Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-216

.>•! A nemzetgyűlés 216. ülése 1924. évi január hó 4-én, pénteken. tisztességesek voltak. (Nagy Ernő: A beregieket is a beregszászi direktórium elnöke mentette meg!) Nem tagadom el azt sem, itt a fórumon mondom, hogy az egyedüliek, akik akkor kisér­letet tettek a bolsevizmus letörésére, nem a pol­gárság köréből voltak és nem az ellenforradalom volt, hanem a szakszervezetek. (Szomjas Gusztáv: Azok segitették nyeregbe őket! — Peyer Károly: Ez az ön tévedése! Nem ismeri a tényállást! — Nagy Ernő: A polgárság gyávasága! — Szomjas Gusztáv: Csak nem gondolja, hogy 15—20 ember csinálta ? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Hegedüs György: Uj történelmet csinál!) Csendet kérek! (ßassay Károly: Nem uj történelem! Ez az igazság!) Csendet kérek, képviselő urak! Sándor Pál: Ezt én hajlandó vagyok nyiltan a lapokban állitani; engem e miatt, ha kivánják. pörbe foghatnak. Állitom és fen tartom, mert saját szemeimmel láttam, saját tapasztalataimból tudom, hogy igenis a munkásosztálynak egy része volt az, amely a bolsevizmus letörésére törekedett, a polgárság pedig gyáván meghunyászkodott. Én, aki a polgársághoz tartozom, konstatálom, hogy ez igy volt. (ßassay Károly: Sohasem szervezték, most sem szervezik a polgárságot! A polgárságot csak voksokra szervezik.) Miért mondtam ón ezt el? íme, akkor a bolsevikiekkel a szocialisták szembeszállottak, most pedig egy tényleges magyar kormány nem tud szembeszállni egy ilyen terro­risztikus kisebbséggel és nem tudja azt letörni. (Szomjas Gusztáv: Dehogy nem ! Várja ki_ a végét! — Peyer Károly: Persze hogy nem! Héjjas Iván nem megyei az idézésre! — ßassay Károly: Héjjas Iván tisztelteti a belügyministert!) Miért nem próbálják legalább meg! (Barla-Szabó József: Majd jön a házszabályrevizió, az letöri a kisebb­ség terrorját!) Kérdezem önöket, melyek azok a titkos politikai erők, amelyek ezt meggátolják? (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Sándor Pál: Melyek azok a titkos erők. ame­lyek Bethlen ministerelnököt meggátolják ebben a tevékenységében? Hiszen mi, ellenzék, a leg­nagyobb készséggel állunk rendelkezésre, hogy az egész vonalon közreműködjünk abban, hogy neki ebben segédkezet nyújthassunk. Ez nem liberaliz­mus, ez nem a fajvédelem kérdése, ez az ország rendje helyreállításának a kérdése. Miért nem törekszenek önök arra, hogy a ministerelnököt belekényszeritsék abba, (Szomjas Gusztáv : Nem kell azt kényszeríteni! — Kuna P. András; Csi­nálja magától is!) hogy a legerőszakosabb esz­közökkel törje le az egészet. Ismétlem azt, amit kezdetben mondtam: látok egyes fehér pontokat. Látom most is, hogy igenis, kikutatták az utolsó gyilkosságot. Ott találtak olyan felszereléseket, amelyek polgárembereknél nem divatosak, (ßassay Károly : Amilyeneket találtak azelőtt is büntetlenül! — Peyer Károly: Ekrazitos ágyrajárók! — Kováts-Nagy Sándor: A háborúban széthordták a raktárakból ! — ßassay Károly: Talán védi őket? — Kováts-Nagy Sándor: Nem védem! