváros törvényhatósági választójogot. Itt a szűkítés nyilvánvaló, amennyiben a hatévi helybenlakást akarják érvényesíteni ; a hatévi helybenlakást, az örökös tagságot, a kinevezési rendszert, azután a nyilt és titkos szavazásnak egy bizonyos vegyülékét, olyan vegyülékét, amelyet eddig még senki sem képzelt el; olyan vegyülékét és olyan rendszert, amelyet valószínűleg nem produkált még egy állani sem. Ezt csak ászért akarják, hogy a t. kurzust konzerválják és uralmában megtartsák. A kormány tehát ragaszkodik ahhoz, vagyis az a fefogása a községi politika, a megyei önkormányzat terén, hogy oda bevigye azt az egyoldalúságot, amely érvényesült az elmúlt két esztendőben, hogy ezt konzerválja, törvényesítse. Mielőtt részletesebben rátérnék erre, legyen szabad még az előbbi tényekről is néhány szót mondanom. Ez is hozzátartozik a kormányzati politikához, hogy a kormány kellő időben nem terjesztette be az illetékes, a sürgős törvényjavaslatokat a nemzetgyűlés elé. A kormány tudta azt, hogy december 31-én lejár a fővárosi községi képviselőtestületnek, az önkormányzatnak a mandátuma. Törvény szabályozta 1920-ban és tudták, hogy ez lejár s ennek dacára a törvényt nem terjesztették be, csak karácsony előtt, akkor, abban az időben, amikor ezt már letárgyalni nem lehetett. Egy törvényhatóság megszűnt, tehát egy autonómia megszűnt azért, mert a kormány elmulasztotta kellő időben az intézkedésket megtenni. Már most tessék elképzelni egy komoly alkotmányos államot, ahol ez lehetséges. Elhiszik-e önök, hogy ez Angliában és Franciaországban lehetséges, elhiszik önök, hogy ez a Lajtán túl valamely országban egyáltalában lehetséges, hogy olyan kormány a helyén maradhasson, amely felfüggeszti az autonómiát azért, mert kellő időben nem intézkedett ? Elképzelik-e önök, hogy ez mindenütt máshol lehetséges és ezt itt nagyon természetesnek tartja a nemzetgyűlés, természetesnek tartja a magyar közvélemény, hogy lejárt egy képviselőtestületnek a mandátuma és nincs megszabva mikor lesz uj választás. Törvényes intézkedés kell, de a kormány nem intézkedik, hanem hagyja lejárni, kormánybiztost nevez ki és kormánybiztos utján igazgatja egy milliós lakosú város közigazgatását. (Propper Sándor: Rothadt az egész közigazgatási rendszer!) Alkotmányosság ez, van itt közjog? Dehogy van. Diktatúra, önkény, despotizmus és önkényuralom van itt, mert a kormány intézkedhetett volna, beterjeszthette volna a javaslatot júniusban vagy januárban és megcsinálhatta volna ezt egyszerűen egy javaslatban, akár az indemnitási javaslatban is, ha azt mondta volna, hogy Budapest községi képviselőtestülete a nemzetgyűlési választásokra alapul szolgáló választójog alapján újra választatik. (Egy hang jobb felől: önök mindig tiltakoztak ez ellen!) Igen, de ezt nem akarja, mert a kormány szempontjából a nemzetgyűlési választójog igen messzemenő és a korcnány 18