Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-191

54 A nemzetgyűlés 191. ülése 1923. tudom egyelőre, hogy a pénzügy minister urnák a tozsdeadó felemelésére vonatkozólag minő tervei vannak, a magam részéről a gondolatot lényegében honorálni szeretném olyan értelemben, hogy hagyassék ki ebből a szakaszból a földadó felemelésére való utalás. Mivel azonban a fedezetet mégis feltétlenül szeretném megmutatni a törvényben, t. i, az előlegfedezetet, mert hiszen ebben a, paragrafusban nem arról van szó,... Propper Sándor: Sajnos, ezt már tudom! Vass József munkaügyi és népjóléti minister: .., hogy az inségakció költségeire a tőzsdeadót, mint külön fedezetet jelölje ki a nemzetgyűlés bölcsessége, hanem csak arról, hogy amig az autóadó befolyik az államkincstárba, módjában legyen a pénzügyminister urnák meghatározott pénzforrásból előlegeket adni az akció lebonyolítására, tehát azt volnék bátor tisztelettel kérni, hogy a gondolat lényegét méltóztassék elfogadni az előadó ur beterjesztendő inditványa alapján, ami annyit jelent, hogy a tőzsdeadó felemelésére vonatkozó passzust hagyjuk el és csak annyit jelentsen ki a nemzetgyűlés, hogy a tőzsdeadó jövedelméből adja a pénzügyminister ur a szükséges előlegeket. Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Herrmann Miksa előadó : T. Nemzetgyűlés ! Ennek megfelelően óhajtanék eljárni én is, de fel kell hivnom az igen t. minister ur figyelmét arra, hogy ez a szakasz most kissé másként van stilizálva. Az igen t. minister ur az imént azt a fogalmazást használta, hogy »az adó jövedelméből«, tehát az értékpapirforgalmi adó jövedelméből. Törlendő tehát a szakasz mostani szövegéből ez a rósz »adónak 0,5°/o-ról 1%-ra történő felemelése folytán befolyó többletéből.« Ennek következtében a 8. §-nak ez a része e módosítás után igy hangzanék : »Az értékpapirforgalmi adó jövedelméből előlegezhesse.« Elnök : Következik a határozathozatal. A szakasz eredeti szövegével szemben áll az előadó urnák és Propper Sándor képviselő urnák különkülön módositó inditványa. A kérdést ennélfogva ugy fogom feltenni, hogy mindkét inditvánnyal szembe fogom állitani a törvényjavaslat eredeti szövegét. Amennyiben a szakasz eredeti szövegét nem méltóztatik elfogadni, akkor szavazás alá fogom bocsátani az előadó ur indítványát, szemben Propper Sándor képviselő ur indítványával. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e elfogadni a törvényjavaslat 8. szakaszát eredeti szövegezésében, szemben az előadó urnák és Propper Sándor képviselő urnák módosított szöveget javasló indítványával, igen vagy nem f (Nem !) E szerint a Ház nem fogadta el a szakaszt eredeti szövegezésében. Most fel fogom tenni a kérdést az előadó ur módositó indítványára, szembeállítva azt Propper Sándor képviselő ur módositó indítványával. Méltóztatnak-e elfogadni az előadó ur javaslatát, szemben Propper Sándor képviselő ur indítványával 1 (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó ur javaslatát, szemben Propper Sándor képviselő ur indítványával elfogadják, szíveskedjenek f elállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a szakaszt az előadó ur szövegezésében fogadta el. Következik a 9, §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 9. §4, amely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is le tárgyaitatván, harmadszori

# olvasás iránt napirendi javaslatom során fogok javaslatot tenni. Napirend szerint következik a termény egyenértékében meghatározott jelzálogos összeg telekkönyvi bejegyzéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. évi november hó 21-én, szerdán. Az előadó urat illeti a szó. Zsitvay Tibor előadó: T. Nemzetgyűlés! A korona állandó folyamatos értékváltozása számos problémát vetett fel a gazdasági és jogélet terén. Ezek közül egyik problémának megoldását célozza az a törvényjavaslat, amelyet az igazságügyi bizottság szövegezésében van szerencsém a t. Háznak elfogadásra ajánlani. Itt arról van szó, hogy telekkönyvi rendtartásunk egyedül és kizárólag határozott pénzösszeg telekkönyvi bejegyzését engedi meg és igy a korona állandó értékcsökkenésével az a helyzet állott elő, hogy a földhitel megbénult és ennek folytán épen a többtermelés egyik igen hatékony tényezője sorvad el. Ebből a szempontból tehát halaszthatatlanul szükségessé vált olyan intézkedés, amely a telekkönyvi rendtartást az élet követelményeivel összhangba hozza. Ez a törvényjavaslat épen ezért azt célozza, hogy minden olyan értékmérő, amely a gyakorlati életben bevált, mint a koronát helyettesítő értékmérő, szintén felhasználható legyen telekkönyvi bejegyzés céljára. Ez az életben nem olyan ujitás, amelyet a törvényalkotás terén most először alkalmaznánk, hiszen már a földadónak buzavalutában való megállapitása terén is megtette a kezdeményező lépést ezirányban a tisztelt törvényhozás és azonkívül is általában érvényesült a gyakorlati életben a terményeknek fizető eszközként való alkalmazása. Különös figyelemmel azonban arra, hogy maga a termény mégis különböző hatásoknak van kitéve és nem mindig olyan állandó értékmérő, mint aminő talán a békében, rendezett gazdasági viszonyok között volt, az igazságyügyi bizottság átszövegezte ebben a részében az eredeti törvényjavaslatot és szükségesnek találta az aranyat és általában minden terményt és helyettesíthető ingóságot felvenni mint értékmérőt és alkalmazni a telekkönyvekre is. Én tehát, amikor ezt a törvényjavaslatot ismertetem, rámutatok arra is, hogy a gyakorlati életben jelentőséggel biró összes további részletekre szintén kiterjeszkedett az igazságügyi bizottság figyelme s ezért az eredeti törvényjavaslatot, amely »termény egyenértékében meghatározott jelzálogos összeg telekkönyvi bejegyzésről« szólott, átalakította a mondatnak értelmében ugy, hogy végeredményben a javaslat helyes címéül a következő megjelölés kínálkozott : »helyettesíthető ingóságokra vonatkozó jelzálogok bejegyzéséről szóló törvényjavaslat«. Ez a helyes cím példázza, hogy most máitulaj donképen nem arról van szó, hogy kizárólag termények egyenértéke legyen bejegyezhető, hanem — amint a törvényjavaslat 1. §-ának 2. bekezdésében foglalt rendelkezés mutatja — most már a törvényjavaslat intenciójához és a gyakorlati élet kívánalmaihoz képest bej egyezne tővé válik a termények természetben való szolgáltatásának kötelezettsége is. Ezt külön felveendőnek tartotta az igazságügyi bizottság a törvényjavaslatba azért, mert ha ezt nem teszi, akkor a választás jogát a teljesítés időpontjában már elvonja a felektől, mert eredetileg kizárólag csak azt a lehetőséget koncedálta volna, hogy a köteles fél maga választhatott volna a tekintetben, hogy vájjon természetben kiván-e teljesíteni, avagy készpénzben, niig igy a hitelezőnek megmarad a joga, hogy a teljesítéskor természetben követelhessen. Rá kell mutatnom még arra a körülményre is, hogy a telekkönyvi rendtartás természetéből és annak alapelveiből következőleg szükségessé vált olyan rendelkezések felvétele, — hogy eképen állandóságot és biztonságot nyújthasson a hitelezőnek — amelyek kétségbevonhatatlanul a kellő szigorúsággal, a telekkönyvi rendtartásban megnyilvánuló ius strictum természetének megfelelő-