Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-212

196 A nemzetgyűlés 212. illése 1923. évi december hó 19-én, szerdán, ezt sem engedte meg a rendőrség Sopronban akkor, amikor tőle 5 kilométernyire a legnagyobb politikai, egyesülési, gyülekezési és sajtószabad­ság van. Ezek a bornirt állapotok okozzák, hogy emberek, akik a népszavazáskor mellettünk sza­vaztak, hozzám jönnek és azt mondják, meg­bántuk, hogy a népszavazáskor Magyarországra szavaztunk, mert itt lehetetlen állapotok vannak és mert te és társaid, ti szocialista képviselők nem tudjátok az állapotokat megjavitani, a kormány pedig másfél esztendő óta nem Javit ezen a hely­zeten. Meddig fog ez tartani? Örökké fog ez tar­tani? Ezt már nem birjuk el Î Ilyen bornirt módon való kormányzást még nem látott ember, mióta áll a világ. (Derültség balfelöl. — Saly Endre : Kevés észszel kormányozzák ezt a világot !) Legyen szabad megemlítenem, hogy Wolff képviselőtársunknak múlt évi agitációs utjai sok tekintetben tanulságosak voltak, mert leg­alább látta az ember, kik csatlakoznak hozzá és meg tudta érteni azt, hogy X. Y. vagy Z. egyik­másik vidéki városban miért oly reakciós és hiva­los működésében, miért alkalmazza olyan buzgón az ébredő szellemet. így például megértettem, hogy a soproni posta- és távírda műszaki fő­igazgatója — Behrmann a neve — miért csinál bizonyos esetekben oly dolgokat, amiket ma már nem volna szabad csinálni. Van egy Fischl László nevű fa- és szénkereskedő, rendkívül derék és be­csületes ember, aki a diktatúra alatt évekkel ez­előtt izgatásért el volt Ítélve . . . (Felkiáltások jobbfelől : Ahá I) . . . azért kijelentem, rendkívül tisztességes, becsületes ember . . . (Urbanics Kál­mán : Akit a magyar bíróság elitélt, az nem tisz­tességes ! — Hanbo* Andor. : önök azt mondják, semmi közük a diktatúrához !) Azokat tartom tisztességeseknek, akiket ártatlanul itélt el a bí­róság. (Urbanics Kálmán : A bíróság ártatlanul nem ítélt el senkit ! — Hegedüs György : Micsoda gyanúsítás !) Gyanúsítani fogok, mert jogom van hozzá, azért küldtek ide. (Farkas István : FéJesztendőre Ítéltek el ártatlanul embereket ! — Halász Móric : Ártatlanul nem itél el a bíróság senkit ! — Peyer Károly : Az izgatás nem bűn­cselekmény ! — Esztergályos János : Sokkal na­gyobb bűnösök ülnek odaát, mint amilyeneket a bíróság elit élt ! — Nagy zaj jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Esztergályos kép­viselő urat, ezért a kifejezésért rendreutasítom. (Barthos Andor : Esztergályos képviselő ur, ne­vezze meg az illetőket ! Legyen férfi 1 — Eszter­gályos János : Házbizalmiakat elitéltek és sok­kal nagyobb bűnösök ülnek a túloldalon. — Propper Sándor : Gyilkosok szabadon járnak, bizalmi férfiakat pedig elitélnek.) Propper kép­viselő urat kérem, méltóztassék csendben ma­radni ! (Barthos Andor : Ha igazat beszélnek, legyen bátorságuk megnevezni ! — Zaj. —- Prop­per Sándor : Vészbíróság volt ! Forradalmi bíró­ság 1 — Zaj.) Propper képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni. (Pikler Emil : Vic­ceket ne csináljanak ! A királyra lőni szabad, de köztársaságot éltetni nem szabad ! — Zaj.) Csendet kérek ! (Barthos Andor : A minister­elnök nem lőtt a királyra ! — Peidl Gyula : Azt csak tudják, ki lövetett a királyra ?) Peidl kép­viselő urat kérem, méltóztassék meghallgatni