Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-208
A nemzetgyűlés 208. ülése 1923. évi december hó 14-én, pénteken, Seltovszky Béla, Huszár Károly és Pesthy Pál elnöklete alatt. Tárgyai : A bel ügy minister benyújtja a székesfőváros törvény hatósági bizottságának újjászervezéséről, — továbbá a törvényhatósági bizottság újjászervezéséről és végül az önkormányzati működés folytonosságának biztosításáról szóló törvényjavaslatokat. — A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 : XXXVI. te. kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. — A munkaügyi és népjóléti minister benyújtja az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslatot. — Az igazságügyminister benyújtja a fogadós felelősségéről és az elszállásoláson alapuló és ezzel kapcsolatos követeléseinek biztosításáról, — továbbá a haszonbérlőt megillető törvényes zálogjog kiterjesztéséről, — a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módositásáról, végül a büntetőtörvények kiegészítéséről, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatokat. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése, A kormány részéről jelen vannak ; Vass József. Rakovszky Iván, Szabó István (nagyatádi), Nagy Emii gr. Csáky Károly. (Az ülés kezdődik délelőtt 11 órakor-) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Bartos János jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perlaki György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig jegyzi Hebelt Ede jegyző ur. A belügyminister ur kivan szólani. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém benyújtani három törvényjavaslatot : egyiket a székesfőváros törvényhatósági bizottságának ujjászervezéséről, másodikat a törvényhatósági bizottságújjászervezéséről, a harmadikat az önkormányzati működés folytonosságának biztosításáról. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a törvényjavaslatokat kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az osztályok mellőzésével a nemzetgyűlés közigazgatási bizottságához utasítani. (Helyeslés.) Elnök : A három törvény javaslat ki fognyoma tni, szét fog osztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az osztályok mellőzésével a nemzetgyűlés közigazgatási bizottságának kiadatik. Napirend szerint következik a földreformnovellára vonatkozó törvényjavaslat (írom. 304, 327) folytatólagos tárgyalása. Ki a következő szónok ! Perlaki György jegyző : Bácz János. Rácz János : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) Olyan felszólalások után, amilyenekben tegnap is volt részünk a túloldal részéről, Klárik Ferenc képviselő ur szájából, ne méltóztassanak csodálkozni azon, ha azzal kezdem beszédemet, hogy meg tudom érteni a földbirtokos osztályt, (Mozgás a baloldalon,) meg tudom érteni különösen azt a küzXAPl.Ó win. dehnet, amelyet azzal az irányzattal szemben folytat, amely irányzat a földet közprédának tekinti, boldog-boldogtalant földhöz akar juttatni, ha törik — ha szakad. Ennek az irányzatnak apostolai, akik igen sokan vannak, be akarják vinni a nép köztudatába, hogy az öszszes szociális bajoknak egyetlen orvoslása a mértéknélküli földosztás volna. Klárik Ferenc : ön nem akar földet adni f Rácz János : De igen, akarok adni. Elfelejtik, vagy talán jobban mondva, elhallgatják, hogy ahhoz, hogy a magántulajdon elvének sértetlensége mellett az állam földet adhasson, földet oszthasson, vagy magának az államnak kell szétosztható földjének lennie, vagy pénzének kell lennie, hogy földet vásároljon ilyen célokra. (Ugy van! ügy van! a jobboldalon és a középen.) Azt hiszem, mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, hogy az igen t. túloldal részéről, az irányzat harcosai részéről sem sokan merik megkockáztatni azt az állítást, hogy a magyar államnak a földosztáshoz elegendő földje és pénze volna. Itt a t. Házban, ha jól emlékszem, mindössze Szilágyi Lajos t. képviselőtársam és tegnap Klárik Ferenc képviselő ur pendített meg ilyen hangot. Hivatkoznak ez irányzat hivei ugy klasszikus, mint legujabbkori példákra. Különösen nagyon sántit a klasszikus példákra való hivatkozás. Felhozzák ugyanis, hogy a görögök és rómaiak minden nagy háborújuk után földet osztottak. Figyelmen kivül hagyják azonban azt, hogy a rómaiak ezeket a földosztásokat hódító háborúk után és rendszerint hódított területből végezték, mi pedig, sajna, vesztett háború után vagyunk. Országunknak több mint kétharmadrészét vesztettük el. Még ennél is sokkal helytelenebb a legujabbkori példákra való hivatkozás, mert ezek a példák részint nagyon bolsevista izüek, részint pedig olyanok, amelyek legalább is szégvenfoltjai lennének egy jogállam törvényhozásának. (Ugy ran ! jobbfelöl.)