Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-191

54 A nemzetgyűlés 191. ülése 1923. tudom egyelőre, hogy a pénzügy minister urnák a tozsdeadó felemelésére vonatkozólag minő tervei vannak, a magam részéről a gondolatot lényegé­ben honorálni szeretném olyan értelemben, hogy hagyassék ki ebből a szakaszból a földadó fel­emelésére való utalás. Mivel azonban a fedezetet mégis feltétlenül szeretném megmutatni a tör­vényben, t. i, az előlegfedezetet, mert hiszen ebben a, paragrafusban nem arról van szó,... Propper Sándor: Sajnos, ezt már tudom! Vass József munkaügyi és népjóléti minister: .., hogy az inségakció költségeire a tőzsdeadót, mint külön fedezetet jelölje ki a nemzetgyűlés bölcsessége, hanem csak arról, hogy amig az autó­adó befolyik az államkincstárba, módjában legyen a pénzügyminister urnák meghatározott pénzforrásból előlegeket adni az akció lebonyolí­tására, tehát azt volnék bátor tisztelettel kérni, hogy a gondolat lényegét méltóztassék elfogadni az előadó ur beterjesztendő inditványa alapján, ami annyit jelent, hogy a tőzsdeadó felemelésére vonatkozó passzust hagyjuk el és csak annyit jelentsen ki a nemzetgyűlés, hogy a tőzsdeadó jövedelméből adja a pénzügyminister ur a szük­séges előlegeket. Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Herrmann Miksa előadó : T. Nemzetgyűlés ! Ennek megfelelően óhajtanék eljárni én is, de fel kell hivnom az igen t. minister ur figyelmét arra, hogy ez a szakasz most kissé másként van stilizálva. Az igen t. minister ur az imént azt a fogalmazást használta, hogy »az adó jövedelmé­ből«, tehát az értékpapirforgalmi adó jövedelméből. Törlendő tehát a szakasz mostani szövegéből ez a rósz »adónak 0,5°/o-ról 1%-ra történő felemelése folytán befolyó többletéből.« Ennek következtében a 8. §-nak ez a része e módosítás után igy hang­zanék : »Az értékpapirforgalmi adó jövedelméből előlegezhesse.« Elnök : Következik a határozathozatal. A sza­kasz eredeti szövegével szemben áll az előadó urnák és Propper Sándor képviselő urnák külön­külön módositó inditványa. A kérdést ennélfogva ugy fogom feltenni, hogy mindkét inditvánnyal szembe fogom állitani a törvényjavaslat eredeti szövegét. Amennyiben a szakasz eredeti szövegét nem méltóztatik elfogadni, akkor szavazás alá fogom bocsátani az előadó ur indítványát, szem­ben Propper Sándor képviselő ur indítványával. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e el­fogadni a törvényjavaslat 8. szakaszát eredeti szövegezésében, szemben az előadó urnák és Prop­per Sándor képviselő urnák módosított szöveget javasló indítványával, igen vagy nem f (Nem !) E szerint a Ház nem fogadta el a szakaszt ere­deti szövegezésében. Most fel fogom tenni a kérdést az előadó ur módositó indítványára, szembeállítva azt Propper Sándor képviselő ur módositó indítványával. Méltóztatnak-e elfogadni az előadó ur javas­latát, szemben Propper Sándor képviselő ur indít­ványával 1 (Igen ! Nem !) Kérem azokat a kép­viselő urakat, akik az előadó ur javaslatát, szem­ben Propper Sándor képviselő ur indítványával elfogadják, szíveskedjenek f elállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a szakaszt az előadó ur szövege­zésében fogadta el. Következik a 9, §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 9. §4, amely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is le tárgyaitatván, harmadszori # olvasás iránt napirendi javaslatom során fogok javaslatot tenni. Napirend szerint következik a termény egyen­értékében meghatározott jelzálogos összeg telek­könyvi bejegyzéséről szóló törvényjavaslat tár­gyalása. évi november hó 21-én, szerdán. Az előadó urat illeti a