a szónokot. (Zaj.) Pikler képviselő urat rendre­utasitom. (Pikler Emil : Hol a szent korona val­lása ? Lelőtték fejéről a szent koronát l) Pikler képviselő mat ismételten kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Propper Sándor : Joggyilko­lás volt itt négy esztendeig, nem bíráskodás ! — Zaj.) Csendet kérek ! Kérem a képviselő urat, tessék beszédét folytatni ! Hebelt Ede : Á posta és távirdai üzletsza­bályzatban benne van az a rendelkezés, hogy mielőtt a postaigazgatóság valakinek telefont ad. . . (Zaj.) Elnök : Farkas képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni S (Horváth Zoltán : Nincs király, de királykérdés van ! — Pikler Emil : Bolondok háza ez !) Csendet kérek ! (Barthos Andor : Az önvallomást megtarthat] a magának !) Csendet kérek ! (Pikler Emil : Kor­mányzói királyság az egész világon nincs, csak Magyarországon !) Pikler képviselő urat másod­szor utasítom rendre ! Hebelt Ede : A posta- és távirdaigazgatóság szabály szerint, mielőtt valaki telefont kapna, megkérdezi a rendőrséget. Kérdem én, joga van-e a rendőrségnek azt az ürügyet, hogy valaki ellen évekkel ezelőtt eljárás volt folyamatban, felhasz­nálni arra, hogy a telefont ne adja meg ? Meddig van joga a rendőrségnek ezzel az ürüggyel tisz­tességes embert megakadályozni abban, hogy üzle­tét, kereskedését folytathassa. Ezek direkt lehe­tetlen állapotok. A leghatározottabban láttam ebben a soproni esetben, amikor a telefon meg­tagadására semmiféle ok nem volt, hogy tisztára csak ébredő-szellemű hivatalnokoknak hivatalos hatalommal való visszaélése volt az, amely az illetőt a telefonhoz való hozzájutásban megaka­dályozta. Más esetet is fogok felhozni, egy intemálási esetet. Ez szintén soproni ügy, azért hozom ide. Nem nagyjelentőségű a dolog, mert a bel ügy ­ministerium már közben elintézte az ügyet, azt, akit letartóztattak, szabadlábra helyezték, de az illető négy hétnél hosszabb ideig ült és nekem négy' héten keresztül kellett futkosnom a belügy­ministeriumba, hogy elintézzék ezt az ügyet. A tanulságait akarom idehozni, mert azt óhaj­tom, hogy erkölcsi és jogi szempontból ki dombo­ntsam azt, hogy milyen alapon kezelik a hatósá­gok az internáíási ügyeket és ezzel kapcsolatosan a hivatalnokok bürokratikus felfogásáról, kénye­lemszeretetéről és törvénytiszteletéről is szeret­nék néhány megjegyzést tenni. Mindnyájan emlékezhetnek a képviselő urak arra, hogy a ministerelnök ur itt a nemzetgyűlés nyilt ülésén ismételten is kijelentette, hogy az emigránsok közül hazajöhetnek mindazok, akik nem bűnösök. (Mozgás a jobboldalon.) Azt mondta, ismétlem, hogy mindnyájan hazajöhetnek, akik nem bűnösök, igenis t. Erdélyi képviselő ur. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Mi is ezt mondjuk !) Abban a kérdésben, ki bűnös és ki nem bűnös, óriási űr választ el bennünket a ministerelnök ur felfogásától, mert mi nem tartjuk bűnösöknek azokat, még ha elitélte is őket a bíróság . . . (Barthos Andor : Ez furcsa felfogás egy jogásztól!) akik a diktatúra alatt nem tettek mást, mint hogy hivatalos felsőbbségük utasítására cselekedtek. Nem tartjuk bűnösnek azt a vörös katonát, aki egy halálbüntetésnél közreműködött, aki a fel­sőbb hatóság által, katonatisztek által elrendelt halálos ítéletet végrehajtotta, nem tartjuk bűnös-

Next

/
Oldalképek
Tartalom