Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-214
314 A nemzetgyűlés 214. ütése 1923. Tekintettel arra, hogy a nemzetgyűlés által a f. évi december hó 18-án tartott 211. ülésben az igazolásra kitűzött háromnapi határidő a tegnapi napon letelt, bejelentem a t. Háznak, hogy az előbb felsorolt képviselő urakkal szemben a házszabályok 264. §-ának rendelkezései fognak alkalmaztatni. Méltóztatnak ezt tudomásul venni ? (Igen !) A határozatot ekként mondom ki. Bemutatom Rupert Rezső képviselő ur levelét, amelyben a mentelmi bizottságban viselt tagsági állásáról a f. évi december hó 1-én tartott 198. ülésben már élőszóval is bejelentett lemondását megismétli. A lemondás tudomásul vétetik s az iiymódon megüresedett tagsági hely betöltésére nézve később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. F. Szabó Géza, mint a közigazgatási bizottság előadója kivan jelentést tenni. F. Szabó Géza : T. Nemzetgyűlés ! A tegnapi ülés folyamán terjesztettem elő és mutattam be a Háznak a közigazgatási bizottság jelentését az önkormányzati munkásság folytonosságáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Méltóztassanak megengedni, hogy a közigazgatási bizottság határozatához tegnap tett előtérjesztésemet kiegészítsem azzal, hogy e törvényjavaslat tárgyalására méltóztassanak a sürgősséget kimondani. (Helyeslés.) Elnök : Miután az előadó ur a közigazatási bizottság utasításához képest azt kéri, hogy a bizottsági jelentés három nap mellőzésével legyen napirendre tűzhető, kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e hozzájárulni, hogy a közigazgatási bizottság jelentése a három nap mellőzésével legyen napirendre tűzhető ? (Igen I) Ezt határozatként kimondom. Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére vonatkozólag. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, f. hó 22-ikén, szombaton d. e. 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki az indemnitásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? Farkas Tibor : A napirend megállapításához kérek szót. Elnök : A képviselő ural a szó megilleti. Farkas Tibor : Tisztelt Nemzetgyűlés Î Az elnöki napirendi indítvánnyal szemben bátorkodom azt indítványozni, hogy a Ház a holnapi napon ne tartson ülést, hanem legközelebbi ülését január hó 3-ikán tartsa. Ma már azt, hogy exlexbe kerüljünk, emberi valószínűség szerint megakadályozni nem tudjuk. Az exlex kikerülésének az a jelentősége, amely még néhány nap előtt lett volna, szintén nem lehet, mert a tárgyalások, amelyekre hivatkozva, az exlex elkerülését forszírozták, már megszűntek. De egy másik momentum is hozzájárul ahhoz, hogy ezt az indítványomat megteszem, és pedig az, hogy én célszerűbbnek tartanám, ha az indemnitási vita folyamán már célzás történhetnék azokra a kormánynyilatkozatokra, amelyeket várunk s amelyek esedésesek a ministerelnök ur hazaérkezése után. Azt hiszem, hogyha az indemnitási vitát nem folytatjuk holnap', hanem majd csak azután, ha a kormánynyilatkozatok megtörténnek, ezzel csak a vita'komolvságát és tartalmát, igazságát mozdítjuk elő. >vi december hó 21-én, pénteken. így bátorkodom indítványozni, hogy legközelebbi ülésünket 1924. évi január hó 3-án tartsuk és ennek napirendjére tűzzük ki a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot. Indokolásul bátorkodom még felhozni azt, hogy most karácsony idején azt hiszem mindenki joggal siet, hogy ezt a néhány napot komoly ünnepi hangulatban, családja körében töltse el. s így, ha magas országos érdek nem kívánja, ha ezzel nem tudunk nagy eredményt elérni, az, hogy a holnapi napon nem tartunk ülést, semmiféle közérdeket nem sért. (Gömbös Gyula szólásra jelentkezik.) Elnök : Gömbös Gyula képviselő ur kivan szólam. Gömbös Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Kötelességemnek tartom a nemzetgyűlést felvilágosítani arról a megállapodásról, amety az ellenzéki képviselők és a ministerelnök között történt arra vonatkozólag, hogy holnap is lesz ülés. A mi felfogásunk szerint ez egészen mellékes, mivel úgysem tudjuk letárgyalni az indemnitási javaslatol. Az ellenzék a maga részéről felfogásom szerint kötelességét megtette, s a kormnáyra hárul a felelősség, ha exlexbe kerülünk. (Zaj fobbfelől — Barthos Andor : Ezt már nem fogadjuk el !) A kormány két hónapig bennünket szabadságra küldött és annyira komplikált munkaprogrammot adott, hogy azt előre tudtuk, — Kassay t. képviselőtársamra hivatkozom, aki ezt bebizonyította — hogy úgysem tudjuk letárgyalni azt a napirendet, amelyet a kormányelnök annak idején az ellenzék vezetői elé terjesztett. Erre való tekintettel én is csatlakozom Farkas Tibor képviselőtársam indítványához. (Helyeslés a balközépen.) Elnök : Kiván-e még valaki szólani? (Senki !) A ministerelnök urat helyettesítő népjóléti minister ur kivan nyilatkozni. Vass József, a ministerelnök helyettesitésével megbízott munkaügyi és népjóléti minister : T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, hogy a t. Nemzetgyűlés minden tagja, illetőleg minden pártja tanuja volt annak, hogy én a magam részéről a békés útnak minden eszközét felhasználtam arra, hogy amennyire lehet, az indemnity-javaslat tárgyalását befejezéshez segítsem ; azonban tőlem független okok ebben sikert nekem nem nyújtottak. Mármost a jelen pillanatban ugy állunk, hogy az elnök urnák a napirendi indítványával szemben, amely azt tartalmazza, hogy holnap még az utolsó napon ezen a héten az ünnepek előtt tartsunk ülést, elhangzott itt ellenzéki oldalról egy másik indítvány, amely azt tartalmazza lényegében, hogy már holnap ne tartsunk ülést, hanem a legközelebbi ülésünk napját tűzzük ki január 3-ára. Én nem látom most már a lehetőségét annak, hogy egyetlen egy tárgyalási napnak felhasználásával az indemnity vitáját, amely nagyon széles vedret vájt magának, befejezhessük. Ennek következtében én a magam részéről szintén nagyon lelkiismeretesen fontolgatom azt a két felszólalást, amely itt most elhangzott, az indítványt és Gömbös igen t. képviselő ur hozzászólását, hogy t. i. nem volna-e sokkal célszerűbb és helyesebb a máris megfáradt figyelmű nemzetgyűlést, tekintettel a közelálló ünnepekre s az utazási lehetőségek nehéz voltára, esetleg felmenteni, hogy ezen a héten a legutolsó napot, tehát az ünneptől mentes