Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-213

260 A nemzetgyűlés 213. ülése 1928. évi december 20-án, csütörtökön. panasza tárgyában itt Szeder Ferenc képviselőtársam interpellációt mondott el, azonban az embereknek vezetőjét a helyi közigazgatás először 2000 korona pénzbüntetésre itélve, a következőkben pedig még 15 napi fogházbüntetést sózott a nyakába. De ha csak eddig volna, akkor bele tudnának törődni ezek a szegény emberek, mert azt mondanák, hogy 15 nap ide vagy oda, hiszen Krisztus többet szenvedett az emberiségért, én is elszenvedem a 15 napot, ha ennek árán munkás társaimat megválthatom. De tovább is van ez a kérdés, Mert azt mondja, hogy (olvassa); »a 15 napi büntetésen kivül egyidejűleg kaptam az alispántól 23959. szám alatt egy véghatározatot«, amely szerint (olvassa): »... minta társadalomra veszélyes egyént az elsőfokú rendőrhatóság véleményes javaslata alapján az általa elrendelt őrizetbevételnek fentartása mellett 4353/920. B. M. számú rendelet 1. §-ának 1. pontja alapján a m. kir. belügyminister jóváhagyásától feltételezetten internálom.« Ez az, amit mi nem tudunk elégszer a világfülébe orditani, hogy azokat az embereket, akik arra mernek vállalkozni, hogy a többi hasonló szenvedő társaik ügyét pártfogásba veszik, csekély tehetségükkel arra törekesznek, hogy az összesség panaszait összegyűjtve az illetékes helyre kerüljön, nemcsak pénzbirsággal és bebörtönzéssel sújtják, hanem azonkívül még internálják is és elszenvedtetik vele azt a borzalmas kálváriát, amely az internálással egyenlő, a drótsövényt. És mégis csodálkoznak önök, hogy mi ezt az internáló-tábort világgá kiáltjuk és ordítjuk az ezzel kapcsolatban érzett sérelmeinkkel. (Batitz Gyula : Azért kell Zalaegerszeget fentartani, hogy legyen a közigazgatási hatóságoknak hova transzportálni a jogukat keresőket! — Egy hang a jobboldalon: Pihenteti a szónokot ! — Derültség.) Nem csak az a baj, azonban hogy ezt az embert esetleg internálni fogják, de az is, hogy én itt az internáló végzés indokolásában leginkább csak feltevéseket látok, amikor azt mondja, hpgy ezt a felbujtót a társadalmi rend védelme okából annyival is inkább szükségesnek tartják internálni, mert a illető a vizsgálat adatai szerint a tanácsköztársasági rendszer alatt önként szándékozott belépni a vörös hadseregbe. Tehát még csak be sem lépett, holott mások, számtalanok beléptek, hadakoztak a csehek ellen és talán egyedül nekik köszönhetjük, hogy akkor egészen nem leptek el bennünket. Ez az ember be sem lépett és mégis bűnül rójuk fel a szándékát. Sehol a világon nincs olyan törvény, amely a szándékot bünteti, csak Magyarországon, sőt ugy látszik, itt e rendelet szerint törvény nélkül is lehet büntetni a szándékot. Az illető azt mondja, hogy az igazságnak megfelelően az a helyzet, hogy a Földmunkás Szövetség érdekében folytatót belépési agitációt nem titkolta senki előtt. Titkos agitációt nem folytatott, ellenben nyiltan, mindenki hallatára az utcán, a piacon és bárki előtt is nyiltan beszélt a szervezetről, a gazdasági és hatósági alkalmazottak előtt is, akik ezt nyiltan tudhatták, sőt az uradalom is tudta, maga Andrássy Gj^ula gróf is tudomást szerzett róla, hogy nyiltan agitál a Földmunkás Szövetség érdekében. (Batitz Gyula: Súlyos bűn!) Azt mondja, hogy tagsági és belépési díjat nem szedett, csak a Népszava előfizetésére szedett össze 17.100 koronát olyanoktól, akik önként, kényszer nélkül bizták meg, hogy fizessen elő részükre a Népszavára, azonkívül csak egy embertől fogadott el pénzt és ez jellemző ; azt mondja : »Csupán egy ember hagyott nálam 600 koronát, 200at a Népszavára és 400-at azért, inert ha az illetőnél marad, elkölti, igy pedig legalább meg lesz takarítva.« Ezt a pénzt ettől az embertől egyidejűleg elvették és elkoboztak néhány hatóságilag betiltott lappéldányt is. (Csontos Imre : Mind boldogabb volt a munkás addig, amig maguk nem voltak! Akkor nem az agitátorokat hallgatták ! Én ismerem jobban őket, mint maguk! — Zaj. Elnök csenget. — Batitz Gyula: Még Karcagot sem ismeri! — Zaj. Elnök csenget.) Azt mondja, hogy az ő üldöztetésének indokolására még felhozzák azt is, hogy jelenleg a tiszadobi néphangulat .. . (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Szabó Imre :. .. nagyon is alkalmas arra, hogy izgatásokra reagáljon. Erre az illető azt irja: (olvassa) : »Tiszadob községnek bármilyen ügyeit átvizsgálhatják a kommün óta és meggyőződhetnek, hogy egész Tisza dob környékén és határában magában a községben a kommün lezajlása óta semmiféle törvényellenes cselekményt egyetlen egy ember el nem követett. Meggyőződhetnek róla, hogy sem lázitás, sem gyújtogatás, vagy másféle magántulajdon elleni kihágást nem követtek el. Ezt a helybeli hatóság, a csendőrség és a rendőrség csak saját eljárásának igazolására találta ki azért — és hangsrílyozom, hogy ezt ő mondja, — mert a csendőrök és különféle hatósági közegek az uradalmak részéről kukoricaföldet, krumpliföldet, ingyen kocsit, búzát kapnak, amit a községb n sokan bizonyíthatnak.« Itt tehát egy tisztességes, becsületes, törvényes alapszabályokkal rendelkező szövetségbe való belépés következménye. Azt mondja azután ez a szerencsétlen munkásember (olvassa): »Annak idején a vöröhadseregbe akartam belépni, amit józanabb meggondolás után nem tettem meg.« (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Már sok lesz! Elég már!) Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy az egész beadványt egész terjedelmében felolvasni ne méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Szabó Imre : Csak kis részeket idézek. (Br. Podmaniczky Endre: Már félórája folyton olvas! — Batitz Gyula: Csak 20%-át olvassa a panasznak! Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. (Mándy Sámuel: Miért cbstruálnak?) Szabó Imre : T. Nemzetgyűlés ! Ez egy panaszos levél, amelyből csak néhány sort olvastam fel, és ki kell jelentenem, hogy nem engedem magam elütni attól a jogomtól, hogy egy ilyen panaszos levelet, amelyet akár választóim közül valaki, akár bárki más ebben az országban hozzám, mint törvényhozóhoz játtat, egész terjedelmében is fel ne olvassak. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Rendre ! Rendre ! Ohó ! Azt az elnök bírálja el ! Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Zaj a jobboldalon.) Csendet kérek. A képviselő urnák ezt a kijelentését az én elnöki jogkörömbe vágónak tekintem (Zaj.) és figyelmeztetem a képviselő urat, hogy én vagyok jogosítva annak megállapítására, hogy a képviselő urnák iratok felolvasása itt milyen terjedelemben engedhető meg. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon. — Sütő József : Lendvai-Lehner tegnap egy könyvet olvasott fel ! — Esztergályos János: Tegnap az egész talmudot felolvasták ! — Nagy zaj. Elnök csenget.) Szabó Imre: Ne higyjék azt, hogy nem tudom elmondani, ami ebben van. Azt akarom csak még elmondani m ő irása szerint, — szó szerint idézem — hogy (olvassa): »Azt, hogy én a vöröshadseregbe be akartam lépni, ne vessék most szememre, mert ez lehetett szándék, amit nem tettem meg, ezzel szemben azonban százan és százan, ezren és ezren, hatalmasabb emberek belép-