Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-207

A nemzetgyűlés 207. ülése 7923. évi december 13-án, csütörtökön. 9 a Dunántúlon van a Balaton, tehát a Balaton oka a nagybirtoknak, vagy a Dunántúlon van a nagybirtok s a Dunántúlon vannak zsidók, tehát hogy a Dunántúl zsidók vannak, ennek is a nagybirtok az oka. Szóval nincs meg az a logikai kapcsolat, amellyel ezt a két dolgot-, a nagybirtokot és az egykét egymással közvetlen kapcsolatba lehetne állítani. Erre kivántam akkor rámutatni pár szóval s már akkor megvilágítottam e logika teljes tarthatatlanságát. Ennek ellenére a most folyó vitában is akadt egy-két szónok, aki ugyanezt a szerintem demagóg megállapítást újból is magáévá tette és hangoztatta, sőt akadt olyan szónok, aki azt mondta, — szószerint nem tudom idézni beszédét, nem tudom, nyomtatásban megjelent-e már, nem tartottam fontosnak olvasni, de amennyire emlékszem, azt mondta, — hogy Gaal Gaston a maga csalhatatlan önhittségében — valami ilyen kifejezést használt, lehet, hogy a kifejezésben tévedek, — megállapította azt, hogy a nagybirtok és az egyke-rendszer között semmiféle összefüggés nincs. Ezzel szemben a t. szónok ezen a téren folytatott mélyreható tanulmányai alapján (Derültség jobbfelől.) viszont megállapítja, de csak szóval, . . . Berki Gyula: Sohase járt még egykevidéken! Gaal Gaston : ... anélkül hogy bármiféle tudományos, vagy tárgyi érvet felhozott volna, hogy nekem nincs igazam, hanem igenis, az egykének oka a nagybirtok és megállapítja még azt is. högv amennyiben esrves. egyébként kisbirtokból álló. nagybirtok által nem terhelt vidéken is. különösen protestáns^ községekben előfordul az egyke, annak kizárólagos oka az, hogy a protestáns kisgazdák ezzel egyfelől a vagyonukat akarják védeni, másfelől pedig a kevés gyermek-rendszerrel akarnak védekezni az ellen, hogy utódaik szolgaságra ne legyenek kényszerítve. A képviselő ur ezt a protestáns egyház különösen szabadságra nevelő tendenciájának tudja be. Én a magam részéről nem dicsekedhetem azzal, hogy az egvke kérdésével behatóan és tudományosan foglalkoztam volna. Mindössze annyira foglalkoztam vele. amennyire minden törvényhozót, de nem csak törvényhozót, hanem minden müveit embert, minden kérdésnek. amely körülötte lejátszódik, tanulmányozása és bizonyos mértékig való megismerése kötelezi. Én tehát nem állítom magamról azt. hogy kimerítettem az egykére vonatkozó egész irodalmat és összegyűjtöttem az egykére vonatkozó összes tapasztalatokat, Szerényen annyit mondok, hogy nagyon hézagos, csak per tangentem végzett tanulmányaim alapján is kénytelen vagyok — megint anélkül, hogy csalhatatlansásrot vindikálnék magamnak — ugyanazt az álláspontot fentartari és vallani, amelyet az in derail itás vitájában is elfoglaltam. Én az egykét természetben is láttam. Láttam azt, hogy amíg az egvkés falvakból alig kerül ki tanköteles gyermek, addig a szomszéd uradalmak pusztáiról özönlik a gyermek az iskolába, Azonkívül elolvastam azt, ami erre vonatkozólag egyrészt folyóiratokban, lapokban közöltetett, elolvastam a két Széchenyinek erre vonatkozó munkáit, röpiratait, akik ezzel behatóbban foglalkoztak, és különösen elolvastam egy könyvet, amely nemrégen, körülbelül egy évvel ezelőtt jutott a kezembe, Pesenhofer Antalnak »A demográfiai viszonyok befolyása a népszaporodási viszonyokra« című munkáját, amely anélkül hogy egyketudós kivántam volna