Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-209

évi december hő lő-én, szombaton. 116 À nemzetgyűlés 209. ülése 1923. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Akkor már valamijének kell lenni, ha kisegítő munkásra van szüksége. Propper Sándor: Vasárnap délelőtt összegyűltek a fő útvonalra. Egyiken sem volt egy jó ruha; valamennyi a háborúból hazahozott bakancsban járt, amely spárgával volt összefűzve, legnagyobb részük papirruhában volt, háborús gyártmányban. Ha nem méltóztatnak elhinni, tessék kiutazni Szolnokra. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Dehogynem Î Más is látja ! Gr. Hoyos Miksa: Ismerjük a papirruhákat! Elhisszük! Berki Gyula: Én is jártam papirruhában! (Zaj.) Propper Sándor: Csak azt akarom ezzel bizonyítani, hogy az az alaptörvény, amelyet most ezzel a novellával megtoldanak, nem jó. A gyakorlat legalább is azt mutatja, _ hogy nem jó, már pedig mégis csak a végrehajtása fontos. Elméletben van egy föld reformtörvény, most elméletben jön hozzá egy földreformnovella, amely állítólag gyorsiija az eljárást, de nem lesz belőle megfogható, dolog, nem lesz belőle föld. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister. De lesz ! Propper Sándor: Méltóztassék megmondani, hogy ha a keresztény és nemzeti Magyarországon igy oldanak meg kérdéseket, ha a keresztény nemzeti Magyarországon ötszáz családot, 120 holdat, egy 9000 holdas birtok vesz körül, amelyből nem tudnak legelőt kapni annak a néhány darab tehénnek, akkor hogyan lehet bizalma az embereknek, hogyan lehet elfogadni Ígéreteket, hogyan lehet belenyugodni abba, hogy újra ígérnek és megint nem fognak kapni. (Zaj jobbfelöl.) Teljesen meg van tehát alapozva az a bizalmatlanság, amellyel a kormány iránt viseltetünk és — sajnálom, hogy ki kell mondanom. — de a földmivelésügyi minister ur iránt bizalmatlansággal is viseltetünk. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Jogukban van! Propper Sándor: Négy esztendő nagy idő, ez alatt sokat lehetett volna csinálni. Ebből a négy esztendőből három teljesen kritikátlan volt. A baloldalról alig hangzott kritika, néhány bátor polgári ellenzéki férfiú kivételével. '(Mozgás jobbfelöl.) Alig volt kritika; szabad cselekvés volt, mindent végre lehetett hajtani. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Igazán! Ezt csak az mondhatja, aki nem ért hozzá! Propper Sándor: Ha pedig nem lehetett mindent végrehajtani, igen t. minister ur, akkor ne méltóztassék az októberi forradalom négy hónapjától reklamálni azt. amit ön négy esztendő alatt nem tudott megcsinálni. Szabó István (naggatádi) földmivelésügyi minister: Majd megmagyarázom. Amit én csináltam négy esztendő alatt, annak lesz nyoma. Propper Sándor : Beszélnem kell még néhány szót az alaptörvény 3. §-áról. Az alaptörvény 3. §-ának 6. pontja a következőképen szól — az első öt pontot elhagyom, mert ezek nem tartoznak ebbe a témakörbe —: »Akiről akár azért, mert valamely bűntett vag,y az állam ellen irányuló vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerősen elitéltek, vagy mert ily cselekmény miatt birói eljárás alatt áll, akár azért, mert a forradalmi mozgalmakkal kapcsolatosan a törvényes, állami és társadalmi rendre veszélyes magatartást tanú sitott .. ,« Farkas István : Ezen az alapon mindenkit el lehet utasítani. Propper Sándor: Ez van a törvényben. A javaslat idevonatkozó szakasza másképen hangzik. A javaslat azt mondja (olvassa): »Aki mint katona szökés miatt, vagy aki az 1918. évi október hó 30. napja óta történt forradalmi mozgalmakkal összefüggésben el volt Ítélve, vagy enélkül is, ha az emiitett forradalmi mozgalmakkal kapcsolatos vagy az állam biztonságára, a társadalmi rendre és békére, valamint a közbiztonságra egyébként veszélyes, aggályos vagy gyanús magatartásával a közbecsülésre méltatlanná vált, s ezt az ingatlan fekvése szerinti illetékes járási mezőgazdasági bizottság titkos szavazással megállapítja.« Amint méltóztatnak látni, a két szöveg között jelentékeny eltérés van. A törvénybe iktatott szakasz részben szigorúbb, részben enyhébb, mint a javaslat szakasza. Kerestem az indokolást és a következőket tapasztaltam. Az általános indokolás azt mondia, »Ennélfogva mindazokat, akikről már előre megállapitható, hogy a földre az öszszesség szempontjából érdemetlenek s hogy a földhöz mint legnagyobb nemzeti kincsünkhöz, — itt tehát a föld ebben a vonatkozásban nemzeti, kincs — fűződő reményeinket beváltani nem tudják, a földhöz juttatandók sorából ki kell zárni.« Kerestem a részletes indokolást is. A részletes indokolásnál ugyanis többet vártam, azt hittem, hogy ott jobban meg tudják magyarázni, hogy miért zarándok ki ezek a földigénylésből. A részletes indokolás a 3. §-hoz azt mondja : »Indokolni sem szükséges, hogy a gyenge elméjű, a kiskorú, a gondnokolt, az állam ellen bűnöző nem kaphat földet.« T. Nemzetgyűlés! Ezek a szakaszok és ezek az indokolások 1920. évben^ keltek 1920-ban az ellenforradalmi korszak elején ezt bizonyos tekintetben meg lehetett érteni, mert olywn olyan volt az atmoszféra, és teljesen tisztázatlan volt a helyzet. Ilyesmik születtek nemcsak itt ebben a törvényjavaslatban, hanem^ másutt is, intézkedésekben, szabályokban; tudjuk, hogy mik mentek végbe. Mondom, ha nem is tudom ezt helyeselni, de meg tudom érteni. Azóta azonban elmúlt ujabb két-három esztendő, s én egész őszintén megmondom: azt vártam, hogy ebben a törvényjavaslatban rendelkezés történik majd abban a tekintetban, hogy az alaptörvénynek ez a 3. %-& a törvényből kikerüljön. Azt hittem, hogy ennek a három esztendőnek lesz annyira lehiggasztó ereje, hogy meg fogja tudni értetni a nemzetgyűléssel, hogy a 3. §-nak ez a forradalmi része anakronizmus. Azt hittem, hogy ezt a_ szakaszt ebből a törvényből ki fogják irtani. Sajnos, csalódtam. Szó sincs róla. De lesz szó róla, mert a részletes tárgyalás folyamán leszek bátor erre vonatkozólag indítványt beadni. Nem tartom méltányosnak s nem tartom megengedhetőnek, hogy szegény egyszerű embereket sújtsanak és büntessenek esetleg hetediziglen azért,... Farkas István: Sárga folt! Propper Sándor: ... mert ők talán valamilyen szerepet vittek ebben a forradalomban, vagy talán szerepet sem játszottak, talán csak tetszett nekik a dolog, mert nem pofozta őket a szolgabíró az alatt a néhány hónap alatt, mert nem érezték különböző hatósági intézkedéseknek súlyát ugy, mintahogy érezték azelőtt és azután. Talán egészen apró jelentéktelen emberek voltak, akiket a törvény igy sújt életükben, exisztenciáiukban, akikre a törvény stigmát süt azért, mert éltek a forradalom alatt. (Mozgás a jobboldalon.) Nem tudom, hogy ezen az alapon hány embert rekesztettek ki a földigénylésből, erre vonatkozólag nem áll statisztika rendelkezésemre, de nem is fontos. Ha egyetlenegy embert se rekesztettek is ki ezen az alapon, ha ezt a szakaszt egy-