Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-207
À 'nemzetgyűlés 2Ù7. illése 192H. évi december 13-án, csütörtökön. 35 a 151-ik nem irta alá, mert valahogy lebeszélték a meghatalmazás aláírásáról. De a Földbirtokrendező Biróság kiküldött birája mégis azt mondja, hogy mivel nincs egyetemes meghatalmazás, mert nem az összesek írták alá, nem lehet a többiek meghatalmazottjának, az ügyvédi képviseletnek helyet adni. Tessék ebből a szempontból is megvilágitani a kérdést. Ugyancsak ennek a kérdésnek egyik nyúlványa az is, hogy nem gondoskodtak arról, hogy ezek a szerencsétlen emberek lagalább ingyenes védelemben részesüljenek, és legalább a bélyeg- és egyéb költségek alól mentesüljenek, amit pedig feltétlenül biztositani kellene részükre. Ha még az október előtt érvényben volt bélyegskála jönne számitásba, addig talán nem is tettem volna emlitést erről. Ma azonban, amikor minden egyes személy után a meghataimazási bélyeg 2000 korona, ez már olyan tekintélyes összeg, amely ezeknek a szerencsétleneknek háztartásában egészen számottevő, ugy hogy arról is gondoskodni kellett volna, hogy a törvényben garancia legyen arra, hogy az ilyen eljárás teljesen ingyenes. Neubauer Ferenc előadó: Ha három ügyfelem van. akkor három meghatalmazást kell becsatolnom? Györki Imre: Igen, sőt ha ezer van, akkor ezerszer kétezer korona bélyeg lerovását kéri a biróság. Erre vonatkozólag méltóztassék Kállay pénzügyminister úrhoz fordulni, hogy ő közegei által adjon ki olyan rendelkezést, hogy ne leletezzék meg, akkor én is teljesen elállók ennek szóvátételétől. Klárik Ferenc : Én még egyebet is mondok ! (Zaj.) Györki Imre : Feltétlenül szükséges tehát, hogy a gyakorlati megoldást elősegitsük és a törvény gyors végrehajtásának előmozditása céljából ezekre a szempontokra is figyelemmel legyünk. De ugyancsak az ügyvédi képviselet kérdésével kapcsolatos a törvénynek, ha jól emlékszem, 12. §-a, mely az Országos Földbirtokrendező Biróság előtti nyilvános előadást óhajtja törvénybe iktatni. A nyilvános előadás a polgári perrendtartásbanközismert valami. (Zaj a középen. Elnök Ű seng et.) Felsőbiróságaink előtt általában ez az eljárás vau bevezetve. Sok vita folyik jogászok között, helyes-e ez, vagy helytelen. Nekem, az az álláspontom, hogy ez bizonyos mértékig helytelen, mert sokkal célszerűbbnek tartanám, ha nem nyilvános előadáson tárgyalnák le ezeket a dolgokat, hanem szóbeli előadáson, amelyről a felek előzetesen tájékozva vannak, és kellően felkészülnek arra a tárgyalásra, amely ott lefolyik. Ha ellenben már nyilvános előadás van, akkor teljesen tarthatatlan e tekintetben az az eljárási metódus, amely a polgári eljárásban az ügyvédi képviselet terén általában divatozik, ahol az emberek általában megszokták, hogy ügyvéddel képviseltessék magukat, és ahol a biróság székhelye ott van, ahol jogkereső felek laknak, vagy legalább ahhoz közel. Ilyen helyen szó lehet a nyilvános előadásról. Ellenben nem lehet helyt adni ennek a nyilvános előadásnak és ennek konzekvenciáit nem lehet teljes mértékben alkalmazni olyan eljárásra, mint az Országos Földbirtokrendező Bíróságé, ahol Budapesten van a biróság székhelye, a felek legnagyobb része azonban érthető okokból — hiszen Budapest teljesen ki van kapcsolva az egész eljárásból — vidéken van. Méltóztassék