Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-207

A nemzetgyűlés 207. ülése 1923. évi december hó 13-án, csütörtökön, Scitovszky Béla és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyal : A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 : XXXVL te. kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása, — Elnöki előterjesztések. — A pénzügyi bizottság beterjeszti jelentését az indeinnitásról szóló törvényjavaslat tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Rakovszky Iván, Szabó István (nagyatádi), gr. Klebelsberg Kunó, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 11 órakor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét A'ezeti Bartos János jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perlaki György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Hebelt Ede jegyző ur. Napirend szerint következik a földreformnovellára vonatkozó törrényjaVaslat folytatólagos tárgyalása. Farkas Tibor: Kérem a tanáeskozásképesség megállapítását. Elnök; A képviselő ur a tanáeskozásképesség megállapítását kéri. Kérem a jegyző urakat, szíveskedjenek a jelenlevő képviselő urakat megszámlálni. (Bartos János és Perlaki György jegyzők megszámlálják a jelenlevő képviselőket.) Elnök: Tekintettel arra, bogy 41 képviselő van jelen, s igy a Ház tanáeskozásképes, áttérünk n api rend ünk tárgyalására, Szólásra következik? Bartos János jegyző: Hegedüs György! Hegedüs György: T. Nemzetgyűlés! A tárgyalás alatt levő novellajavaslatot pártom álláspontjánál fogva elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez az álláspontom azonban nem azt jelenti, mintha azt mondanám, vagy azon a véleményen lennék, hogy ez a novella egyes rendelkezéseiben minden tekintetben jó és kifogás alá nem eshetik, Sőt ellenkezőleg az én véleményem az, hogy ennek a novellának igen sok hibája van, különösen ellenmondásai, pongyolasága . . . Östör József: És magyartalanságai! Hegedüs György:... és az, hogy igen sok kérdést csak érint anélkül, hogy ezeket a kérdéseket rendezné is. Nekem az a meggyőződésem, hogy épen emiatt a mezőgazdaság terén olyan földrengést fog ez a novella előidézni, amelynek, szerintem, beláthatatlan következménvei lesznek, politikai tekintetben pedig alkalmat ad olyan egyoldalú izgatásra, amelynek a végét egyelőre szintén nem láthatjuk. (Kühne Lóránt a terembe lép. Éljenzés a jobboldalon.) A földreform, a földtulajdon helyesebb megXAPLÓ XVIII. osztása tulaj donképen nem céloz mást, mint a földkapitalizmusnak részben való megszüntetését. Ezt a felfogást teljesen helyeslem, ezzel minden tekintetben egyetértek, csak azt kívánom még, hogy az a szellem, amely ezt a nagy nemzeti reformmunkát irányítja, ne legyen egyoldalú és ne legyen romboló. Azt kívánom, hogy ez a munka ne abból a mentalitásból induljon ki, hogy minden birtok lemérséklendő 200 vagy 50 holdig, hanem abból a mentalitásból, és az a cél vezesse, hogy lehetőség szerint a földtelen és dolgos magyar népet segítse a megélhetéséhez szükséges földhöz, segitse ahhoz az erőhöz, amely neki ebben a hazában a megélhetést és a. megnyugvást biztosítja, szóval ne a birtokoknak mindenáron való lemérséklését, hanem azt igyekezzék keresztülvinni ez a földreform, hogy helyes arány állapittassék meg a kis-, közép- és nagygazdaságok között. Ebből a célból, minthogy ez a leghazafiasabb feladat is, feltétlenül híve vagyok a földreformnak, mert hiszen a nagybirtoknak egy erős részében redukálódnia kell, minthogy szerepét bizonyos irányban betöltötte, de ez a nemzet érdeke is. Ezzel mindenkinek, aki hazafi, keresztény, és aki a niagyar földművest szereti, le kell számolnia; ezért, mondom, a legnagyobb mértékben hive vagyok a földreformnak, mert nagyrészt ettől várom hazánk feltámadását, ettől várom a kereszténység megerősödését ettől várom a hazafias, militarista szellem fellángolását és végső következményeiben ettől a földreformtól várom azt a nagy uj Catalaunumot, amelynek estéjén a Szent Korona ismét teljes egészében fog ragyogni. Hive vagyok a földreformnak azért is, mert évszázados igazságtalanságokat van hivatva megszüntetni. Erre vonatkozólag nagyon szépen mondja Vas Gereben (olvassa): »Az anyagi harcban az volt az igaz, amit karddal erőszakoltak ki apáink. A szomorú Dózsa-harc leverésekor a boszuálló hatalmasok törvénykönyvbe irták a szavakat, amelyek három századon keresztül tespedésre kárhoztatták a népet. Háromszáz esztendős volt a harag : bocsánat nemzedékeken át nem újult meg. Épen háromszáz esztendő múlva tettük le a kardot. A zöld asztalhoz ültünk, és hogy a legutolsó nagy ütközetet is megnyerjük, a nemesség a letett karddal nekiállt a törvénykönyvnek, kezdé kivakarni a szégyenletes betűket és a magyar hazát kiosztottuk a nép millióinak, hogy amit e szent föld hantjaiból l