lenni, kizárólag azért érdekelt, mert minden olyan életjelenség, amely a magyarság kárára, vagy hátrányára van. természetszerűen érdekel. Nem tudom, hogy a t. képviselő ur. aki a csalhatatlanság hitét vetette szememre, eljutott-e alapos tanulmányainak során Pesenhofer munkájáig. Azt sem tudom, vájjon i'elfedezte-e Franciaországot, ahol tudvalevőleg naervbirtok már egyáltalán nincs. Száz hektáron felüli birtok Franciaországban már ritkaság és ennek dacára nincs ország, amelyben az egyke régebb idő óta és nagyobb mértékben dúlna, mint énen Franciaországban. (Uay van! jobbfelől.) Nem tudom, hogy beható tanulmányai kapcsán olvasta-e Pesenhofer munkáját, különösen annak azokat a részeit, amelyek megállapítják, hogy az egyke épen nem a nagybirtokvidékeken dul. hanem egykével vannak megátkozva az Alföldnek különösen nagy. gazdag és óriási határokkal rendelkező városai, mint például Hódmezővásárhely is, amelynek 67.000 lakosa van ma, de ugyanannyi volt 20 évvel ezelőtt is. Aki ezt a könyvet csak lapozgatja és az abban felsorolt száz és száz, ezer és ezer fontos statisztikai adatot elolvassa, igazán megdöbben a nyert képtől. Vegyük csak a saját vármegyémet, Somogy vármegyét. Azt mondja, hogy ahol a szaporodási arányszám, vagyis a tiz év alatt száz lakosra eső szaporodás arányszáma húszon alul van, Somogy yármegyének abban a községében, a katholikus lakosság 20%. a református lakosság 72%. és az ágostai 6% volt. Amely községben az arányszám 20—25 között van. —- tehát már javul — ott a katholikus lakosság 38%. a református 52%, az ágostai 8%. Ahol az arányszám 25—30 között van, ott katholikus 61%, református 30%, ágostai 4%. Ahol az arányszám 30—35 között van, ott a katholikus lakosság 76%, a református 15%, az ágostai 5%. Ahol az arányszám 35—40 között van, ott a katholikus lakosság 85%, a református 7%, az ágostai 5%. Ahol pedig az arányszám 40—45 között van, oti a katholíkusok száma 94%, a reformátusoké 2.6% és ágostai 2.2%. Ugyanez a jelenség statisztice kimutatható végig az egész országon. Itt tehát országos betegségről van szó: nem egy vármegyére szorítkozó egyetlenegy tünetről, hanem, sajnos az egész országot elfogott oly nyavalyáról, amelyet — azt hiszem, abban egyetértünk mindannyian — minden néven nevezendő eszközzel kiküszöbölni kell törekedni. Amikor itt van egy tudományos munka, a tudományos felkészültségnek minden attribútumával ellátva, amely kimutatja — nem akarom az egész országra szóló adatokat felolvasni — hogy ugyanez a szituáció az ország minden részében és kivétel nélkül mindenütt nagy a szaporaság a katholíkusok között, ellenben kicsi a szaporaság a reformátusok és az ágostaiak között, akkor legalább is óvakodnám a magam részéről annak könnyelmű megállapításától, hogy az egykének kizárólagos oka a nagybirtok. Hiszen a nagybirtok hatása az egész országban nem egyformán terjed ki, ellenben azt látjuk, hogy olyan területeknek nyavalyája ez, amelyekhez a nagybirtoknak semmi köze, mint ahogyan az előbb is felhoztam példának Hódmezővásárhelyt, ahol nagybirtokról szó sincs, és ahol a leggazdagabb, 40—50—70 holdas parasztgazdák vannak. Azt mondta még a t, képviselő ur, hogy érthető, ha a felvilágosodott, a szabadságát jobban szerető református nép egykézik, mert nem akarja, hogy utódai szolgákká nevelődjenek, nem akar belőlük cselédeket, napszámosokat nevelni. Igaza volna a t. képviselő urnák, ha XAPLÓ XVIII. -