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztas­sanak a. szónokot meghallgatni! (ßassay Károly: De amikor itt minden gyilkosnak védője akad! — Felkiáltások jobbfelől: Ki védi? — Peyer Ká­roly : A kakaóbombákkal védték a gyilkosokat! — Hegedüs György : Ki védte? — Peyer Ká­roly : A kakaóbombával védték !) Peyer kép­viselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Peyer Károly: Azzal mentették és buzdították továbbra is gyilkosságra! Maguk a felbujtók, a szellemi inspirátorok! — Hegedüs György: Soha­sem védtem! Én szálltam először szembe velük itt! Első beszédemben szembeszálltam velük!) Hegedüs képviselő urat ismételten kérem, mél­tóztassék csendben maradni! (Hegedüs György: Akkor ön még máskép beszélt itt! Három évvel ezelőtt volt! Tessék elolvasni! — Zaj.) Csendet kérek! Sándor Pál: Mondom, t. Nemzetgyűlés, látom, hogy ismét történt egy lépés a rend felé. De biz­tosak önök abban, hogy ismét nem fog találkozni egy kéz, amely halt-ot int és amely nem engedi ezt az egész esetet ismét kibogozni? (Nagy zaj a jobboldalon. Felkiáltások jobbfelől: Nevezze meg! Ez gyanúsítás! — Hegedüs György: Ebből élnek hónapok óta! — Szomjas Gusztáv: Ilyen kéz nincs!) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Sándor Pál: Az Istenért, kérem, ne méltóz­tassanak félreérteni. Azt mondtam, 1% van ilyen titkos erő és 99°/o rendet akar. Én tehát erre az 1%-ra mondom mindazt, amit mondok. Ne mél­tóztassanak az én szavaimba semmi mást bele­magyarázni akarni, mint amit én mondottam. Egészen világosan beszéltem. Azt mondják, hogy van egy titkos kamarilla, amely vezeti az ügyeket. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Hegedüs György: Leplezzék le! — ßassay Károly: Lelep­leztem itt nem egyszer. — Zaj jobbfelől. — Hegedüs György: Jelöljék meg, neveket kérünk! — Peyer Károly: Tény az, hogy a gyilkosok amnesztiát kapnak! — ßassay Károly: Lelepleztem a kettős kereszt vérszövetséget. Görgey ezredes urat. Makay százados urat, lelepleztem Andrejka Károlyt. — Hegedüs György: Ez az a kamarilla? — Peyer Károly: Ezek csak eszközök! — Nagy Ernő: Ráday gróf az elnöke ! — Halász Móric: Micsoda beszéd már ez?) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak, jobb­ról is, balról is. Sándor Pál: Miben rejlik a Károlyi-kormány­nak a sikertelensége? Hisz voltaképen az egy békés forradalomnak indult. (Barthos Andor: Békés? Gyilkossággal indult! — Ellenmondások a jobboldalon. — ßassay Károly: Hazafias főispánjai voltak ! — Ellenmondások a jobboldalon. — Szomjas Gusztáv: Egyenesen bolsevista rablás volt.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak ! A t. Nemzetgyűlés minden oldalához intézem azt a kérést, hogy méltóztassanak a szónokot csendben meghallgatni, mert az ilyen állandó folytonos beszélgetések mellett tanácskozni nem lehet. (Nagy zaj.) Sándor Pál: Én azt akartam ezzel mondani-.. (Nagy Ernő közbeszól.) Elnök: Nagy Ernő képviselő urat kérem, tessék csendben maradni. (Nagy Ernő újra közbe­szól.) Nagy Ernő képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasitani. Sándor Pál : Csak azt akartam ezzel mon­dani, hogy ha Tisza István grófnak, a mi nagy emberünknek meggyilkolásától eltekintünk, akkor ez a forradalom minden további vér nélkül indult meg, Azt nem lehet letagadni, hogy igy volt. (Halász Móric : Békés forradalom ! — Pikler Emil : Orgoványon több embert gyilkoltak meg ! — Nagy zaj. Egy hang balfelől: Megindult a rablás az egész országban.) Elnök: Egy kis türelmet kérek, képviselő urak, mert lehetetlen igy tanácskozni. Sándor Pál: A képviselő urak nem tudják, hogy mit akarok mondani, ha csak a mondat egyik felét hallgatják meg. Azt mondtam, hogy a forradalom vernéikül indult meg, (Halász Móric: Csak Tisza Istvánt gyilkolták meg !) csak a radi­kálisoknak és szocialistáknak a nagy kívánságai ésínagy étvágya hozták magukkal azt, hogy a Károlyi-uralomnak meg kellett buknia. (Farkas István: Ezeréves jogtalanság hozta magával, hogy meg kellett buknia ! — Lendvai István közbeszól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom