Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-215
A nemzetgyűlés 215, ülése 1924. évi január hó 3-án, csütörtökön, 345 a jobboldalon. — Pikler Emil: Lendvai ezt tudta, azért menekült ki S — Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : Az a hölgy, aki Piroska menyasszonya volt, ugy látszik, idejekorán megismerte jegyesét és felbontotta vele az eljegyzést. A hölgynek időközben akadt egy másik udvarlója s azzal eljegyezte magát. Piroska, aki akkor még főhadnagy volt, levelet irt az uj vőlegénynek, amelyben becsmérelte volt menyasszonya becsületét. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan! — Pikler Emil: Magyar gavallér!) Az uj vőlegény erre feljelentette Piroskát rágalmazásért, mire a katonai elöljáróság megindította ellene a becsületügyi eljárást, amely becsületügyi eljárás ma is folyik. Ha mármost szabad bizonyos tekintetben talán a valószinüségre nézve is véleményt kifejeznem, akkor majdnem ugy fest a dolcg j mintha ez az ember arra számított volna, hogy volt menyasszonya is ott lesz abban a társaságban, (Élénk ellenmondások a szélsőbaloldalon.) szóval mintha a személyes bosszú is közrejátszott volna ebben a dologban. (Ellenmondások a szél sőba'oldalon. — Propper Sándor : Gyenge valószínűség ! — Zíj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : Méltóztassanak megengedni, hogy áttérjek egy másik tárgyra, amely szintén a katonasággal kapcsolatos és amelyet Pikler képviselő ur hozott először elő a Ház valamelyik ülésén az ünnepek előtt, amiről azonban ma is szó volt, és pedig Rupert képviselő ur beszéde folyamán, aki szintén kitért a nagykanizsai napiparancsra és az abban vázolt dolgokra. A képviselő ur felszólalása után azonnal elrendeltem a vizsgálat megindítását ebben az ügyben, hogy tiszta képet nyerjünk arról, hogy tulajdonképen mi is történt ott. Itt vannak az összes jelentések, bátor leszek ismertetni belőlük azt, ami közérdekű. Itt van mindenekelőtt az ezredparancsnok jelentése, amely azt mondja : »Pikler kéüvieelő ur kijelentései és a Világ című lap közleménye nem fedik a valóságot, (Zaj jobb felöl.) amennyiben a dob-utcai gyilkosság sem napiparancsilag nem tétetett közzé, sem A Nép köz'eményének a legénység előtt való felolvasása napiparancsilag el nem rendeltetett. Itt vannak nálam az összes időközben« kihirdetett napiparanesok, (Kuna P. András : Egy kis ferdítés nem árt !) de ezekben egy szó sincs erről. (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Megállapittatott azonban, hogy az eset, különös tekintettel a nyilvános helyiségekben való magatartásra, bojtjának kötelező védelmére, verekedések lehető elkerülésére és a honvédség tekintélyének és a fegyver ^ becsületének megóvására, az ezrednek úgyszólván valamennyi helyben állomásozó alosztályánál ismertetve lett és az oktatás, valamint erkölcsi oktatás tárgyául szolgált.« Azután elmondja, hogy minden egyes osztálynál milyen körülmények között, ez nem fontos és nem lényeges. (Zaj a szélsőbaloldalon.) (Továbbolvassa:) »Jelentem továbbá, hogy az ezred helybeli alakulásainál összesen három zsidó szolgál, még pedig egy az első, egy a harmadik és egy a nyolcadik századnál. A kihallgatásokról felvett jegyzőkönyveket másolatban felterjesztem.« Leszek bátor felolvasni őket. (Horváth Zoltán : Ismerjük ezeket a jegyzőkönyveket ! — Rupert Rezső: Nem volt emberséges dolog.) A nyolcadik századnál szolgáló Fürst Alajos honvéd — vagyis, akinek apjától a panasz ered — kereskedelmi érettségit tett és 1918 őszén a helybeli szeszfinomitó hivatalnokává lett kinevezve. A bolseviki uralom alatt a szeszfinomitó bizalmijává neveztetett ki és ebben a minőségében oly eredményes teljesítményeket ért el, hogy a szovjeturalom megdőltével, 1919 őszén a szeszfinomitó vezetősége is szükség*enek tartotta, hogy a hivatalnoki állásból elbocsássa. Ekkor a szabómesterséget kezdte kitanulni és jelenleg a nyolcadik századnál századszabó. Ennek apja, Fürst Vilmos, helybeli lakos irta Piklernek a nemzetgyűlésen felolvasott levelet. Ezek után leszek bátor felolvasni a. felvett jegyzőkönyveket. (Felkiáltások jobb felől : Aha ! — Farkas István : Mi az az aha ? !) (Továbbolvassa :) »Jegyzőkönyv, felvétetett Nagykanizsán, december hó 24-ikén, Mazes József második géppuskás századbeli honvéddel, az ezredparancsnokság szóbeli utasítására, az ezrednél történt állítólagos zsidóüldözés miatt. Jelen vannak alulírottak. Kérdés : Mióta teljesít katonai szolgálatot, minő alosztályrál, adja e 7 ő panaszait — itt elmondja, hol szolgált, nincs ebben semmi különös. — Második kérdés : Szolgálati ideje óta ki szidalmazta, ki bántalmazta ? Felelet : Senki ! — Van-e még valami mondanivalója ? — Nincs! (Derültség a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Csak az, hogy eresszenek ki a szobábó 1 !) Folytatólagos jegyzőkönyv. Felvétetett Nagykanizsa, 1923 december hó 27-ikén, a túloldalt megnevezett honvéddel az ezredparancsnok ur azon szóbeli parancsára...« (Zaj balfelöl. — Kuna P. András : Mi van a szakszervezetekkel ? — Farkas István : Ha maga meg tudná érteni, mi az a szakszervezet ! — Pikler Emil : Fogalma sincs róla ! — Kuna P. András : Nagyon is tudom már régóta !) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Csáky Károly honvédelmi minister (tovább olvassa) : »Folytatólagos jegyzőkönyv. Felvéve az ezredparancsnok ur azon szóbeli parancsára, hogy a megnevezett újólagosán megkérdezendő, hogy a folyó hó 24-ikén fölvett jegyzőkönyv bemondásakor történt-e erkölcsi vagy fizikai presszió, azon megjegyzéssel hogy ebből semminemű megtorlástól félnie nem kell. Első kérdés: Történt-e erkölcsi vagy fizikai presszió, ha igen, kitől és mily mértékben ? — Nem történt senkitől. (Peyer Károly: Persze, hogy nem!) A budapesti dobutcai Lázár-kocsmában történt gyilkosság óta megváltozott-e a bánásmód magával szembeni — Nem! Aláírva: Mazes József.« (Zaj balfelől.) Majd felolvasom a harmadik jegyzőkönyvet és meglátják, az máskép hangzik. Itt van a másik jegyzőkönyv, amely felvétetett Nagy Jenő karpaszományos honvéddel. Ez a harmadik izraelita vallású és ugyanazt mondja, mint az első. A harmadik jegyzőkönyv Fürst Alajossal vétetett fel. (Olvassa): »Eddigelé bántotta-e magát valaki, amióta a hadseregnél szolgál, akár tettel, akár szóval! Egész őszintén beszéljen, azért, amit most jegyzőkönyvbe mond, semmi bántódása nem lesz. — Felelet: 1923 szeptember 15-ikén karpaszomány 49*
