Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-214

3J6 A nemzetgyűlés 214. ülése 1923. juk ! Halljuk !) ellenben a nemzet egyetemességét tartja maga előtt és mint kormányzat annak képviselete, szolgája, mint minister pedig annak ministere. Tudom és remélem, hogy a szociáldemokrata pártban sok megértés mutatkozik olyan követelésekkel és törekvésekkel szemben, amityen követelésekkel és törekvésekkel mi állunk és bukunk, ha arra lesz szükség ; de azt is tudom, hog}^ ez a világnézeti különbség örvényt szakit közöttünk. Ennek következtében mindaddig, amig a szociáldemokrata párt is a maga teljességében át nem helyezkedik a keresztény és nemzeti tradicionális magyar alapra, (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon. — Peidl Gyula : Ez frázis, minister ur !) addig természetes, hogy ebijen a parlamentben és kint az agitációban is, mint ellenfelek állunk szemben. (Peidl Gyula : Ez kizárja az amnesztiát? •— Rupert Rezső : Bárcsak nemzeti alapra helyezkedtek volna ! — Drozdy Győző közbeszól.) Elnök : Drozdy képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Vass József, a ministerelnök helyettesítésével meghízott népjóléti minister : Az emberben megbecsülöm az embert, az ellenfélben megbecsülöm a nobilis ellenfelet. Addig, amig nobilis és nobi is eszközökkel küzdő ellenféllel állok szemben, nincs jogom arra, hogy kevésbé nobilis legyek vagy ne nobilis fegyvereket használjak. Én a most elmúlt napokban több alkalommal kísérletet tettem aziránt, hogy ezt a vitát ne leszereljem, hanem valamiképen az ország súlyos és különösen külpolitikai érdekeire való tekintettel befejeztessem azzal, hogy a kormány gazdasági és általában kormányzati politikájával szemben való kritikának jogát biztosítani kivánom a legközvetlenebb jövőre. Meg voltam arról győződve, hogy az egyetlen momentum, amely jogossá teszi egy vitának kiszélesítését a legkritikusabb pillanatban is, az, hogy a képviselő, akit azért küldtek ide, hogy ellenőrizze azt, ami a kormányzatban történik és törvényeket hozzon, ne üttessék el,attól a jogától, hogy kritikát gyakorolhasson. Én a módot megkivántam adni erre és január első felében kétségkívül abba a helyzetbe juthatott volna a Ház minden része, hogy a most — mondjuk — leszerelendő vita helyett egy másik, esetleg még szélesebb körű vitát gyakorolhasson Ez nem sikerült. Nem kivánom itt az ódium kérdését sem ide, sem oda hengergetni. Nem mondom azt, hogy a szociáldomokrata párt politikai magatartása volt egyedül az oka annak, hogy az ország exlexbe fog kerülni. (Farkas István : A kormány volt az oka !) nem keresem és nem fogadom el azt sem -— és kérek ugyanilyen nobilitást a kormány részére — nem keresem és nem kivánom megállapítani, hogy a kormány volt-e az oka annak, hogy exlexbe kerültünk bele. Ezt a kérdést nyitva hagyom és rábízom eldöntését azokra, akik objektív és higgadt szemmel figyelik és tanulmányozzák azt, ami ebben a teremben történni szokott. (Helyeslés jobbfelől.) Én most az úgynevezett kék papirosból, a gyorsírói irodából megkapott példányokból olvastam át tüzetesen ezeknek a napoknak történetét és meg kell állapitanom azt, anélkül, hogy kritikát gyakorolnék afölött, ami történt, hogy amikor arra számítottam, hogy holnap még lesz ülés és holnap délután szót kértem volna, hogy az eiévi december hó 21-én, pénteken. hangzott beszédekhez megjegyzéseket fűzzek, alig találtam az indemniti törvényjavaslat érdemébe tartozó vagy a kormány gazdasági politikáját higgadtan, magas szempontból tárgyaló megjegyzéseket, úgyhogy ha én kizárólag csak az itt elhangzott komoly és tárgyilagos megjegyzésekre kívántam volna reflektálni holnap, akkor beszédem valószínűleg általános megelégedésre nagyon röviden esett volna ki. Nem kivánom tehát az ódium kérdését sem ide, sem oda hengergetni. Ezt a kérdést nyitvahagyom. A szociáldemokrata párttal szemben épen azért, mert részükről a tárgyalásban legalább az eljárásban, a tárgyalás metódusában lojalitást tapasztaltam, — érdemben nem tapasztaltam engedékenységet — szükségesnek tartom — ezt leszögezem a kormány nevében is — hangsúlyozni, hogy mindenféle félreértés kikerültessék és szeretném, ha ez a szó elhangzanék itt ebben a teremben akkor, amikor a Ház bölcseségének határozata alapján, ebben a most múló, hunyó esztendőben valószínűleg utolsó gyűlésünket tartjuk, hogy mivel mi, kormány és mi, ennek a nemzetgyűlésnek túlnyomó nagy többsége tradicionálisan keresztény és nemzeti alapon állunk ( Ugy van 1 jobbfelől.) és ettől nem vagyunk hajlandók eltérni abban az értelemben, amely értelmet előbb voltam bátor ennek a mi programmunknak adni, épen azért természetesnek találom, hogy a szociáldemokrata párttal mint politikai ellenfelek állunk szemben. Amikor a kormány részéről megígérhetem azt, hogy minden helyes, okos és igazságos gondolatot — jöjjön az a szociáldemokrata párt részéről, jöjjön más oldalról — a kormány a maga részéről honorálni kivan a lehetőségek legszélesebb keretén belül, csak azt kérem az uj esztendőre, az uj esztendő tárgyalásaira : méltóztassék lehetővé tenni, nogy ennek a csarnoknak méltóságához mérten és méltó emelkedett hangulatban történjék itt akár a legszélsőbb ellenzék részéről is az itt felvetődő kérdések tárgyalása. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. — Peidl Gyula : Lássuk a tetteket !) Elnök : Kivan még valaki szólani? (Nem !) Következik a napirendi javaslat fölötti határozathozatal. Az elnöki napirendi javaslattal szemben áll Farkas Tibor képviselő ur javaslata, mely szerint következő ülésünket 1924. évi január 3-án, csütörtökön délelőtt 11 órakor tartsuk. Ezt az inditványt az elnöki napirendi indítvánnyal szembeállítva, fogom feltenni a kérdést. Ha az elnöki napirendi javaslatot nem méltóztatnak elfogadni, akkor Farkas Tibor képviselő ur napirendi javaslatát fogom elfogadottnak kijelenteni. Kérdezem tehát, méltóztatik-e az elnök napirendi javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Határozatiíag kimondom eszerint, hogy legközelebbi ülésünket 1924. évi január hó 3-án, csütörtökön délelőtt 11 órakor I tartjuk s annak napirendjére kitüzetik az indem nitásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Az iménti határozat folytán — ebben az évben nem lévén több ülésünk — ezúttal kérek ' a ±. Nemzetgyűléstől felhatalmazást arra, hogy