Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-205
 nemzetgyűlés 205. ülése 1923. ki, hogy a megváltás joga a meghatározott időn beiül szünetel. Ez az idő 32 évnél hosszabb nem lehet.« Nem tudom, hogy kényelmi szempontból, vagy milyen más szempontokból az állam, mint járadékélvező ezt a jogot rátestálhatja különböző pénzintézetekre is ugyanezen paragrafus második bekezdése alapján Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Természetesen ! Várnai Dániel :... amely azt mondja (olvassa): »Az államnak az előbbi bekezdésen alapuló jogát a földmivelésügyi minister a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségére, vagy az Országos Központi Hitelszövetkezetekre is átruházhatja.« Peyer Károly : Vagy az újonnan alakuló agrár,- vagy járadékbankra ! Várnai Dániel : Hasonló kikötései voltak egy régi, nagyon reakciós porosz törvénynek is, csakhogy azt nem hajtották végre. Egyetlen nagybirtokos sem volt, aki ezt a jogát a járadéktelkesekkel szemben érvényesítette volna, és talán ezért történt az, hogy ezt az első porosa törvényt, amely csak , Nyugat-Poroszországban és Posenben rendszeresítette a járadékbirtokot, kiterjesztették az egész birodalomra és azt, hogy a járadék meg nem váltható, nem vették fel az ujabb törvényes intézkedések közé. Nálunk ugy van, hogy az urak mindig lelkendezve hivatkoznak a föld népének szorgalmára, józanságára, becsületességére,... Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Lehet is ! Várnai Dániel :... de szörnyen bizalmatlanok hozzá és az ellenőrzés ezer láncával kötik meg abban a pillanatban, amint adni kellene neki valamit. Hiszen a megválthatatlan járadék — ezt nem kell magyaráznom senkinek sem — röghöz kötöttséget jelent, ez nemcsak a koreszmékkel ellenkezik, hanem a kor szellemével, erkölcsével, a jogfelfogással és a jog fejlődésével is, (ügy van! Ugy van! r balfelől.) és ennek ellenére, vagy talán éppen ezért mégis azt látjuk, hogy igen hathatósan érvényesülnek ezek az elvek a törvényben is, a novellában is. Propper Sándor : Modern jobbágyság ! Várnai Dániel: Nem mutatok rá e pillanatban arra, — hiszen erről az oldalról lesz még olyan — aki a büntető szankciókat is alaposabban szemügyre fogja venni és a nemzetgyűlés elé fogja tárni, hogy ezek a büntető szankciók, amelyek a járadéktelkest', mint vétel utján földhöz jutott birtoktulajdonost üldözik és zaklatják, jogosak-e, erkölcsösek-e ma, amikor épen arról az oldalról hangoztatják, hogy konszolidálódunk, hogy itt van nemsokára a gazdasági és erkölcsi konszolidálódás teljessége. Hogy csak egyet emlitsek, a járadéktelkessel szemben is alkalmazott egyik büntető szankció nemcsak magát a járadéktelkest, hanem egész családját is megfoszthatja a kenyerétől, mert egyszerűen visszaveszi tőle a járadéktelket. A novella, mint mondottam, lehetőleg még szaporitja ezeket a megszorításokat. Ilyen pl. az is, hogy mig a törvényben két esztendő kellett, a novellában már egy esztendős járadékhátralék is elegendő a telek visszavételére. A minister ur a novellatervezetében még bőkezűbb volt a járadéktelkek alapítása tekintetében, a novellában azonban már egészen más szándékokat árul el. Itt is megesett vele az, hogy jó szándékait a kompromisszum sírjába engedte mások által beletemettetni. Szabó István (naayatádi) földmivelésügyi minister : Látott már olyan tervezetet, ameévi december hó 11-én, kedden. 427 I lyen nem módositanak ? Minden tervezet ugy I készül, hogy utóbb módositanak rajta. Várnai Dániel : Ezek a kompromisszumok olyanok, hogy a minister ur nimdig ad veiuü, de sohasem kap általuk semmit. A minister ur belement abba, hogy a megváltott földekből és a vagyonváltságföldekből nemcsak kis jaradéktelkek alakithatók, hanem járadekbirtokként középbirtokok is. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Inkább nagyon is megszorítottam ! Várnai Dániel : A novella arról tanúskodik, hogy a vagyonváltságföldekből és a megváltás utján rendelkezésre álló földekből járadékbirtokokként középbirtokok is alakithatók ; sőt a minister ur belement abba is, hogy a váltságföldek rovására uj egyházi birtokokat is létesíthess ének. Drozdy Győző : A 16. § erről szól ! Várnai Dániel : Mert épen a 16. §-nak azt az intézkedését, hogy alakithatók középbirtokok járadékbirtokként akkor is, ha valamely közérdekű célt vagy intézményt szolgálnak, a legteljesebb harmóniában látom a törvény 84. és a novella 26. $-ának azzal a céljával és azzal a szellemével,^ amely szerint egyházakat, egyházközségeket és ezeknél magasabb egyházi közületeket is földhöz lehet juttatni, még pedig ingyen, ellenérték nélkül. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Az nincs benne, hogy ingyen. Várnai Dániel : A törvény 84. §-át erre nézve ismerjük. Azt mondják, hogy nem ingyen. Erre nézve itten van a 27. §, amely elég világosan beszél, amennyiben azt mondja : »Amennyiben a magasabb egyházi közület földhözjuttatása vagyonváltságföldekből vagy a törvény 28. §-ának hatálya alá eső ingatlanból nem járadékbirtokként történik, a juttatott ingatlan vételárát az illetékes egyházi főhatóság előzetes meghallgatásával a vallásés közoktatásügyi, földmivelésügyi és a pénzügyminister egyetértőleg tett előterjesztésére a ministerium az országos vagyonváltság terhére számolhatja el.« Ez azt jelenti, ebből mást nem értek, mint hogy ez ellenérték nélkül történik. Amint méltóztatnak tudni, e kérdés körül már a bizottságban is meglehetős széles vita folyt és csak erős kisebbség ellenében vitték keresztül a szakasz intézkedéseit. Ez a vita nem állott előzmények nélkül, mert belekapcsolódott abba a másikba, amely a vallási és tanulmányi alap miként való felhasználása körül folyt. Ezeket a kérdéseket ugyan már megbeszélték a bizottságban, de kötelességünk, hogy azokat itt is megtárgyaljuk. Nem akarok most rámutatni arra a vitára, amely a protestáns egyházak földigénylése körül a katholikus és protestáns egyházi folyóiratokban lefolyt: talán sebeket tépnék fel vele és ez a vita különben is egyáltalában nem volt épületes, és hogy úgy mondjam, épenséggel nem volt előkelő. Rá kell azonban mutatnom arra, hogy a magyar nép egészséges ösztöne nem tudja megérezni és nem tudja megmagyarázni, hogy napjainkban, mikor az egyháznak majdnem valamennyi régi feladatát már az állam és a község végzi el, miért van az egyház kezén olyan horribilis mennyiségű földbirtok. Ezt a megállapításomat igazolja dr. Bozóky Géza, azt hiszem, egyetemi tanárnak egy cikke is, amely a »Magyar kulturá«-ban jelent meg és amely ezzel kapcsolatosan a következőket mondja (olvassa): »A katholikus öntudatnak hiányára egyébként jellemző, hogy t néha még a nagyszámú katholikus lakosú városok