Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-212

196 A nemzetgyűlés 212. illése 1923. évi december hó 19-én, szerdán, ezt sem engedte meg a rendőrség Sopronban akkor, amikor tőle 5 kilométernyire a legnagyobb politikai, egyesülési, gyülekezési és sajtószabadság van. Ezek a bornirt állapotok okozzák, hogy emberek, akik a népszavazáskor mellettünk szavaztak, hozzám jönnek és azt mondják, megbántuk, hogy a népszavazáskor Magyarországra szavaztunk, mert itt lehetetlen állapotok vannak és mert te és társaid, ti szocialista képviselők nem tudjátok az állapotokat megjavitani, a kormány pedig másfél esztendő óta nem Javit ezen a helyzeten. Meddig fog ez tartani? Örökké fog ez tartani? Ezt már nem birjuk el Î Ilyen bornirt módon való kormányzást még nem látott ember, mióta áll a világ. (Derültség balfelöl. — Saly Endre : Kevés észszel kormányozzák ezt a világot !) Legyen szabad megemlítenem, hogy Wolff képviselőtársunknak múlt évi agitációs utjai sok tekintetben tanulságosak voltak, mert legalább látta az ember, kik csatlakoznak hozzá és meg tudta érteni azt, hogy X. Y. vagy Z. egyikmásik vidéki városban miért oly reakciós és hivalos működésében, miért alkalmazza olyan buzgón az ébredő szellemet. így például megértettem, hogy a soproni posta- és távírda műszaki főigazgatója — Behrmann a neve — miért csinál bizonyos esetekben oly dolgokat, amiket ma már nem volna szabad csinálni. Van egy Fischl László nevű fa- és szénkereskedő, rendkívül derék és becsületes ember, aki a diktatúra alatt évekkel ezelőtt izgatásért el volt Ítélve . . . (Felkiáltások jobbfelől : Ahá I) . . . azért kijelentem, rendkívül tisztességes, becsületes ember . . . (Urbanics Kálmán : Akit a magyar bíróság elitélt, az nem tisztességes ! — Hanbo* Andor. : önök azt mondják, semmi közük a diktatúrához !) Azokat tartom tisztességeseknek, akiket ártatlanul itélt el a bíróság. (Urbanics Kálmán : A bíróság ártatlanul nem ítélt el senkit ! — Hegedüs György : Micsoda gyanúsítás !) Gyanúsítani fogok, mert jogom van hozzá, azért küldtek ide. (Farkas István : FéJesztendőre Ítéltek el ártatlanul embereket ! — Halász Móric : Ártatlanul nem itél el a bíróság senkit ! — Peyer Károly : Az izgatás nem bűncselekmény ! — Esztergályos János : Sokkal nagyobb bűnösök ülnek odaát, mint amilyeneket a bíróság elit élt ! — Nagy zaj jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Esztergályos képviselő urat, ezért a kifejezésért rendreutasítom. (Barthos Andor : Esztergályos képviselő ur, nevezze meg az illetőket ! Legyen férfi 1 — Esztergályos János : Házbizalmiakat elitéltek és sokkal nagyobb bűnösök ülnek a túloldalon. — Propper Sándor : Gyilkosok szabadon járnak, bizalmi férfiakat pedig elitélnek.) Propper képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Barthos Andor : Ha igazat beszélnek, legyen bátorságuk megnevezni ! — Zaj. —- Propper Sándor : Vészbíróság volt ! Forradalmi bíróság 1 — Zaj.) Propper képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Pikler Emil : Vicceket ne csináljanak ! A királyra lőni szabad, de köztársaságot éltetni nem szabad ! — Zaj.) Csendet kérek ! (Barthos Andor : A ministerelnök nem lőtt a királyra ! — Peidl Gyula : Azt csak tudják, ki lövetett a királyra ?) Peidl képviselő urat kérem, méltóztassék