t. i. ennek gyakorlati, konzekvenciáit levonni. A nyilvános előadás azt jelenti, hogy az Országos Földbirtokrendező NAPLÓ XVIII. Biróság hirdetőtábláján itt Budapesten kifüggesztik azt, hogy Mindszent község földbirtokrendezési ügyének tárgyalása ekkor és ekkor lesz. A mindszentiek nem járhatnak állandón oda és nem tarthatnak Budapest és Mindszent között egy összekötőt, aki minden héten megnézi a hirdetőtáblát, hogy ki van-e függesztve az ő ügyük vagy nem. (Az elnöki széket Scitorszky Béla foglalja el-) Természetes, hogy a kitűzött időpontokat mindenkor el fogják mulasztani, a nyilvános előadáson nem fogják képviseltetni magukat, ellenben a nagybirtokosok, akiknek rendesen Budapesten, van a lakóhelyük, akik gondoskodni tudnak ügyvédi képviseletről, olyan ügyvéddel való képviseltetésükről, aki időt szentel arra, — mert kifizetődik neki — hogy hétről-hétre ellenőrizze ezt a hirdetőtáblát,meg is fognak ott jelenni a nyilvános előadáson és körömszakadtáig fogják védelmezni a nagybirtok érdekeit. Halász Móric : Benne van már, hogy értesíteni kell a községet is ! Györki Imre : A magyar jogéletben teljes novum az, ami ugyanebben a paragrafusban fordul elő, hogy t. i. időhatárhoz van kötve, hogy a képviselők mennyi ideig szólhatnak a biróság előtt. Nem tudom, hogy kinek az agyában született meg ez a gondolat. (Egy hang a középen : Furcsa agyvelő lehet !) Ez furcsa agyvelő lehet, az kétségtelen, sőt az egész gondolatot perverz agyvelő működésének kell tulajdonitanom, mert normális agyrendszerrel azt bevenni egy törvényjavaslatba, hogy tiz percig lehet felszólalni bizonyos kérdésekben, teljesen, lehetetlennek tartom. Halász Móric : Ezer holdak sorsát elönti el. Györki Imre : Amikor először láttam a törvényjavaslatnak ezt a rendelkezését, tessék elhinni, önkénytelenül eszembe jutott a diktatúra egyik forradalmi törvényszéki tárgyalása, amelyen a forradalmi törvényszék elnöke, tehát a tanács elnöke, Cserni József Lenin-terrorista volt, aki kitette az óráját (Egy hang a középen : Az sem volt az övé !) és ha jól emlékszem, Gál Jenő ügyvédtársamnak azt mondta : öt pere a duma ! (Élénk derültség.) Ez azt jelenti, hogy védencének védelmére öt percig beszélhet. Szijj Bálint : Öt percig dumálhat ! (Élénk derültség.) Györki Imre : Ugy van, öt percig dumálhat. Ez jutott eszembe akkor, amikor elolvasta in, hogy itt nem öt perc, hanem tiz perc a duma és ugy látszik ez az öt perc duma-különbség jelenti a különbséget a szovjet-igazságszolgáltatás és ama igazságszolgáltatás között, amelyet itt akarnak az urak törvénybe iktatni. Teljesen lehetetlen a törvénynek ezt a komikus rendelkezését fentartani. Akkor ne játszszunk, hanem tessék tiszta képet alkotni és azt mondani, hogy képviseleti jog nincs, nem szólalhatnak fel a felek, továbbra is marad az eddigi eljárás, betekintést nem engednek, négy fal között intézik el ezt a nemzetgazdasági nagyon fontos kérdést, és akkor tisztán látunk ebben a kérdésben s nem komédiázunk, mert amit most csinálnak, az tisztán komédia. Vannak nagyobb érdekek is ebben az országban, amelyek birói megoldást nyernek. A közigazgatási biróság előtt is vannak tárgyalások; a közigazgatási biróság is ismeri ezt a nyilvános előadási rendszert, ott is megvan az, hogy a felek felszólalhatnak, de annak idejön 5
