Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-207
A nemzetgyűlés 20?. ülése 1923. a magyar földmunkások egy óriási részének — amely az Isten szabad ege alatt, a napot élvezve dolgozott — most ott kell sínylődnie a bányák mélyében. Hegedüs György : De Zsidó-Magyarország van ! (Zaj a szélsőbaloldalon,) Klárik Ferenc : Nekem nincs Zsidó-Magyarország, hanem csak Magyarország van. Ha méltóztatik parancsolni, majd rátérek erre is, hiszen van még egy kis idő. Hegedüs György: Nagyon szivesen hallgatom. Klárik Ferenc : Amikor ilyen viszonyokat és ilyen körülményeket látok, akkor nekem igenis annak a gondolatnak kell a lelkemben kidomborodnia, hogy ebben az országban minden lehet, csak az az igazság nincs, amely a szegény embereknek, a dolgozóknak, a munkálkodóknak az igazságát jelenti. Cserti József : Munkából nem lehet megélni Magyarországon ! Itt csak a siberek tudnak megélni ! Hegedüs György : Ugy van ! Klárik Ferenc : Amikor Gaal Gaston képviselő ur. — sajnálom, hogy nincs itt a t. képviselőtársam. (Felkiáltások jobbfelől : Itt van!) ha itt van, nagyon örülök. — amikor ő arról beszél, hogy Magyarországon nem tisztelik a nagybirtokosok jogait, ugyanakkor nekem szomorúan kell megállapitanom. hogy ebben az országban százszor inkább nem tisztelik a nincstelenek jogait. (Tlaii van ! a szélsőbaloldalon.) Ebben az országban, ahol egy megyének negyedrészét 9 ember birtokolja, annak a 9 embernek megvan a politikai joga, megvan minden szabadságjoga, de annak a 65.000 nincstelennek, akik abban a megyében élnek, az nincs meg, az minden szolgabiró. minden községi jegyző szemében Csáky szalmáját képezi. Ez nemcsak azt jelenti, t. Nemzetgyűlés, hogy a kivándorlás mindig nagyobb és nagyobb mérveket ölt. — nemcsak az európai országokba, hanem egész más világrészek felé. — hanem jelenti másrészt azt is, hogy a falvakat otthagyják az emberek, mert kénytelenek otthagyni, minthogy nincs ott megéhetésük. bevonulnak a városokba, és amikor bevonultak a városokba, ott is azt veszik észre, hogy szintén nincs megélhetésük, úgyhogy az a szegény ember ég és föld között lebeg, mint Mohamed koporsója. A vége az. hogy vagy öngyilkos lesz. vagy elzüllik, vagy olyasmire ragadtatja magát, amit törvény szerint üldözni kell. Cserti József : Kivándorolni nem tud ! Klárik Ferenc: így telnek meg a börtönök, igy válnak szerencsétlenekké az asszonyok, igy lesznek apátlanokká, anyátlanokká a grermekek és igy züllik el ez az ország igy züllik el ez a nemzet, amely nemzetnek pedig ezerszeres szüksége volna arra, hogy önmagát emberanyagban minél nagyobbá, minél erősebbé. minél hatalmasabbá tegye. De emberanyag alatt nemcsak általában az embert értem, hanem a kiúturembert is ; értem alatta azt, hogy az ország minden lakosának — legyen az ipari munkás, legyen az gazdasági cseléd, vagy legyen az földmiveléssel foglalkozó akárkicsoda — nemcsak az élethez van joga azért a munkáért, amelyet ő a köznek teljesít, hanem joga van ahhoz is, hogy munkája után ebből az életből kivehesse mindazokat a lelki élvezeteket, amely lelki élvezetek őt is előre viszik, de amelyek fejlesztik és még- inkább előbbre viszik a jövő generációt az emberbimbók utján. T. Nemzetgyűlés ! Amikor 1920-ban megalkották a földbirtokreform törvényét és megcsinálták a végrehajtási rendeletet is. akkor évi december 13-an, nsütortokon, 39 elmentek ezek a szegény emberek — egyik részük háborús rokkant, másik részük háborús özvegy, harmadik részük egy háborúban elveszett embernek a fia — és igényeltek egy kis házhelyecskét. Egondolták. hogy hiszen a törvény ezt nekünk adja. mi oda megyünk, igényelünk és majdan legközelebb, ha másunk nem lesz mégis legalább fedél alá jutunk, építgetünk majd vályogból vagy tudom is én miből, magunknak egy kis kunyhócskát, ahol meghúzódhatunk. Igen ám. de ügyvédet kell fogadni, mert tudták, hogy ők nem ismerik ki magukat ebben a kérdésben, tehát jogvégzett emberre van szükségük. összeálltak tizenöten, húszan, ötvenen vagy nem tudom én hányan, egyik helyen többen, másik helyen kevesebben, és az egriknek azt mondták, hogy menjen mindenkihez, ennyi meg ennyi az ügyvéd költsége, mindegyikre ennyi meg ennyi esik, tessék tőlük összegyűjteni, azután tegye egy rakásra és adja oda a fiskálisnak. De mirevaló a magyar közigazgatás ? Arravaló, hogy azt mondja : Hohó, ez tilos gyűjtés, ez más embereknek a kapacitálását jelenti. A közigazgatás lefoglalta pénzecskéjüket, becsukta annak a gyűjtőjét, úgyhogy ezek a szegény emberek szétszaladtak és soha többé házhely iránt még- az óhajtásukat sem fejezték ki. Azután jött a nagybirtok, illetőleg annak tulajdonosai. — természetesen tisztelet a kivételnek; ezt én mindig kijelenteni, — jöttek és azt mondták : aki pedig az én földemből házhely kihasitásáért vagy pedig föld kihasitásáért el mer menni a birósághoz. sem ő. sem semmiféle ivadéka ebben a birtokban soha munkát nem kap. Cserti József : Igen ! Sem fát ! Klárik Ferenc : Mindazt, ami azzal jár ! Nagy János (tamásii) : Ez már talán kissé túlzás ! Klárik Ferenc : Azután jött a magyar közigazgatás s az embereket internálták, akiket pedig nem internáltak, azokat internálási eljárással fenyegették meg. Igen tisztelt Nemzetgyűlés! Ha nincs olyan demokratikus kormányzati rendszer, amely parancsolni is tud mindazoknak a hatóságoknak, amelyek ő alá tartoznak, akkor földreformról akár novella nélkül, akár novellával kiegészítve, beszélni nem ig-en lehet. Szijj Bálint : Mégis beszél róla S Klárik Ferenc : Hogy egy hecsületes, jó és elengedhetetlen feltétele az, hogy demokratizálódjék az ország, hogy demokratizálódjék a kormány, hogy a kormány birja azt az erőt, amely erővel lesújthat azokra, akik ez ellen a kormányhatalom ellen — akármilyen közigazgatási tisztviselő legyen is az — mernek tenni és ellene mernek cselekedni. De tessék megengedni, hogy egy lépéssel továbbmenjek. Demokratizálni kell magát az egész közigazgatást, a közigazgatást is a népek választása alá kell rendelni, ugy hogy az a szolgabiró vagy az a főjegyző, vagy az a más közigazgatási tisztviselő a népben ne azt a plebset lássa, amellyel neki rendelkeznie szabad és lehet, hanem azt az erőt lássa a népben, amelytől ő a maga egészében függ, de függ nemcsak ő, hanem maga a kormányzati rendszer, az egész képviseleti rendszer is. Most tessék megengedni nekem, hogy még megmondjam azt is, hogy akármilyen jó, vagy jó is lenne ez a novella... Perlaki György : Most elárulta magát ! Klárik Ferenc : ... akkor se jó, mert sem a házhely kérdését, sem a földreformot nem lehet megoldani, az én szerény véleményein szerint.