meghallgatni a szónokot. (Zaj.) Pikler képviselő urat rendreutasitom. (Pikler Emil : Hol a szent korona vallása ? Lelőtték fejéről a szent koronát l) Pikler képviselő mat ismételten kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Propper Sándor : Joggyilkolás volt itt négy esztendeig, nem bíráskodás ! — Zaj.) Csendet kérek ! Kérem a képviselő urat, tessék beszédét folytatni ! Hebelt Ede : Á posta és távirdai üzletszabályzatban benne van az a rendelkezés, hogy mielőtt a postaigazgatóság valakinek telefont ad. . . (Zaj.) Elnök : Farkas képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni S (Horváth Zoltán : Nincs király, de királykérdés van ! — Pikler Emil : Bolondok háza ez !) Csendet kérek ! (Barthos Andor : Az önvallomást megtarthat] a magának !) Csendet kérek ! (Pikler Emil : Kormányzói királyság az egész világon nincs, csak Magyarországon !) Pikler képviselő urat másodszor utasítom rendre ! Hebelt Ede : A posta- és távirdaigazgatóság szabály szerint, mielőtt valaki telefont kapna, megkérdezi a rendőrséget. Kérdem én, joga van-e a rendőrségnek azt az ürügyet, hogy valaki ellen évekkel ezelőtt eljárás volt folyamatban, felhasználni arra, hogy a telefont ne adja meg ? Meddig van joga a rendőrségnek ezzel az ürüggyel tisztességes embert megakadályozni abban, hogy üzletét, kereskedését folytathassa. Ezek direkt lehetetlen állapotok. A leghatározottabban láttam ebben a soproni esetben, amikor a telefon megtagadására semmiféle ok nem volt, hogy tisztára csak ébredő-szellemű hivatalnokoknak hivatalos hatalommal való visszaélése volt az, amely az illetőt a telefonhoz való hozzájutásban megakadályozta. Más esetet is fogok felhozni, egy intemálási esetet. Ez szintén soproni ügy, azért hozom ide. Nem nagyjelentőségű a dolog, mert a bel ügy ministerium már közben elintézte az ügyet, azt, akit letartóztattak, szabadlábra helyezték, de az illető négy hétnél hosszabb ideig ült és nekem négy' héten keresztül kellett futkosnom a belügyministeriumba, hogy elintézzék ezt az ügyet. A tanulságait akarom idehozni, mert azt óhajtom, hogy erkölcsi és jogi szempontból ki dombontsam azt, hogy milyen alapon kezelik a hatóságok az internáíási ügyeket és ezzel kapcsolatosan a hivatalnokok bürokratikus felfogásáról, kényelemszeretetéről és törvénytiszteletéről is szeretnék néhány megjegyzést tenni. Mindnyájan emlékezhetnek a képviselő urak arra, hogy a ministerelnök ur itt a nemzetgyűlés nyilt ülésén ismételten is kijelentette, hogy az emigránsok közül hazajöhetnek mindazok, akik nem bűnösök. (Mozgás a jobboldalon.) Azt mondta, ismétlem, hogy mindnyájan hazajöhetnek, akik nem bűnösök, igenis t. Erdélyi képviselő ur. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Mi is ezt mondjuk !) Abban a kérdésben, ki bűnös és ki nem bűnös, óriási űr választ el bennünket a ministerelnök ur felfogásától, mert mi nem tartjuk bűnösöknek azokat, még ha elitélte is őket a bíróság . . . (Barthos Andor : Ez furcsa felfogás egy jogásztól!) akik a diktatúra alatt nem tettek mást, mint hogy hivatalos felsőbbségük utasítására cselekedtek. Nem tartjuk bűnösnek azt a vörös katonát, aki egy halálbüntetésnél közreműködött, aki a felsőbb hatóság által, katonatisztek által elrendelt halálos ítéletet végrehajtotta, nem tartjuk bűnös-