Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-192

Á nemzetgyűlés 192. ülése 1923. Tahy Jakab helyettes államtitkár urat jelentette be. Az előadó urat illeti a szó. F. Szabó Géza előadó: Tisztelt Nemzetgyűlés! Amidőn az előttünk fekvő törvényjavaslatot röviden ismertetni szerencsém van. elsősorban rá kivánok mutatni arra a célra, amely ezt a_ törvényjavaslatot életre szólitotta. A törvényjavaslatnak ugyanis az a célja, hogy a vizrendező társulatok érdekeit szolgáló erőket megfelelően tömöritse. A vizrendező társulatok érdekeinek közös szolgálatára eddig két szervezet volt. Az egyik az 1884. évi XIV. te. alapján működő Tiszavölgyi Társulat. Az 1884. évi XIV. te. közelebbről a Tiszának és mellékfolyóinak szabályozásáról, e folyóvölgyek árnientesitóséről, úgyszintén a vizszabályozó és ármentesitő társulatok igazgatási szervezéséről szól. Ennek a törvénynek a 26. $-a igy hangzik (olvassa) : »Ezen törvény hatálya alá tartozó vizszabályozó és ármentesitő társulatok közös érdeküknek gondozása céljából a Tiszavölgyi Társulatba belépni tartoznak«. Mint emliteni szerencsém volt, ez az egyik szervezet. A másik szervezet a kormányhatóságilag jóváhagyott, azonban csak szabad belépésre és önkéntes társulásra alap it ott Dunavölgyi Társulatok Szövetsége volt. Már 1908-ban mozgalom indult meg abból a célból, hogy ezek az egymás mellett elszigetelten működő társulatok egységes szervbe tömörittessenek. 1909-ben kormányhatósági jóváhagyást nyert a szervezés mikéntje és ennek alapján jött létre »Dunavölgyi Társulatok Szövetsége« cím alatt ez a másik szervezet, amelyet emliteni szerencsém volt. A reánk erőszakolt szerencsétlen trianoni béke teljesen átformálta e két szervezet érdekeltségének körét. Már a háború előtt élénk volt a vágy arra, hogy ez a két szervezet egyesittessék és közös törvényes szervben tömörittessék, hogy igy az erők tömörittetvén, hathatósabban lehessen védelmezni azt_^,z „óriási gazdasági érdeket, amelyet a vizi bajok legyőzése szolgál. Ami a háború előtt csak vágy volt, az a háború után most már majdnem parancsoló szükséggé lett. Lényegileg nincs másról szó, mint arról, hogy az 1884. évi XIV. te. kereteit kitágítsuk és ennek hatályát kiterjesszük a duna völgyi vizrendező társulatokra is. A két szervezet közgyűlése az egyesítés mikéntjét letárgyalta és ezek a közgyűlések már határozatokat is hoztak és megállapodásokat létesítettek erre vonatkozóan. E határozatok és megállapodások ftgy elembe vételével készült e törvényjavaslat, amely Tisza—Dunavölgyi Társulat alakításáról szól s_ amelyet ezennel bátor vagyok az igen t. Ház jóindulatába ajánlani, arra kérve a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt a javaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra ki van feljegyezve 1 Forgács Miklós jegyző: Senki! Elnök: Szólásra senki feljegyezve nincs. Kivan valaki a törvényjavaslathoz szólni? Minthogy senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Kivan a minister ur szólni? Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem! Elnök: Minthogy a minister ur sem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e a Tisza—Dunavölgyi Társulat alakításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részévi november 22-én, csütörtökön. 91 letes vita alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes vita alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a törvényjavaslat címe. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—6. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: r Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi indítványom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Következik a mezőgazdaság-i művelésre^ alkalmas területek lecsapolásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A házszabályok 214. §-a alapján bejelentem, hogy a földmivelésügyi minister ur e javaslat tárgyalására megbízottként Tahy Jakab h. államtitkár urat jelentette be. Az előadó urat illeti a szó. Szabóky Jenő előadó : Tisztelt Nemzetgyűlés! A magyar faj kulturér tekének egyik legfényesebb bizonyságát a vizgazdaság terén szolgáltatta azáltal, hogy a Duna—Tisza medencéjében évtizedes kitartó munkával mintegy 6-5 millió katasztrális hold területet mentett meg a mezőgazdasági kultúrának. E hatalmas eredmény ellenére is, megcsonkított hazánkban a statisztika adatai szerint még mindig 1 millió katasztrális holdra tehető az a terület, amelyet a mezőgazdasági kultúra számára a többtermelés érdekében meg kell menteni. A többtermelés elve, az egészséges kiviteli politika, a kereskedelmi mérlegünk egyensúlyára való törekvés parancsolólag követeli, hogy azokat a területeket, amelyek alkalmasak a mezőgazdasági művelésre, csakugyan müvelés alá bocsássuk és kártékony vizek kártevésétől megmentsük. Farkas István: A szegedi tengert le kell csapolni! Szabóky Jenő előadó: Ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy e hasznos kulturmunkát az államnak hathatósabb beavatkozásával biztosítsuk. A törvényjavaslat e célból kimondja, hogy az ármentesitő társulatok feladata a belvizek levezetése is. Az olyan ármentesitő társulatok tehát, amelyek a belvizlevezetéssel ezideig is foglalkoztak, e törvényjavaslat értelmében kötelezve lesznek vízmüveik mielőbbi kiépítésére. Az olyan ármentesitő társulatok nedia', amelyek a belvízrendezést eddig nem vonták be feladatuk körébe, kötelezve lesznek arra, hogy egy éven belül nyújtsanak be tervet a földmivelésügyi ministeriumiioz, melynek alapján belvízrendezésük kérdése megoldást kell hogy nyerjen. Amennyiben ezek a társulatok feladatuknak nem felelnének meg-, a földművelésügyi ministernek joga lesz e munkálatok végrehajtására és megfelelő biztosítására ministeri biztost kiküldeni. Ez a törvényjavaslat kimondja továbbá, hogy a magasabban ^ fekvő területek ugyancsak bevonhatók az ármentesitő társulatok érdekkörébe és hogy az ármentesitő társulatok gondoskodni tartoznak arról, hogy a magasabban fekvő területek belvizei saját területükön menjenek keresztül. Ez a törvényjavaslat azt is kimondja, hogy amennyiben a vízrendezésnek egységesítése megkívánja, több lecsapoló és ármentesitő társulat egyesíthető legyen. (Helyeslés jobbfelől.) Elrendeli továbbá» hogy olyan területek tulaj13*