szó. Zsitvay Tibor előadó: T. Nemzetgyűlés! A ko­rona állandó folyamatos értékváltozása számos problémát vetett fel a gazdasági és jogélet terén. Ezek közül egyik problémának megoldását célozza az a törvényjavaslat, amelyet az igazságügyi bi­zottság szövegezésében van szerencsém a t. Ház­nak elfogadásra ajánlani. Itt arról van szó, hogy telekkönyvi rendtartásunk egyedül és kizárólag határozott pénzösszeg telekkönyvi bejegyzését en­gedi meg és igy a korona állandó értékcsökkené­sével az a helyzet állott elő, hogy a földhitel meg­bénult és ennek folytán épen a többtermelés egyik igen hatékony tényezője sorvad el. Ebből a szem­pontból tehát halaszthatatlanul szükségessé vált olyan intézkedés, amely a telekkönyvi rendtartást az élet követelményeivel összhangba hozza. Ez a törvényjavaslat épen ezért azt célozza, hogy min­den olyan értékmérő, amely a gyakorlati életben bevált, mint a koronát helyettesítő értékmérő, szintén felhasználható legyen telekkönyvi bejegy­zés céljára. Ez az életben nem olyan ujitás, amelyet a törvényalkotás terén most először alkalmaznánk, hiszen már a földadónak buzavalutában való megállapitása terén is megtette a kezdeményező lépést ezirányban a tisztelt törvényhozás és azon­kívül is általában érvényesült a gyakorlati élet­ben a terményeknek fizető eszközként való alkalmazása. Különös figyelemmel azonban arra, hogy maga a termény mégis különböző hatások­nak van kitéve és nem mindig olyan állandó érték­mérő, mint aminő talán a békében, rendezett gaz­dasági viszonyok között volt, az igazságyügyi bizottság átszövegezte ebben a részében az eredeti törvényjavaslatot és szükségesnek találta az ara­nyat és általában minden terményt és helyettesít­hető ingóságot felvenni mint értékmérőt és alkal­mazni a telekkönyvekre is. Én tehát, amikor ezt a törvényjavaslatot is­mertetem, rámutatok arra is, hogy a gyakorlati életben jelentőséggel biró összes további részle­tekre szintén kiterjeszkedett az igazságügyi bizott­ság figyelme s ezért az eredeti törvényjavaslatot, amely »termény egyenértékében meghatározott jelzálogos összeg telekkönyvi bejegyzésről« szólott, átalakította a mondatnak értelmében ugy, hogy végeredményben a javaslat helyes címéül a kö­vetkező megjelölés kínálkozott : »helyettesíthető ingóságokra vonatkozó jelzálogok bejegyzéséről szóló törvényjavaslat«. Ez a helyes cím példázza, hogy most mái­tulaj donképen nem arról van szó, hogy kizárólag termények egyenértéke legyen bejegyezhető, hanem — amint a törvényjavaslat 1. §-ának 2. bekezdé­sében foglalt rendelkezés mutatja — most már a törvényjavaslat intenciójához és a gyakorlati élet kívánalmaihoz képest bej egyezne tővé válik a ter­mények természetben való szolgáltatásának köte­lezettsége is. Ezt külön felveendőnek tartotta az igazságügyi bizottság a törvényjavaslatba azért, mert ha ezt nem teszi, akkor a választás jogát a teljesítés időpontjában már elvonja a felektől, mert eredetileg kizárólag csak azt a lehetőséget koncedálta volna, hogy a köteles fél maga választ­hatott volna a tekintetben, hogy vájjon termé­szetben kiván-e teljesíteni, avagy készpénzben, niig igy a hitelezőnek megmarad a joga, hogy a teljesítéskor természetben követelhessen. Rá kell mutatnom még arra a körülményre is, hogy a telekkönyvi rendtartás természetéből és annak alapelveiből következőleg szükségessé vált olyan rendelkezések felvétele, — hogy eképen állandóságot és biztonságot nyújthasson a hitele­zőnek — amelyek kétségbevonhatatlanul a kellő szigorúsággal, a telekkönyvi rendtartásban meg­nyilvánuló ius strictum természetének megfelelő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom