Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-207
24 A nemzetgyűlés 207. ülése 1923. meg vagyok győződve róla, hogy ha a társadalomnak a birtokreform érdekében sikerült volna egységes és kedvező atmoszférát teremtenie, akkor lehetett volna erkölcsi nyomással mindazokat'az erőket, sokszor nagyon aljas és becstelen erőket, visszaszorítani, amelyek idáig a törvényes faktorok minden erőfeszítését nagyon sok vonatkozásban elgáncsolták. Meggyőződésem az, hogy a magyar társadalomból egyelőre még hiányzik a kellő szociális ^ megértés ennek a reformnak végrehajtásához. Az igazi magyar földesúr mindig nemes gazdája volt a magyar népnek; egészben véve és általánosságban ez áll. De sajnos, sokszor tapasztaljuk azt, hogy még mindig azt hiszik a legnemesebb lelkű emberek is, hogy a szociális kérdéseket tisztán patriarkális jólelküséggel meg lehet oldani. A múlt magyar politikájának legnagyobb hibája volt a szociális érzék hiánya. Legnagyobb politikusaink és legnagyobb államférfiaink is a saját nemes lelkületükből indulva ki, azt gondolták, hogy ilyen atomisztikus alapon, mindenki a maga szociális kérdésének megoldásával az egész nagy szociális kérdést meg tudja oldani. Ezen azonban már régen túl vagyunk. Ez ma már nem elég ; ma már csak intézményes alapon lehet a szociális kérdést megoldani. A liberális állam a múltban nem törődött a tőke áramlásával ; nem törődött azzal, hogy a tőke milyen vállalkozásba fekszik bele. Engedte a tőkét eg'észen elvonni a vidéktől, a magyar földtől és engedte belemenni a magyar nemzetnek, a magyar államnak, a magyar fajnak szempontjából értéktelen vállalkozásokba. A magyar föld népének nagy nyomorúságát szerintem három tényezőre lehet visszavezetni. Az egyik az egészségtelen és aránytalan birtokmegoszlás. A másik a magyar nép erkölcsi és szellemi elhanyagolása ; a harmadik a magyar föld gazdasági'elhanyagolása, épen a liberális politika révén. Aki az elmúlt 30 esztendő gazdasági fejlődését áttekinti Magyarországon, az nagyon jól látja, hogy minden pénz és minden tőke a városokba áramlott. A magyar földtől a világon minden tőke elvonatott. Halász Móric : Miért ? Zsilinszky Endre : Szerintem az állam liberális politikája következtében, (Mozgás balfelől.) mert az államnak mindig megvan a maga módja, hatalma ahhoz, hogy a tőkét irányítsa, hogy a tőkét a hitel politikáján keresztül oda vigye, ahol arra elsősorban szükség van. Ennek a tőkének helye elsősorban a magyar földben lett volna, nemcsak a magyar kisbirtokos földjében, hanem a nagybirtokos és közép birtokos földjében is. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Én itt elsősorban a birtokmegoszlással akarok foglalkozni. Ha a statisztikai adatokat csak egy kicsikét megnézzük, csak nagy vonalakban és nagy" általánosságokban és összehasonlitjuk a magyar birtokmegoszlás statisztikáját bármely más állam birtokstatisztikájával, nagyon rövidesen rá lehet arra jönni, hogy ez egészségtelen, méltánytalan és igazságtalan birtokmegoszlás, csonka Magyarországon a 100 holdon aluli birtokok területe 7,474.287 hold, ezzel szemben a 10—20000 holdig terjedő birtokok területe 948.446 kat. hold. A 20-000 holdon felüli birtokok területe 1555.840. Ezzel szemben a középbirtok körülbelül ugyanannyi, mint a 10.000 holdnál nagyobb latifundiumok összege. Ezek a számok, azt hiszem, elegendők ahhoz, hogy mindenki természetesnek találja azt, amit különben még Gaal Gaston t. képviévi december 13-án, csütörtökön. selőtársunk is elismert, hogy ezen a birtokmegoszláson a kisbirtok és középbirtok javára változtatni kell. A nagybirtok a maga, majdnem hatmillió holdjával erősen megközelíti a kisbirtokot. (Közbeszólás.) Én majd megmondom, t. képviselőtársam, a nagybirtok ezer holdon felül 5,978.596 hold, ezzel szemben a kisbirtok 7,474.287 hold. Ezeket a statisztikai adatokat, mint a m. kir. központi statisztikai hivatal kiadványait a képviselő ur rendelkezésére bocsátom. Hogyha egész Európának birtokstatisztikáját átnézzük, azt fogjuk találni, hogy a régi Romániában voltak hasonló viszonyok, és talán Angolországban. Romániában azonban egy nagyon radikális birtokreform lépett életbe azóta, Angliában pedig a földnek cl-Z ci jelentősege nincs, mint nálunk, mert a föld, mint termelő ott a nagyiparral és nagykereskedelemmel szemben egészen alárendelt jelentőséggel bir. Szakács Andor: És_a gyarmatok! Zsilinszky Endre : Én azonban a német birtokviszonyokat akarom összehasonlitani a magyar birtokmegoszlással. Németország volt hozzánk sok tekintetben a legközelebb, Németországot ismertük leginkább, Németország történelmi fejlődése hasonlít talán épen a nemesség és a nagybirtokosok szerepénél fogva leginkább a mi viszonyainkhoz. Németországban a nagybirtok százalékösszege 8-2. A magyar birodalomban, tehát Nagy-Magyarországon 31*19 százalék. És ha összehasonlitjuk azt a jelentőséget és súlyt, amelyet a német nagybirtokososztály, egyáltalában a német birtokososztály a maga agráröntudatában a német birodalmi politikában képviselt, amit a magyar birtokososztály és a magyar nagybirtokosság kénvisel a maga aránytalanul nagy birtokán, akkor azt kell mondanunk, hogy a 8 százalékos német nagybirtokosság sokkal nagyobb jelentőségű volt politikai és gazdasági tekintetben a német birodalomban, mint nálunk a magyar nagy birtokososztály. Tehát a nagybirtok politikai- és gazdasági jelentősége nem elsősorban a birtokok nagyságától függ. Mi fajvédők a birtokreform kérdésében, hogy egy másik közkeletű kifejezéssel éljek, az aranyközéputon állunk. Györki Imre: Szóval, találkoztak Bethlennel ! Zsilinszky Endre: Mi szemben állunk az ókonzervativokkal, azokkal akik nem Széchenyi Istvánt látják maguk előtt példakép, hanem a magyar történelemnek egy másik tiszteletreméltó reprezentánsát: Dessewffy Aurélt. Mi a Széchenyi István-féle konzervativizmust képviseljük, mi igenis konzerválni akarunk valamit, de nem azt, amit az ó-konzervativ urak, mi nem a viszonyokat akarjuk konzerválni, mi a magyar nép erőit akarjuk konzerválni. Mi a magyar nép erőit akarjuk konzerválni, de tovább akarunk azon menni: mi gyarapítani akarjuk ezeket a magyar erőket, és a fajvédő álláspont önként adja nekünk^ azt a. nézetet, amit mi a birtokreform kérdésében elfoglalunk. A nagybirtok nemzeti és gazdasági jelentőségét mi nem akarjuk semmikép sem elvitatni, sőt mi a nagybirtokra határozott súlyt fektetünk- már csak abból a szempontból is, mert egy olyan országban, ahol a merkantil tendenciájú nagytőke olyan óriási és központilag megszervezett hatalmat tudott magának megszervezni- ahol a merkantilvas-vont a nagyipari vállalatokban és kereskedelmi vállalatokban a végletekig lehet fokozni, nem akadjuk megakadályozni azt, hogy a magyar földben is egyéni vagyont, még pedig nagy és erő*
