Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-207
16 A nemzetgyűlés 207. ülése 1925. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ki volt az a tábornoki) Ugyan uraim, már mondtam, hogy nem teszem, hogy névszerint nevezzek meg személyeket és különben is semmi közük az uraknak hozzá; annyit mondok el. amennyi jól esik. Akit érdekel, ahogy én megtudtam, szintén megtudhatja. Én nem személyek ellen küzdök, nem botrányokat akarok itt csinálni, hanem rámutatni olyan helytelen dolgokra, amelynek orvoslását várom a minister úrtól, illetve a törvény végrehajtóitól. (Helyeslés a jobboldalon.) Propper Sándor: No csak várja! Gaal Gaston: Egy tábornok ur kapott kétszáz hold földet. Mikor kiment a tábornok a föld tényleges felosztásához — nekem igy beszélték el, megjegyzem, nem saját tapasztalatomból, csak hallomásból tudom. — akkor a mérnök egész előzékenyen mondta neki. hogy méltóságos uram, engedje meg. hogy megmutassam leendő földjét, s erre a tábornok ur azt mondotta: nem vagyok rá kíváncsi, ezt a két urat érdekli itt. akik bérbe vették tőlem s akik. mellesleg megjegyezve, mind a ketten zsidók —- most a keresztény kurzus idején. (Derültséa.) Meskó Zoltán: Keresztény agrárreform! Pikier Emil: Ezért kellett a földreform! (Zaj.) Gaal Gaston: Én tudom azt, hogy nemhogy az összes, de a még talán jogosnak nevezhető igénveket sem lehet Magyarország földjéből kielégíteni, egyszerűen azért, mert nincs annyi, {laazl ügy van! a jobboldalon.) de óva intek attól, hogy az a kevés, amit mégis kiosztani lehet, s ami már ma is az állam tulajdonában van, azokból a váltságföldekből, amelyeket az ezer holdon felüli nagybirtok adott le. amit én körülbelül 500.000 becsholdra becsülök ... Szabó István (nagyatádi) földművelésügyi miniszter: Beesholdral Gaal Gaston:... becsholdra, minister ur, vagyis átlagos tízkoronás kataszteri holdakat értek, — ahol 30 koronás a föld, ott természetesen nem lehet egy holdat, hanem egyharmad holdat számítani, azért mondom, hogy becsholdra becsülöm azon statisztika alapján, amelyet épen a földmivelésügyi minister ur állíttatott össze az ezer holdon felüli földbirtokokról, — mondom, ahol ilyen vagyontest vau az állam kezében és ez a vagyon ne arra fordittassék, ami pedig a földreformtörvénynek a fő célja, hogy a földet művelő kisgazdaosztály, a földet művelő törpebirtokos és földmunkás juthasson lehetőén földhöz, hanem azt a földet mi elprotekciózzuk s nadrágos, diplomás, vagy egyéb urak között osztjuk szét. ahelyett, hogy amazoknak jutta tnók. Kováts-Nagy Sándor: Nálam jelentkezett vagy tizenöt ilyen! Gaal Gaston: Óva intek ennek a következményeitől, mert ez azután szítani fog ebben az országban egy olyan elégületlenséget, amelyet azután semmivel sem lehet lecsillapítani. (Ügy van! jobbfelöl.) Már most bejelentem, hogy a részletes vitánál szándékom A T an erre vonatkozóan egy határozati javaslatot beterjeszteni, amely röviden csak azt az intézkedést foglalja magában, hogy a 2. §-ban felsorolt igénylőknek sorrendje a törvényben megállapított imperativ rendelkezések értelmében teljes mértékben betartassék. Ha a földműves szegénység ki van elégítve és még mindig marad föld, és telepítésre sem lehet ezt a földet felhasználni, akkor mélyen* t. minister ur nem bánom csináljanak azzal bármi egyebet. évi december lH-án f csütörtökön. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: így van a novellában, a 16. §-ban! Gaal Gaston: Addig azonban, amig ebben az országban valahol csak egy igénylő is van, akinek föld nem jutott, addig én a magam részéről erkölcstelen, inpolitikas, a törvény szellemével és betűjével ellentétes dolognak tartom a földreformtörvény olyan végrehajtását, amely protekciós és nadrágos urakat juttat a földhöz. (Helyeslés a baloldalon.) Propper Sándor: Tessék tapsolni! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Benne van a novellában! Györki Imre : Benne van az egységes pártban az a képviselő, aki földet kapott ! (Zaj és mozgás a jobboldalon.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: De nem én adtam! Györki Imre: Az önök táborában van, és önök megtűrik azt a képviselőt, aki elvette a földet az igénylőktől. (Zaj és mozgás.) Barthos Andor: Micsoda hang ez, hogy: »megtűrik.« Ö bejelentette az összeférhetlenségi bizottságban az esetet. Rassay Károly: Vannak erkölcsi összeférhetlenségi esetek is! (Mándy Sámuel közbeszól.) Propper Sándor : Mándy Sámuel, mint erkölcsbiró ! (Zaj.) Rassay Károly: Álljon fel, ha tud valamit közülünk akárkire! Gaal Gaston: Méltóztassék, képviselő urak megengedni, — mert úgyis nagyon soká vettem igénybe a t. Nemzetgyűlés türelmét, és őszintén megvallva, kezdek fáradni is, — méltóztassék megengedni, hogy a földreformnovellának épen azokra a részeire rátérjek, amelyekért voltaképen szót kértem, nyugodtan, békésen és tárgyilagosan elmondhassam. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Méltóztattak előbb hallani, hogy melyik az az öt fő elvi szempont, amely az alaptörvényen keresztülvonul. Most leszek bátor rámutatni, egyenként véve ezeket a szempontokat, hogy hol és mily mértékben tangálja ezeket a novella, hogy hol és mily mértékben változtatja meg, esetleg semmisíti meg teljesen az alaptörvény intencióit s biztosítékait. Amint említettem, az első szempont a földbirtok megoszlásának helyesebbé tétele, főleg azok részére, akik a föld gondos és szorgalmas megművelésére képesek és hajlandók is. Ha már most a novella intézkedéseit nézem, méltóztassék a 7. és 8. §-t elolvasni, amely anélkül, hogy erre nemzetfentartó vagy bárminő országos érdek szempontjából szükség lenne, egyszerűen az elővételi eljárás és a megváltás lehetősége alá vonja a beltelkeket is ötven holdon felüL Arra vagyok én már most kíváncsi, hogy ennek, a földbirtoktörvénynek földbirtokpolitikai jelentősége s nagy célja szempontjából mi szüksége van a beltelkekre? Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Házhelyek céljára! Gaal Gaston: Bocsánatot kérek, minister ur. házhelyeket a falu szélén is lehet adni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ha bent is van, kár kivinni az igénylőket, nem tudom, hány kilométernyire a falutól. Gaal Gaston: A legtöbb helyen igy is történt és abszolúte nem tartom az igazsággal és joggal megegyeztethetőnek azt, hogy nagy értékű, esetleg spekulációra felhasználható belső telkeket osztogassunk s vegyünk el minden kártlanitás nélkül a jogos tulajdonostól, . . .
